Megvolt a Luau tegnap este; ez a szokásos év végi biobuli (ha emlékeztek még az év eleji bejegyzésre a zöldségestállal meg a pohár vizzel). Hát, most legalább láttuk, mennyit változtunk egy év alatt: az internationalek többé nem buliznak egy csomóban, hanem szépen feloldódnak a bennszülöttek tömegében; valamint sikerült alkalomhoz illően lazán öltöznünk, és csak három órával kezdés után mentünk (még igy megelőztük a tömeget egy kicsivel). Ezúttal nem világitó karkötők voltak, hanem művirág-füzérek és festett tetoválások; valamint ezúttal a sulinak is sikerült túlszárnyalnia a zöldségestálat, és helyette két csokiforrást állitottak fel, egy tonna gyümölccsel körülvéve (nyamm nyamm). A szórakoztatásról egy élő zenekar gondoskodott; egy nagydarab, szőke csaj volt az énekesük, aki leginkább azzal érdemelte ki rajongó tiszteletünket, hogy egy torokból elnyomta a Lady Marmalade mind az öt szólamát... (no kidding)
Nem is tomboltunk annyit, mint tavaly; kissé fáradtak voltunk, hosszú nap állt mögöttünk (vásárlás meg minden). De azért táncoltunk egy nagyot, és jól éreztük magunkat.
Aloha.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése