Hungarikum, avagy mi hiányzik Magyarországról

Másfél évvel az Amerikába való megérkezés után rengeteg kérdést kapok ismerősöktől arról, mi az, ami a legjobban hiányzik Magyarországról. Erre természetesen elsősorban "a család és a barátok" az elfogadott válasz, de amint túlléptünk ezeken, azt kell mondanom, sok váratlan felfedezést is tettem arról, mit jelent valójában magyarnak lenni. Vagy legalábbis (közép-)kelet-európainak. Vagy csak jobban megismertem a saját személyes ízlésemet.

(Nem árulok el nagy titkot ha azt mondom hogy a paprika és a csikósok nem szerepelnek a listán.)

Íme a lista, mindenféle rangsorolás nélkül, ahogy puffan:

Marcipán
Nekem le se esett hogy Amerikában nincs marcipán (vagy ha van, nem használja senki). Teljesen kétségbe vagyok esve, az amcsik meg nem értik miért, szerintük a cukormáz is ugyanolyan jó.

Tömegközlekedés
Ez valószínűleg az első számú ok a kétségbeesésre külföldi diákok számára, főleg ha olyan helyen vannak mint én. Errefelé a madár ugyan jár, de a busz nem, metróról meg villamosról álmodni sem szokás, és taxi is csak elvétve van. Soha nem éreztem még úgy magam, mint egy hajótörött a lakatlan szigeten, amíg rá nem jöttem hogy itt kaja sincs kocsi nélkül elérhető közelségben.

Túró rudi
Ez elég klisé, de bevállalom.

Kinder tojás
Sajnálatos módon kiderült, hogy ezt még csomagban küldeni sem lehet, Amerikában ugyanis illegális áru, és tojásonként ötszázezer forintnyi összegre büntethető bárki, aki áthozza a határon. Ilyen drága csokit is régen ettem már...

Szaloncukor
Szintén ismeretlen, nem csak mint termék, hanem mint gondolat is: a csokoládéval bevont zselé ötlete ötből négy amcsiból azonnali fulladást vált ki, és aki elég bátor hozzá, hogy kipróbálja, az is udvariasan mosolyogva szokta kiköpni a második felét. A legtöbben azt mondták, egyszerűen az állaga szokatlan nekik. Cserébe legalább szaloncukrot importálni teljesen törvényes, így nem maradok karácsonyi fogszuvasodás nélkül.

Íjászat
Mielőtt magyar feleink nagyon tapsikolni kezdenének előre bocsátom, hogy nem kulturális gyökereimet hiányolom, csupán a sportot; ha egy helyi hillbilly a kezembe nyomna egy vadászíjat azzal ugyanolyan vidám lennék mint egy Grózerrel, lényeg, hogy legyen. Sajnos errefelé sokkal kevesebb lehetőség nyílik íjas lövöldözésre mint odahaza (igaz, politikai vonzata is jóval kevesebb van). Ez a pont a listán egyébként engem is meglepett, biztos az az oka, hogy mostanában a csapból is íjász szuperhősök folynak, és ez régi emlékeket idéz fel bennem.

Kutyák
Az amerikaiak, vagy legalábbis azok akikkel az utóbbi időmben dolgom volt, nagyon macskás népek (ha az Internet nem lenne erre elég bizonyíték). Nagyon kevés kutyát vagy kutyasétáltató embert látni. Mivel a macskákkal sohasem voltam különösebben jó viszonyban, Bob elszánt dorombolása ellenére sem, kezd nagyon hiányozni egy hátsó szándék nélkül barátságos háziállat.

Járda
A tömegközlekedés hiányát súlyosbítja, hogy errefelé járda sincs, így viszonylag kis távolságok megtételéhez is autó szükséges, ha nem akarja az ember egy terepjáró alatt végezni. Sohasem gondoltam bele mennyire készpénznek vesszük a gyalogutakat amíg olyan helyre nem vet bennünket a sors, ahol nincsenek. Ha gyalog vágok át az egyetemi parkolón gyakran meg szokták tőlem kérdezni, lerobbant-e a kocsim...

Kiló, méter, liter és Celsius
Marha nehéz magyar receptből főzni amikor itt minden fontban és unciában van, a reggeli időjárás-jelentésről nem is beszélve (bár most már tudom hogy 30F környékén bundabugyi kell). A listára a fentieken kívül felkerülhetne még a ruhaméret (otthon M-es, ideát S-es), a cipőméret, és az időbeosztás is (valahányszor valaki meglátja hogy az én órámon 14:45 van mindig azt hiszik "katonai időn" vagyok).

Kőrözött
Túró, az nincs. Legalábbis nem abban a formában ahogyan mi ismerjük. Ebből kiindulva sajnos kőrözött se, pedig néha nagyon megkívánom.

Kenyér
Rendes ropogós, nem ehető söralátét. Valamiért az amcsik imádják az édes kenyeret, amitől is a legtöbb kenyér a boltban gyanúsan kalácsízű, a kenyérhéjaz meg még azon is utálják (pedig az a legjobb része!). Friss meleg fehér cipó. Határozottan hiányzik.

Biztonságos kirándulás
Sokkal izgalmasabb, de egyben sokkal aggasztóbb is úgy kirándulni, hogy medvék, mérges kígyók és prérifarkasok kószálnak a környéken. Nyilván Ausztráliához képes bölcsőde vagyunk, de mégis.

Autentikus történelmi fesztiválok
Személy szerint nagyon szórakoztat az egész "Ren fair" mozgalom, de azért néha kedvem lenne olyan reneszánsz rendezvényre menni ahol nem szaladgálnak vámpírok, tündérek, és 19. századi steampunk hölgyek. Ez olykor még otthon is bajos, de azért van sok remek példa is (Mare Temporis Alapítvány, hogy csak egyet említsünk).

Tojásfestés
Tessék, került autentikus magyar népművészet is a listára. A húsvéti tojásfestés nálunk mindig jó móka, főleg mert valódi méhviasszal és gicával történik, és nem bolti temperával. A festett tojás fogalmát ugyan az amcsik is ismerik, de nem sokan űzik művészi fokon.

Régi épületek
Háromszáz évnél régebbi. A régész beszél belőlem.


Én személy szerint szeretném kezdeményezni hogy minden külföldön huzamosabb időt töltő magyar készítsen egy ilyen listát, és gondoljuk át egy kicsit a fejünkben élő országimázs dolgot.