Aki most kapcsolódik be az olvasásba, az a nyitó bejegyzést itt találja, a korábbi 6 feminista népmesét pedig itt.
A mai a 2015-ös év utolsó feminista népmeséje - a sorozat januárban folytatódik majd! Szerettem volna valami karácsonyhoz vagy Szűz Máriához kötődő népmesét vadászni erre a hétre, de valami más elvonta a figyelmem.
A tizenkét elátkozott gyermek
Források:
Mesélte: Borbély Mihály egyházaskéri mesemondó
Katona I.: Pingált szobák: Borbély Mihály meséi / Kálmány Lajos gyűjtése (Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1976).
Borbély Mihály meséi (ingyen letölthető PDF), 71. old.
A mese az AaTh 451-es típusba (A Hét Holló) tartozik. Magyarországról rengeteg változata ismert.
A történet:
Egy anya dühében megátkozza tizenkét rakoncátlan fiát, hogy váljanak haramiává, ha már úgy viselkednek. A fiúk hattyúvá változnak, és kirepülnek az ablakon. Nem sokkal később születik egy kishúguk, aki felnőve megtudja, hogy van tizenkét elátkozott testvére. A lány a keresésükre indul. Először a Csillagok Anyjának házába téved be éjszakára, aki végigkérdez minden hazatérő csillagot, látták-e a fiúkat, de mind nemlegesen válaszol. A lány tovább vándorol a Nap Anyjához és a Hold anyjához, ahol szintén nem jár szerencsével; végül a Szél és a Szél Anyja igazítják útba, és árulják el neki, mit kell tennie, hogy megszabadítsa a haramiákat az átok alól. A lány ebédet főz amíg a testvérei távol vannak; bár hazatérve eleinte fel akarják falni a lányt, végül letesznek a tervről, és inkább megtartják szakácsnőnek. A lány hét évig főz rájuk, míg ő maga nem ehet főtt ételt; a hét év végeztével az átok megtörik, és fiúk visszaváltoznak.
Mitől feminista?
Többek között azért is szerettem volna egy verziót beválogatni ebből a mesetípusból, mert egyike azoknak, amelyeknek rendszeresen és kategorikusan női főhőse van - aki fiúkat/férfiakat ment meg. Emellett nagyon szeretem a segítőket: a fiatal lányt idősebb, bölcs női figurák, az égitestek anyjai segítik az úton, tanáccsal és tudással. Borbély Mihály verziója azért lopta magát a szívembe, mert ezen a téren nagyon részletes - a csillagokat név szerint sorolja fel, és még azt is elmondja, melyik hány órakor megy el hazulról, és mikor tér haza; némelyikük fiú, míg mások lányok. Hasonlóképpen a Nap fiú, de a Hold és a Szél nőnemű, és a Szél végül az, aki utat mutat a hősnőnek. Látványos nemi egyenlőség uralkodik tehát a természeti jelenségek és égitestek között. Az pedig, hogy a lány idősebb nőktől, anyáktól kap tanácsot az úton, különösen fontos mozzanat olyan mesék ellepontozásaként, ahol mostohaanyák, mostohanővérek csak riválisként, rosszakaróként fordulnak elő.
Érdemes eltöprengeni azon is, mit jelképez, hogy az anya átkát a lánya töri meg - főleg családi traumák és azok öröklődésének szempontjából.
Amit érdemes átgondolni
Borbély Mihály verziója rövidebb a mese ismertebb változatainál. Sok verzióban a lány némaságot fogad, amíg el nem tudja készíteni a fivérei visszaváltozásához szükséges ruhákat. Olykor közben férjhez is megy, gyerekeket szül, akiket elcsalnak tőle, és végül maga a férje is kételkedni kezd benne, és vesztőhelyre küldi boszorkányságért - végül az épp időben visszaváltozott fiúk mentik meg a biztos haláltól, és tisztázzák a helyzetet. Ez a mozzanat engem kiskoromban mindig zavart - miért élne boldogan a lány a férjével, aki kész volt kivégezni őt egy pletyka miatt?
Verziótól függ az is, min kell a lánynak keresztülmennie, hogy megszabadítsa a fivéreit. Más és más értelmet nyerhetnek a különböző feladatok, attól függően, mit ad fel a lány egy/három/hét évre a fivérei megváltásáért. A hangját, az identitását, az erejét? Attól függően, ki meséli és ki hallgatja a történetet, az önfeláldozás sokféle formát ölthet, és egyszerre jelenhet meg pozitív vagy negatív elemként. Érdemes átgondolni, az általunk választott variáció milyen üzeneteket hordoz.
Borbély meséjének a végén, erősen szokatlan módon, mindenki meghal - az átoktól megtisztulva mind a tizenhárom testvér a mennybe megy, és az anyjuk követi őket. Ez nyilván erősen vallásos indíttatású mozzanat, és az abszolút megtisztulásra utal. Én nem így mesélném, de ez mindenkinek az ízlésére van bízva.
Megjegyzés
Tavaly a tenerifei mesemondó fesztiválon hallottam egy helyi verziót, ahol a klasszikus csaláningek helyett kagylónyakláncot kellett fűznie a lánynak. Azóta is az egyik kedvencem :)
Nagyon szeretem ezt a mesét. A Borbély Mihály változatot nem ismerem, de el fogom olvasni. A csaláning szövés pedig egészen realisztikus mozzanat. Épp egy amerikai blogon láttam hogyan törik össze a csalán szárát és sodornak belőle fonalat. Egész finomra is lehet sodorni. Napoleon katonáinak is ilyen ingük volt, meg a mi Néprajzi Múzeumunkban is van egy hímzett ing.
VálaszTörlésEz a leány pedig valószínűleg inkább kötötte az ingeket, mert egy szövőszéket csak nem vitt magával:-)