Tricksterek és tündérmesék (Népmesék nyomában a világ körül 34. - Ecuador)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Cuentos folklóricos de la costa del Ecuador
26 registros de la tradición oral ecuatoriana
Paulo de Carvalho-Neto
Instituto Panamericano de Geografía e Historia, 1976.

Na, ezzel a könyvvel megszenvedtem rendesen. Pontos és részletes, tudományos igényű néprajzi kiadás - ami azt jelenti, hogy minden mesét szó szerint jegyeztek le hangfelvételről, beleértve olyan töltelékeket is, mind az "aszongya" vagy az "ésakkor," amikből rengeteg volt. ("És akkor - aszongya - kisasszony - aszongya - ide hallgasson, mondom - aszongya a királyfi"). Értem én, hogy így sokkal többet megtudtunk az eredeti előadásmódról, de sajnos borzasztóan nyögvenyelős lett tőle a könyv. Arról nem is beszélve, hogy mindent fonetikusan jegyeztek le, ezért amikor a mesemondó elharapta vagy elmotyogta a szavakat, a szöveg is hiányos volt, és nagyon nehezen lehetett  követni anélkül, hogy hangosan ki ne olvastam volna mondatról mondatra. De legalább volt benne mesetípus-mutató, így nagyjából meg tudtam saccolni, mire számíthatok.
A mesék maguk nem hagytak különösebben mély nyomot bennem. Legtöbbjük ismert mesetípusok valamilyen helyi változata. Voltak bennük érdekes pillanatok, de nehéz volt kimazsolázni őket a szavak rengetegéből...

Fénypontok

Tetszett a Sárkányölő Hős meséjének az a változata (Az árva fiú), amelyben a hőst három nagyon aktív és bátor kutya - Santa María, Ligero (könnyű), és Pesado (nehéz) - segítette, akik valójában álruhás angyalok voltak. Szintén érdekes mesekombináció volt az Egyszemű király és a Mór királynő meséje, ahol az öreg király egyik szemét csatában elnyerte a mór királynő, és a fiai elindultak, hogy visszaszerezzék (később kiderült, hogy a királynő az elrabolt szemgolyót a pofazacskójában tartogatta). A szemet kereső küldetés összefonódott a Macskacicó helyi verziójával, ahol a legkisebb királyfi egy varangyot vett feleségül (aki később persze királykisasszonnyá változott). Végül ők hozták vissza a király szemét, bár a bátyusok korábban megpróbálták macskaszemmel pótolni a dolgot, és az öreg király azzal is egészen jól boldogult...
Érdekes volt a helyi verzió a "Négy Ügyes Testvér" mesetípusra is, ahol egy ács, egy mesterlövész, egy tolvaj, és egy zenész közösen mentett meg egy királykisasszonyt, és nem tudták eldönteni, kinek legyen a felesége. Végül úgy határoztak, az apjukhoz adják feleségül, mert mind a négyük az apától kapta a mesterségéhez szükséges első ajándékot... Hogy a királykisasszony mit szólt ehhez, arról nem szólt a fáma.

Kapcsolatok

A könyvben szereplő legtöbb történet ismert tündérmese-típusok valamilyen verziója volt. Akadt Táltos Fiú (Puntete), többféle Fehérlófia (avagy Öszvér fia és Medve fia - utóbbi deréktól lefelé medve volt), és varázslatos menekülés (Bella Flor Blanca) is.

Afrikai mesékből volt ismerős a "trickster adományt kér" mese, melyben Tío Conejo (a nyúl) azt szerette volna, ha Isten naggyá és félelmetessé teszi őt. Isten mindenféle feladatokat szabott ki rá, amiket Nyúl sorra meg is oldott - annyira jól, hogy a Teremtő aggódni kezdett, mi lenne, ha a ravaszsága tetejébe még nagy és erős is lenne. Ezért inkább a füleit növesztette csak meg. Tío Conejo amúgy ügyeletes tricksterként volt jelen a mesékben - akadt például itt is egy nemzetközi klasszikus, a Kátránybábu története. Míg a Nyúl az afrikai bajkeverőket képviselte, Európából átköltözött Pedro barátunk, aki ezúttal Imala vezetéknéven tett mindenféle rossz fát a tűzre.
És végül megint csak nem múlt el gyűjtemény versenyfutás nélkül: Ezúttal a varangy győzte le (családtagjai segítségével) a fürge szarvast.

Hova tovább?
Kolumbiába