Szép és bájos észt mesék (Népmesék nyomában a világ körül 67. - Észtország)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Az aranyfonó lányok
Észt népmesék
Bereczki Gábor
Európa Könyvkiadó, 1968.

Ez a kötet feltétlenül be fog kerülni a kedvenceim közé. Harmincöt mesét tartalmaz, amik között rengeteg szépségeset, különlegeset, és emlékezeteset találtam. A történeteket különböző észt népmesegyűjtésekből válogatta a szerkesztő, ügyelve rá, hogy ne a szokásos, szomszédos kultúrákban is gyakori mesetípusokra, hanem a valódi észt különlegességekre essen a hangsúly. Volt miből válogatnia: A kötet részletes utószavából megtudtam, hogy az észt néprajzi archívumok közel százezer meseszöveget őriznek (valamint azt is, hogy a híres mesélők majdnem mind férfiak, míg az eposzi énekek őrzői nők voltak). Gondolom, a hatvanas évek óta csak növekehetett ez a szám... Ha a többi kilencven-valahányezer is ilyen remek, érdemes lenne belőlük többet mazsolázni. A könyv a sorozat szokásához hűen minden meséhez megadja a forrást és a mesetípus-számokat, valamin megjegyzéseket és magyarázatokat fűz az érdekesebb részekhez.

Fénypontok

A címadó történet (Az aranyfonó lányok) már régóta a kedvenceim közé tartozik. Van benne szerelem, átváltozás, intrika, finn varázslók, beszélő madarak, és mindenféle egyéb érdekesség. Nagyon komplex mese. Hasonlóan kalandos volt a Mennydörgés ellopása, melyben egy szegény ember segített az ördögnek meglopni az öreg mennydörgésistent, de később megbánta a tettét, és segített a mennydörgés visszaszerzésében is.

Észt képeslap a Gombakirályról

Főleg a látványvilága és a végkimenetele miatt volt szerethető a Gombakirály meséje, melyben egy királyfi kiszabadította a gombák rabul ejtett apró királyát,  aki hálából segítette őt utazásban, sárkányölésben, és bemutatta a három lányának is. A királyfi végül nem a megszabadított királylányok, hanem a gombalányok közül házasodott.
Sok mese foglalkozott a vízzel, és vízhez kapcsolódó természetfeletti személyekkel. A víz alatt élők meséje egészen sejtemes volt - arról szólt, mi történik azokkal, akik vízbe fúlnak, vagy télen jégbe szakadnak. Vízianyó jótette többet is elárult erről a furcsa, fordított világról. Fagy apó három rakoncátlan fia arról szólt, mi történik, ha valakihez maga a fagy jön vendégségbe (és milyen jutalmat kap, ha türelemmel viseli).
A Csodamadár című mesében egy szépséges, sokszínű madár és egy öregember akadályozott meg egy gonosz vadászt abban, hogy madarakra lövöldözzön. Az állatmesék közül nagyon bájos volt A sün bogarat süt, amelyben egy bogár vágott át egy éhes sünit, valamint A veréb sört főz, amelyben egy veréb egyetlen árpaszemmel akart sört csinálni egy tóból, és egyetlen állatnak sem volt szíve megmondani neki, hogy nem sikerült.

Kapcsolatok

Sok más, szuperképességekkel rendelkező csapatokról szóló mesére emlékeztetett Fürgeláb, Ügyeskéz és Élesszem története - kivéve, hogy itt mindhárom fiú megjárta a maga külön kalandját, majd amikor sor került rá, hogy közösen küzdjenek meg egy királykisasszony kezéért, előre eldöntötték, hogy sorsot húznak majd, ki legyen a férje.

Észt népviselet

Nagyon érdekesen kombinált két mesetípust A beszélő lenkévék meséje: Egy lány egy erőszakos természetfeletti udvarló elől menekült a szénapadlásra, ahol is a beszélő lenkévék megvédték azzal, hogy előadták, min kell keresztül menniük, míg ruha lesz belőlük. A magyar mesékben az előbbi sztori lólábú legénnyel, az utóbbi pedig cipóval ismert.
A Halál várása egy Naszreddin Hodzsa történetre emlékeztetett, A medve és a három lány pedig arra a dán mesére, amelyben egy lány megmenti magát és két nővérét a szörnyeteg-vőlegénytől. Örültem, hogy az utóbbiból ilyen hamar találtam még egy változatot.

Hova tovább?
Lettországba!