A varázslatos éjjeliedény és mindenféle mókusok (Népmesék nyomában a világ körül 65. - Svédország)

A mai nappal folytatódik a blgon a Népmesék nyomában a világ körül sorozat! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

The Magic Pisspot
Swedish folk tales
Per Gustavsson, Richard Martin
Land of Legends, 2017.

Ezt a könyvet Richard Martintól, a fordítótól kaptam ajándékba, őszinte kritika ellenében. A kötetet a svéd Mesemúzeum adta ki; a népmesék Per Gustavsson átdolgozásában szerepelnek benne, aki különböző, főleg 19. századi svéd mesegyűjtésekből válogatta őket. Huszonhárom mesét tartalmaz, legtöbbjük világszerte ismert tündér- és népmesetípusok helyi változata, több-kevesebb eltéréssel. Mindegyikhez tartozik jegyzet, forrásmegjelölés, és típusszám is a könyv végén, aminek külön örültem. A könyvet sok fekete-fehér és színes illusztráció díszíti (a kecskék különösen jópofák voltak). Nagyon szép, igényes kiadás, ami nem cenzúrázta ki a mesékből a rázósabb, profánabb részleteket sem.

Fénypontok

A kötetet már csak a címadó mese miatt is maximálisan megérte elolvasni. A Varázslatos Éjjeliedény meséje egy ritka típus, eddig csak egyszer találkoztam vele egy török gyűjteményben. Az önálló életet élő éjjeliedény elszegődik egy szegény házaspárhoz, akiket aztán mindenféle trükkök által gazdaggá tesz. Nagyon jópofa mese.

Bájos volt a két, párba állított mese a Ronda Békáról és a Csinos Mókusról - előbbi egy csinos királylány volt, aki úgy akart elmenekülni az idegesítő kérők elől, hogy rusnya békává változott, utóbbi pedig egy csúnya herceg, aki azt kívánta, változzon a világ legcsinosabb lényévé. Hát, a mókusok tényleg csinosak...

Kapcsolatok

Gyönyörű változat szerepel a könyvben Hófehérke meséjére, Az aranymadár címmel. Nem csak a gonosz édes(!)anya származását ismerjük meg, de a hét törpe helyett hét, kiméra-szörnyekké átkozott herceg szerepel benne, akik a hosszú mese végén még vissza is térnek egyszer, hogy megmentsék a királykiasszonyt attól, hogy a férje kivégezze.
Nagyon tetszett a Jancsi és Juliska svéd változata, ahol mézeskalács-ház helyett Kolbásztetejű ház szerepelt, benne két gonosz óriással; valamint a Fiastyúk meséje is, ami tulajdonképpen azonos volt azzal a mesével, ahol 5 testvét 5 különböző mestersége ment meg egy királykisasszonyt (majd, mivel nem tudták eldönteni, kié legyen, mind csillagokká változtak). Utóbbiban külön tetszett, hogy eleve a királylány-megmentésre tanulták meg a mesterségeiket.

A Kis Gömböc svéd változaza volt az Óriás és a Mókus, amelyben egy óriás kergetett meg és falt fel mindenféle állatokat és emberek, míg egy mókus fára nem menekült előle, és az óriás ki nem pukkadt az erőlködéstől. Amellett, hogy mi ezt Gömböcként ismerjük, medvével és mókussal hallottam már ezt a sztorit Amerikából is (Sody Sallyratus címen). Volt Kiskakas is, gyémánt fél krajcár helyett ezüstöt őrlő malommal. Szintén sok más európai országban ismert a Férj és feleség munkát cserélnek mesetípusa, ami ebben a gyűjteményben is klasszikus formájában szerepelt, és a Szögleves, amit leginkább Kőlevesként szokás ismerni.
Tricksterek közül leginkább a róka szerepelt, aki két külön mesében is oka volt annak, hogy Miért rövid a medve farka. 

Hova tovább?
Finnországba!