A teremtés sem tökéletes (Népmesék nyomában a világ körül 74. - Bulgária)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Bulgarian Folktales
Assen Nicoloff
Cleveland, 1979.

A kötetben 82 történet van - egészen pontosan 12 állatmese, 19 tündérmese, 23 legendamese, és 28 anekdota. Legtöbbjüket a szerző különböző 19. századi gyűjtők anyagából válogatta, és fordította angolra. A részletes bevezetőből sok mindent megtudunk a bolgár mesehagyományról és mesetípusokról, és a gyűjtések történetéről is. A szöveg néhol kicsit furán hangzott a szokásos népmesei nyelvezethez képest, de nem tudom, ez a fordítás vagy az eredeti szövegek hibája-e (olyan, nekem szlengnek hangzó szavak szerepeltek benne, mint az "oldster" és a "buddy"). A könyv végén a mesékhez bőséges jegyzetek tartoznak (forrással, típusszámmal), valamit szószedet, bibliográfia, típusmutató, és tárgymutató is.

Fénypontok

Dobri, a jósgos favágó meséje leginkább a szimpatikus főhős miatt fogott meg. A favágó minden élőlénnyel kedves, gyengéd, és ezzel olyan varázserőt nyer, ami egy aszály sújtotta királyságot is fel tud virágoztatni. A hatalmát nem használja rosszra, és büntetni is csak egyszer büntet vele - a gonosz királynét változtatja kuvikká.
A repülő ló meséje az Ezeregyéjszakából már ismerős volt (ott Ébenfa Paripa címen fut), de nagyon sok részletében szebben lett kiszínezve, és így jobban is tetszett. A fából készült csodalovat egy fiú készítette, hogy bebizonyítsa, tehetségesebb ács a mesterénél; aztán rögtön meg is akarta semmisíteni, hogy ne kerüljön rossz kezekbe. A mese második fele egy zsidó mesére emlékeztetett, amikor álruhás királylányból uralkodó lett, és igazságott tett azokon, akik vándorlásai közben rosszul bántak vele.

Várnai szerelmes sárkányok

Szomorú verzió volt a lóvá tett ördög meséjére Trak Apó és az Utoló Sárkány találkozása. A mese elején szó volt a sárkányhősök dicső népéről, akik fényes pácélban jártak, csatákat nyertek, és ha halandó lányokkal mulattak, mindig gondosan félrehúzták a kígyófarkukat, hogy a lányok le tudjanak ülni. A sárkányok idejének a puskapor megjelenése vetett véget, az utolsót pedig Trak Apó főzte meg egy kondérban.
A legendamesék között is voltak érdekesek - Például arról, Hogyan teremtették a földet, amelyben Isten és egy Anasztáziusz nevű ördög vetélkedtek egymással; Anasztáziusz lyukakat furkált a napon száradó agyagemberekbe, és ezért mindig kiszivárgott belőlük a lélek... Arról is szólt legenda, Miért van magasan az ég, ami meglepően hasonlított sok óceániai mítoszra (you're welcome). Nagyon mókás volt a Mikor és hogyan készültek az emberek című sztori, amiben Isten az első pár ember saját kezűleg még tökéletesre formálta agyagból, de aztán rájött, hogy formából gyorsabban és egyszerűbben tudja őket sorozatban gyártani, így átállt a tömegtermelésre, de azok már nem sikerültek olyan jól. Megtudjuk azt is, Miért nem házasodott meg a Nap - azért, mert az emberek elhitették vele, a házasság szívás, mert féltek, hogy sok kis Nap születik majd, és felégetik a földet. Egy másik történetben a sün teszi ezt, amiért is mindenki haragszik rá, hogy megfúrta az égi esküvőt - ezért kap tüskéket a Naptól, önvédelemre.
A történelmi legendák közül a legérdekesebb a19. század derekán élt Rumena története volt - egy nőé, aki otthon hagyta a fiát és a férjét, és elment a hegyekbe, hogy egy rablóbanda élére álljon, és harcoljon a törökök ellen. Az ellenség rettegett tőle, a helyiek nem adták fel, és mindenki a "hegyek királynőjének" nevezte. (Róla tavaly film is készült).

Kapcsolatok

Az egyik ügyeletes helyi trickster Ukrajnához hasonlóan itt is egy nőnemű róka, Kuma Lisa nevezetű, aki Farkas komát veri át sorozatosan. Az állatmesék között főleg ismert mesetípusok voltak, mint például a brémai muzsikusok (Az állatok az erdőbe menekülnek), amelyben az öreg ökör maga építette a házat, a többiek pedig tücsök és hangya módjára sorra bekéredzkedtek. Az egér és a vakond meséje a "ki a legerősebb a világon?" típusba esett, csak itt egéranya épp a fiának keresett menyasszonyt, és nem fordítva.
Kuma Lisa mellett ember-trickster is van a bolgár mesékben: Ravasz Péternek hívják.
A három fivér és az aranyalma meséje ellopott aranyalmákkal indult, és Fehérlófia-féle alvilágjárással végződött - sőt, itt a hős, miután a fivérei cserben hagyták, még mélyebbre is vándorolt egy szinttel, és legyőzött egy második sárkányt. Mivel a sárkány csak az első két lánynak lopott aranyalmát, a harmadiknak csak egy arany patkány jutott... A cár lánya és a sárkány egy nagyon érdekes verzió volt a széttáncolt cipellőkre; itt a lány éjjelente egy ragyogó testű sárkány birodalmába járt... labdázni. Az nem derült ki, hogy az aranyalmával való labdázást miért sínylették meg a cipői. A pásztor és a róka a csizmás kandúr sztorija volt; érdekessége, hogy a róka(lány) barátságban állt a lamia-szörnnyel, akit a végén a palotájáért tőrbe csalt. Felbukkantak egyéb ismerős mesetípusok is, mint például a Halál-keresztapta, és a legenda arról, Miért nem ölik meg többé az öregeket. Utóbbinak több rokon változata is szerepelt a gyűjteményben, mint ahogyan okos lányokról, asszonyokról szóló mese is volt egy csokorra való.

Készülőben lévő bolgár népmese-rajzfilm

Hova tovább?
Görögországba!