Virágok és drágakövek (Népmesék nyomában a világ körül 73. - Románia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Szegény ember okos leánya
Román népmesék
Kovács Ágnes (szerk.)
Európa Könyvkiadó, 1974.

A Népek Meséi sorozat szokás szerint hozza a formáját. A kötetben összesen tizennégy mese található, de azok mind szépségesen kidolgozott, hosszú tündérmesék, 19. századi román gyűjtésekből. Az utószóban Ortutay fel is hívja rá a figyelmet, hogy a míg a magyar mesemondók a párbeszédekre és a hős cselekedeteire helyezik a hangsúlyt, addig a román mesékben részletesebbek, hosszabbak a leírások - ez nekem külön tetszett. Minden meséhez tartozik természetesen jegyzet forrásmegjelöléssel és típusszámokkal, plusz a hasonló típusú magyar meséket is megemlítik bennük.

Fénypontok

Mivel a legtöbb mese ismert típusba tartozott, a fénypontokat legikább az egyes történetek apró részletei jelentették. Bolond Calin meséjében például az, hogy a három megmentett királykisasszony (réz, ezüst, arany) közül a hős a középsőbe, az ezüstlányba szeretett bele. A Kőember történetében a Tavaszi Szél volt a segítő figura, akinek az anyja (egy smaragdszemű, gyémántcsőrű madár segítségével) elrejtette az utazó hősöket. A Tavaszi Szél aranyhajú, ezüstszárnyú ifjúként jelent meg, akit rózsa- és rozmaringillat lengett körbe, virágokkal körbefont pálcát tartott a kezében, és őztejet és ibolyavizet ivott vacsorára. Ugyanebben a történetben a hősök a tündérek tuskóját hintóvá változtatva jutottak el a királylány ciprusfa ajtajú zafírpalotájáig.
A mesék közül teljes egészében talán Tugulea, Öregapó meg Öreganyó fia tetszett a legjobban. A mese eleve azzal indult, hogy a hősnek a szomszédban lakó "Föld sárkánynéja" ellopta az inait, mert félt, hogy legyőzi őt, amikor felnő. A járni képtelen hős csak hosszas kalandok után (melyek során megtanult alakot váltani és madárrá változni) szerezte vissza az inait. Innen a mese átcsapott a Varázslatos Segítők típusba - volt sokat evő és sokat ivó figura, olyan, aki bírta a hideget, és egy varázsló is. Utóbbi remekül kapóra jött, amikor a hősnek megparancsolták, hogy egy éjszaka ötven meddő asszony szüljön neki gyereket ("mutasd, mit tud a varázsbotod!" felkiáltással...).
A kötet végére maradt egy "modernebb" tündérmese is, ahol a hős és a vizek tündére nem csak győzedelmeskedtek, de egyszersmint a jobbágyságot is megszüntették.

Kapcsolatok

Georges Rochegrosse:
Le Chevalier aux Fleurs

A címadó történet, nem meglepő módon, a mi Okos Lányunkak felel meg. Szépen kidolgozott, hosszú verzió. Az öregség nélküli fiatalság és a halál nélküli élet a Halhatatlanságra vágyó királyfi meséje volt, csak itt hősünk útközben mindenféle boszorkányokkal (többek között egy Skorpió nevűvel) is megküzdött. Prislea Vitéz és az Aranyalmák nagyjából Árgyélus királyfi és a Fehérlófia keveréke volt, Tündér Ilona pedig egy nagyon szép, kerek és színes verzió a legénnyé változó leányra. Ukrajna és Moldova után itt is megjelent az a mesetípus, melyben egy rakás fiú húgát úgy rabolja el a sárkány, hogy rossz ösvényre csalja, amikor élelmet visz a testvéreinek a mezőre. A lányt később született öccse és annak segítője (jelen esetben Bors Péter és Virágos Florea) szabadítják ki. Itt külön szerettem a virágos mezőn talált Virágos vitéz alakját.

Hova tovább?
Bulgáriába!