Csillaggyűrű, gyöngymező (Népmesék nyomában a világ körül 81. - Montenegró)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

A kilenc pávalány és az aranyalmafa
Népmesék Vuk Stefanović Karadžić gyűjtéséből

Európa Könyvkiadó, 1987.

Ismét olyan könyv került a kezembe, ami Vuk Stefanović Karadžić gyűjtéséből válogat. Montenegró és Szerbia meséit történelmi és kulturális okokból a gyűjtésekben szinte lehetetlen elkülöníteni. Karadžić maga ősi montenegrói családból származott, és egyes adatok szerint lejegyzett népmeséinek majdnem felét onnan is gyűjtötte. Szerencsére ez a kötet a Népek Meséi színvonalának köszönhetően minden egyes mesénél megjelöli az eredeti forrást és a gyűjtés helyét - összesen hat történetet találtam így az ötvenkettő között, amik Montenegróból származnak. A könyv egyébként Karadžić rendszere szerint huszonkilenc "női" (varázs) mesét, és huszonhárom "férfi" (tréfás) mesét tartalmaz. A könyv végén a gyűjtő részletes, kalandos, és helyenként lenyűgöző élettörténetét olvashatjuk.

Fénypontok

Arról a meséről, amit a múlt héten Real Steel címen emlegettem, most kiderült, hogy montenegrói történet; ebben a könyvben A Garázda Bas-Cselik címmel szerepel, és továbbra is nagyon szeretem, óriásostul, alvó királylányostul, sárkányhadseregestül.

A meséket a Kotori-öbölnél gyűjtötték

Szintén montenegrói volt a kötet egyik legszebb, legkülönlegesebb szimbolikus meséje, A csodatevő kés, melyben egy fiú úgy nyerhette el a cár lányát, hogy három különleges lovat hozott neki. A lány maga segített a fiúnak titokban, és elmondta, hogyan juthat el a gyöngymezőre, foghatja el a lovakat a kés vakító csillogásával, és szerezhet kincset egy mézgyökerű, aranyvirágú bokor tövéből. Hasonlóan szépséges, lírai látványvilága volt egyébként A három gyűrű meséjének, melyet Karadžić a saját szülőfalujában jegyzett le. Egy királylány három gyűrűt követelt - csillagból, holdból, és napból - és a hősnek egy öregasszony segített mind a hármat a kibontott haján keresztül levarázsolni az égből.
Szintén montenegrói mese volt Az igazság és a hamisság egy változata, melyben két királyfi versenyzett, melyikkel lehet többre menni az életben (természetesen az igazság győzött), valamint A pap meg a hívek című tréfás, de egyben bölcs történet. Utóbbiban a hívek panaszkodtak, hogy a pap imái nem hoznak esőt, mire a pap megkérte őket, mondják meg, mikorra szeretnének esőt. Erre a hívek jól összevesztek rajta, kinek mikor milyen időjárás lenne jó, és rájöttek, hogy lehetetlen egyezségre jutni.
A nem-montenegrói mesék közül kiemelkedett még az a történet, melyben Bölcs Salamont elátkozza az anyja. Itt a bölcs király addig nem halhatott meg, míg csellel el nem jutott a tengerek legmélyére, és a hegyek legmagasabb pontjára.

Kapcsolatok

Nagyon sok átfedés volt a múlt heti, szerbiai gyűjteménnyel; sok mesét így angol fordítás után magyarul is újraolvashattam. Szerepel a könyvben a szerb meséknél emlegetett Kilenc pávalány és az aranyalmafa, Medvefi, Kígyóvőlegény, Se égen, se földön palota, Madárleány, és Kecskefülű császár (akit itt egyenesen Trajánnak hívtak). Az Aranyszőrű Kos magyar fordításának érdekessége, hogy itt elefántcsont helyett a "tündérek fogából" kell a hősnek palotát építenie. Nem tudom megállapítani, ez fordítási hiba volt-e, minden más verzióban elefántcsont szerepel. Az apa, a fia, és a szamár klasszikus esete pedig itt is azzal a tanulsággal szerepelt, hogy Nehéz az emberek kedvében járni.
Klasszikus, világ körül ismert trickster-mese változata Szent Száva és az ördög találkozása, melyben az ördög és a szent a veteményen osztoztak ("a tetejét kéred-e vagy az alját?") és az ördög mindig hoppon maradt. A végén azért sikerült visszavágnia a szentnek azzal, hogy megteremtette a pálinkát...
A mesék között itt is akadt olyan, aminek párhuzamát a kaukázusi nart legendákból ismerem: Az apai eskü története a sok megmagyarázandó alvilági csodával nagyon hasonlóan létezik az oszétek között is.

Hova tovább?
Bosznia-Hercegovinába!