Varázslatos birodalmak (és sok kígyó) (Népmesék nyomában világ körül 84. - Szlovénia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Teljesen véletlen, hogy ez a bejegyzés pont arra a hétvégére született meg, amikor az éves európai mesemondó konferenciát tartjuk Szlovéniában...

A kígyómenyasszony
Gállos Orsolya
Móra Kiadó, 1987.

A könyv ötvennégy szlovén népmesét, tündérmesét tartalmaz. Gyerekeknek szóló kiadvány, így jegyzetek vagy bevezető nem voltak benne, csak a mesék maguk, és fekete-fehér rajzos illusztrációk. A fülszövegből annyi derül ki, hogy szlovéniai meséken kívül Magyarországi szlovén kisebbség meséi is kerültek bele, de azt nem árulja el,  melyik melyik. Ennek ellenére nagyon élvezetes olvasmány, a szerkesztő remekül válogatta a  meséket, a sok szép tündérmesén és a klasszikus típusokon kívül különleges hiedelmek és legendák is kerültek bele.

Fénypontok

Ha kedvencet kéne választanom a könyv meséi közül, holtversenyben nyerne A csodálatos fa és a Mese a békáról. Előbbiben hősünk egy égig érő fát mászik meg, majd nem kevesebb, mint tizennyolc királykisasszonyt szabadít meg az ördögtől a Szél segítségével. Utóbbiban egy grófkisasszony bánik kedvesen egy békával, akiről kiderül, hogy az ördög felesége, és magával viszi a lányt dajkának a béka-csemetéihez. A grófkisasszony végül kedvessége és jósága miatt épségben szabadul az alvilágból.

Szlovénia tele van remek
barlangokkal

A könyv legszebb darabjai egyébként is a varázslatos világokban játszódó tündérmesék voltak. A gyógyerejű alma címűben egy elvarázsolt kertből kellett almákat hozni a királyfiaknak, de csak a legkisebbnek sikerült leküzdenie a kert ragyogását és bódító illatát. A Déli szél és a mostohafiú történetében egy gonosz mostoha az Alvilágba lökte a hőst, aki egy kővé vált királyságba érkezett. Az átkot  megtörve feleségül vette az alvilági királykisasszonyt, de honvágya lett, és hazament látogatóba - és ahogyan ez lenni szokott, rájött, hogy sok év telt el az utazása óta. Szerencsére ebben a mesében a Déli szél segített megtalálnia a haza vezető utat, még mielőtt a felesége újra megházasodott volna. Szintén a Szél kísérte haza A halász fiát az elvarázsolt vízalatti Perdonkorten birodalmába, kígyóból lett menyasszonyához egy nagyon hasonló mesében. És ha már a különleges föld alatti világoknál tartunk: Számomra Pásztor Markó föld alatti "kővé vált kocsmája" vitte el a főnyereményt, ahová még a királykisasszonyát is magával vitte lakni.
Különleges volt a Nap szeretője, melyben a nap egy földi lányt aran hintán húzott fel az égbe, de amikor nem sikerült boldog feleséget faragnia belőle, fecskévé változtatta. Nagyon megható volt cserébe A víziember és a kisfiú meséje, ahol egy vízbe fulladó kisfiút a víziember vett magához, és arannyal-ezüsttel próbálta felvidítani; de amikor a fiút így is gyötörte a honvágy, hazavitte a családjához, és maga is elindult szerető családot keresni (mert megtanulta, hogy a kincseknél van értékesebb dolog a világon).
A tréfásabb mesék közül tetszett Kis Miska, aki összebarátkozott egy beszélő fejszével, egy kapával, és egy forrással, és az ő segítségükkel először megbarátkozott egy óriással is, majd elnyert egy furfangos királykisasszonyt. Az apró hősöknél maradva találtam egy mókás Hüvelyk Matyi mesét, amelyben Matyi, aki felcsapott rablónak, mindent azzal oldott meg, hogy egyre hangosabban ordított...

A hiedelemlények közül a Sorstündérek több mesében is felbukkantak, és rendes tündér is akadt bőségesen. Szintén rengeteg kígyó, kígyókirály, kígyótündér, és kígyóvá vált királykisasszony szerepelt a könyvben. Tetszett A harkály című hiedelemmonda is, mely részletesen leírta, hogy lehet minden zárat kinyitó füvet lopni egy harkálytól amit aztán az ujja bőre alá varrhat valaki, és mestertolvajjá válhat.
Volt egy Mese a halálról is, ami nem csak azt mutatta be, miért nem jó ötlet bezárni a halált, de végül a tettes pont azzal bűnhődött meg, hogy nem halhatott meg soha. Az ártatlan szerelem című mese élet-mécsesei is a Halálkoma mesére emlékeztettek - de itt egy fiú pont úgy mentette meg a szerelmét, hogy a saját mécseséből öntött át az övébe.

Kapcsolatok

Népszerűnek tűnik a környéken a "miért tiszteljük az öregeket" mesetípus - itt is akadt belőle egy, melyben az öregapa azt tanította meg a fiának, hogy A legszebb virág a búza. Az orosz mesékhez volt nagyon hasonló Az aranymadár története, csak itt farkas vagy róka helyett egy okos medve segített a hősnek madarat, lovat, és királykisasszonyt lopni. A csodatarisznya a varázstárgyakat elcsenő, és varázsgyümölccsel megbüntetett királykisasszony meséje volt - azon ritka változatok egyike, amikor a kisasszonyt a végén jól faképnél hagyták.
Más balkáni országokból már nagyon ismerős volt a mese a lányról, akit a fivéreihez menet elrabol egy gonosz lény, és később születő öccse menti meg - itt a malomban lakó Víziember képviselte a gonoszt sárkány vagy óriás helyett. Magyarországhoz kapcsolta a gyűjteményt a monda Mátyás királyról, aki egy hegy mélyén alszik, és várja a visszatérését.
Volt természetesen ismét találós kérdésekre megfelelő Furfangos leány, Mese a sóról, Macskacicó (aki macskából előbb kígyóvá, majd királylánnyá változott), Ördög három arany hajszála (A gyűlölt vő), Csizmás kandúr (avagy Hálás kiskakas), sőt, borsószemmel tesztelt kérő is, bár A három borsószem itt a vőlegény, és nem a menyasszony nemességét bizonyította. A hat farkas más mesék hat hollójára vagy hattyújára hasonlított, azzal a szép kiegészítéssel, hogy a néma királyné ellopott gyerekeit a saját farkas-fivérei nevelték fel és hozták haza. A Varázslatos Menekülést itt A fehér és a fekete király meséje képviselte, amelyben az utolsó, megoldhatatlan feladat az volt, hogy a királylánynak savanyú uborkából kellett aranycipellőt csinálni...

Hova tovább?
Magyarországra!