A sárból gyúrt leány (Ribizli a kulisszák mögött 11.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  



A könyv egyik legkülönlegesebb, szinte mitikus története. Külön köszönettel tartozom Márkó Eszternek, amiért hozzájárult a Nagy Olga gyűjtéséből származó szöveg újrameséléséhez és kiadásához!

Miről szól?

Egy öreg házaspárnak sokáig nem születik gyereke, ezért a férj sárból gyúr egy kislányt, akit Föld Gyengéjének neveznek el. Föld Gyengéje azonban minden, csak nem gyenge: gazdaggá teszi a szüleit, fekete vitézzel vív meg, táltos lovat teremt magának, leszáll még a tenger és a föld alá is, hogy megküzdjön egy sárkánnyal. Kalandjai végére visszahozza a fényt a Fekete Tanyák vidékére.

Hogyan készült?

Ez a mese csak egy szövegből, Nagy Olga gyűjtéséből ismert, Csurka János mérai cigány mesemondótól. Izgalmas, gazdag történet, de élőszóban mesélni eredetiben nem egyszerű: helyenként kicsit zavaros, nehezen követhető, vagy csak utólag derülnek ki dolgok, amiket már korábban tudnia kellett volna a hallgatóknak. Újrameséléskor tehát a történeten nem változtattam, de kifésültem egy kicsit, hogy élő mesélésben a mai közönségek számára is gördülékenyebb, élvezhetőbb legyen. Természetesen sok eredeti szófordulatot meghagytam benne.

Mitől különleges?

Valódi táltos hősnő Föld Gyengéje, nem is akármilyen. A föld ereje van benne, amiből gyúrták. Amikor megvív a Fekete Vitézzel, az ellenfele megpróbálja kitalálni, kicsoda: "Olyan nagy erőd van, te nem lehetsz más, csak a Vitézek Vitézének a Vitéze!" Erre Föld Gyengéje lekapja a sisakját, és megmutatja, hogy ő bizony leány, ez a gif pedig ide kívánkozik:

Amikor pedig kiderül, hogy a Fekete Vitéz maga is el van átkozva, Föld Gyengéje üldözőbe veszi a harminckét fejű sárkányt, aki az igazi gonosz, és leszáll utána még a tenger alatti alvilágba is. Baltával megy neki az ördögöknek, a sárkánnyal vív, birkózik, majd kerékké változva ront neki, úgy győzi le.
A harcos lány nem az egyetlen pozitív női szereplő-típus, amitől értékes lehet egy népmese lányok és fiúk számára - de ettől még nagyon klassz, ha ilyennel találkozik az ember. Föld Gyengéje ráadásul nem csak harcos, de táltos is, varázserővel, varázslatos bátorsággal bír. Ennek ellenére nem marad egyedül az úton egy pillanatra sem: mellette vannak a szülei, a táltosai (kettő is), a levegő madarai, sőt, a békává változott Fekete Vitéz is. Nincs egyedül. A történet végén a visszaváltozott vitéz és a lány kezet fog és együtt tér haza, egyenlő felekként - nem világra szóló lagzival zárul a mese, csak épp a birodalom megmentésével.
Különleges, egyedülálló hősnő Föld Gyengéje - akit inkább Föld Erejének kéne hívni - és különleges, egyedülálló maga a mese is.

Érdekesség

A kerék képében történő viadal sok táltos-legendában és hiedelemben is előfordul. A mese szövegéből nehéz volt kihámozni, ki változott mivé a harc folyamán, ezért alaposan utána kellett olvasnom a hasonló történeteknek.