Ribizli a világ végén (Ribizli a kulisszák mögött 12.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Elérkeztünk a kötet címadó meséjéhez!

Miről szól?

Egy lányról, aki csak és kizárólag ribizlit hajlandó enni. Amikor özvegy édesanyja kertje kifogy a gyümölcsből, a lányt zárdába küldik, ahol ehet ribizlit kedvére. Igen ám, de meglátja Ribizlit (ez a neve) három királyfi a zárda ablakában, és összeverekednek érte - amiért is a zárdafőnöknő természetesen a lányt vonja felelősségre. Büntetésből a "kacérságáért" Ribizlit gyíkká változtatja, és a világ végére száműzi. Nem sokkal később elindul a három fiú is szerencsét próbálni. A legkisebb elvetődik a világ végére, és találkozik a gyíkkal, aki - bizonyos feladatok teljesítéséért cserébe - segít neki megszerezni minden csoda-dolgot, amit az apja csak kíván tőle. Leheletfinom szőttest hoz a pókoktól, kiskutyát a törpék birodalmából, és végül ő maga változik menyasszonnyá, hogy a kitartó királyfi felesége legyen.

Hogyan készült?

Ribizli egy somogyi népmese, Vikár Béla gyűjtéséből. Illyés Gyulánál is szerepel egy verziója. A próbákat ugyanennek a mesetípusnak egy másik változatából emeltem át, amiről itt blogoltam bővebben. A királyfinak én adtam nevet, mert untam már királyfiként hivatkozni rá. Amúgy a mese lényegében nem nagyon változott; a végén kihagytam azt  részt, amikor a gyíkot a hídhoz kellett vágni, hogy visszaváltozzon. Nem szeretem az ilyen erőszakkal-átváltoztatós motívumokat, de ez egyéni ízlés kérdése.

Mitől különleges?

Egyrészt nagyon szeretem ezt a mesét, mert szimpatikus a hősnője. Ribizlinek megvan a maga furcsasága - csak ribizlin él - de barátságos, közvetlen figura, akinek még az sem veszi el a kedvét a királyfiakkal való társalgástól, hogy teljesen igazságtalanul megbüntetik érte (ez amúgy szépen leképez mesei nyelvezetre egy gyakori jelenséget, mely szerint a nők a felelősek azokért az ostobaságokért, amit a férfiak elkövetnek értük, "mert minek kacérkodott"). Ribizli nem kókadozik a világvégi száműzetésben, hanem új barátokra tesz szert, bejárja a törpék birodalmát, és mesél mindenkinek az otthonáról. Nem szolgálói vannak, mint a mese sok más változatában, hanem barátai.
Azért kombináltam össze Ribizli meséjét a fent linkelt változattal, mert az tartalmazott olyan apró, ám fontos elemeket, amiket nagyon szeretek. A macskalányos mesében a királyfiak nem feleségért indulnak először útnak, és az apjuk sem azért követel tőlük mindenféle dolgokat, hogy tesztelje a menyasszonyok képességeit. Mirci (avagy ez esetben Ribizli) és a királyfi egyenlő felekként kötnek alkut, és ahelyett, hogy egyszerűen - vagy pláne házassági ígéretért cserébe - átadná a lány a kért csodadolgokat, a királyfi becsülettel megdolgozik mindegyikért.

Érdekesség

Ribizlit a régebbi meseszövegekben Ribikének szokták hívni, de a mai hallgatók számára ez a szó már teljesen más jelentéstartalommal bír...