Többet ésszel, mint erővel (Népmesék nyomában a világ körül 127. - Burkina Faso)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Folktales from the Moose of Burkina Faso
Alain-Joseph Sissao
Langaa RPCID, 2010.

A könyvben negyvenkét, szájhagyományból gyűjtött népmese szerepel a mossi (moose) néptől, akik közel hétmillióan élnek Burkina Faso középső területein. A könyvhöz bevezető tartozik a mossi kultúráról, világnézetről és mesemondásról, a végén pedig bibliográfia is található. A történeteket először franciára, majd onnan angolra fordították, megtartva az eredeti szövegezésüket. A kötet elsősorban néprajzi gyűjtés, a mesék között sok olyan volt, ami egyáltalán nem gyerekeknek való, sőt, európai felnőtt füleknek is furcsán hat. Kiemelkedett közülük cserébe néhány, amiket pont a furcsaságuk miatt nagyon élveztem.

Fénypontok

Az oroszlán és a varacskos disznó meséjében az állatok királya próbált végezni a disznóval, mert azt erősebbnek gondolták a többiek. A menekülő varacskost a furfangos nyúl mentette meg, nem kis nehézségek árán, de az oroszlánok azóta is vadásznak a fajtájára.
Bájos volt a mese, amelyben egy sünt és a gyerekeit egy vadász a táskájába tette - a sün-anya azzal nyugtatta a kicsiket, hogy "ha Isten nem akarja, a vadász nem öl meg." Később a vadász letette a táskát, hogy becserkésszen egy antilopot, és a süncsalád szerencsésen meglógott.
Mókás láncmese szólt egy Szép lányról, akit elrabolt egy krokodil, és egy gerle szabadított ki: addig énekelt, míg a krokodil a gyíkra bízta a lány felügyeletét, hogy meghallgassa az éneket. A gyík aztán továbbadta a feladatot a békának, és a béka is tovább, amíg végül minden állat az éneket hallgatta, a lány pedig megszökött.
Nagyon tetszett a megoldás A főnök, a héja és a galamb dilemmájára. Egy héja elől menekülő galamb egy törzsfőnök zsebében keresett menedéket, és azt ígérte cserébe, a főnök megkaphat mindent, amit csak kíván. A héja a galambért cserébe azt ígérte, számtalan gyereke születhet. A főnök nem tudott a két ajánlat között dönteni, de szerencsére arra járt egy kisgyerek, aki megkérdezte, mi a baj. A megoldása egyszerű, ám nagyszerű volt: megkérdezte a héját, konkrétan a galambot akarja-e megenni, vagy csak éhes. Amikor kiderült, hogy az utóbbi, a főnökkel húst hozatott, megetette a héját, és így végül mindkét állat hálásan távozott, és beváltotta az ígéretét. Mindig van harmadik megoldás.

Kapcsolatok

Volt a könyvben néhány ismerős mesetípus is - például a szorgos és lusta lány meséje, amelyben egy árva lány arannyal borítva tért haza, ám a mostohatestvére csak skorpiót kapott a gorombaságáért. Egy másik változatban viszontláttam elemeket, amik felbukkantak a Karib-tengernél is - a tanulság pedig ugyanaz volt, az árva lányt nem szabad bántani.
A főnök lehetetlen feladatait megoldó "okos lány" itt egy okos fiú volt.
Megint akadt egy "csodás szikla" típusú trickster-történet: egy évig nem volt szabad senkit sem kritizálni az országban, mert aki kritikát mondott ki, az rögtön meghalt. Nyúl erre úgy tett, mint aki egy sziklán akar kertet ültetni, és sorra megszerezte az őt kritizáló állatok vagyonát - amíg Gyöngytyúk ellene nem fordította a saját trükkjét.
Az ügyeletes trickster megint csak Nyúl volt. Gyümölcsöt lopott a törzsfőnök fájáról, lehetetlen ajándékokat gyűjtögetett (pl. dzsinn-agyat). Volt egy hazug legény is, aki sorozatosan átverte a falu főnökét (aranyat pottyantó lóval, embert feltámasztó bottal, elcserélt büntetéssel), és a büntetéseket is mindig megúszta.

Hova tovább?
Ghánába!