A furfangosság élet-halál kérdése (Népmesék nyomában a világ körül 186. - Üzbegisztán)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Karakalpak Folk Tales

Quatbay Utegenov

Trafford Publishing, 2006.

Mivel konkrét üzbég mesegyűjteményt nem találtam, az Üzbegisztán területén élő karakalpak nép meséiből szereztem be egy kötetet. A karakalpakok egy török eredetű nomád nép, akik Belső-Ázsia különböző államalakulataihoz tartoztak az évszázadok folyamán - 1936 óta Üzbegisztán politikai határai közé esnek. A kötetben 13 novellamese és 8 tündérmese szerepel, bár a műfajok nem válnak el ilyen élesen egymástól. A szerző karakalpak származású, eredetileg angoltanár, majd a 90-es évek óta a BBC belső-ázsiai tudósítója. A bevezetőben részletesen ismerteti a karakalpak nép történetét a kezdetektől napjainkig. 

A kötet súlyosabb, mint az indokolt lenne (elég nagy betűkkel van szedve, és a tördelése is hagy némi kívánnivalót maga után), de a szórványos nyelvtani és szerkesztési hibáktól eltekintve nagyon érdekes olvasmány. 

Fénypontok

Ismerős mesék klassz verziója volt A vita a három legény és az okos lány között. A három testvér - Tanácsadó, Gondolkodó, és Bizonyító - az apja örökségén vitatkozott össze. Először a kánhoz mentek, ahol megcsillogtatták különleges képességeiket (pl. megmondták, hogy a sült bárányt kutya szoptatta), majd eldöntötték, hogy a kán nem elég bölcs, így továbbmentek egy híresen okos lány véleményét kérni. A lány egy dilemma-mesét mondott nekik, és a válaszaik alapján fejtette meg, melyikük hazudik az örökséggel kapcsolatban. Külön szerettem, hogy ezúttal a dilemma-mese jól végződött (ez a "ki érdemli meg a szerelmével megszökött lányt" típusba tartozott, ahol szegény nőt mindig visszaadják a férjének, itt viszont a mesemondó megváltoztatta a végét, és a szerelmesek együtt maradhattak.)

Több szempontból is izgalmas volt Aqyl-Dana és Aqyl-Kamal meséje, egy lányé és egy fiúé, akiket az anyukáik már születésük előtt testvérekké fogadtak. A fiú, Aqyl-Kamal nem volt hajlandó iskolába menni, hanem megtöltött egy egész palotát könyvekkel, és oda vonult vissza. Amikor felnőtt, beleszeretett egy ismeretlen lányba. Aqyl-Dana, aki testvéreként szerette, segített neki mindenféle kalandos módokon megszerezni a szerelmét. 

A tündérmesék közül kiemelkedett Gulziyba meséje, egy kán lányáé, aki véletlenül rossz fickóval szökött meg otthonról, sokat bolyongott, megtalálta a szerelmet, majd segítette a férjét mindenféle lehetetlen feladatok elvégzésében, hogy a kán ne szakítsa el őket egymástól. A mese egy része a vadász fia mesetípusra emlékeztetett - itt tigrisfogakból kellett palotát építeni, és a tigrisek önként ajándékoztak egy-egy fogat, mivel a kán nem kötötte ki, mekkora legyen a palota... - egy másik része pedig a Fehérlófiára, ahol aranymadáron repült vissza a legény az alvilágból. 

Egy másik mesében egy mostoha elüldözött két testvér otthonról; a fiú és a lány együtt nőttek fel a vadonban. Amikor egy herceg magával akarta hurcolni a lányt feleségül, az először beolvasott neki, amiért meg sem kérdezi, másodjára pedig (miután a herceg megölte a fivérét), lefejezte. Ezek után férfiruhában nekivágott a világnak, hogy halottakat felélesztő varázstárgyakat szerezzen be, és végül sikerült a testvérét megmentenie (és ellátnia három feleséggel). Szintén halottaiból támasztotta fel a felesége Abat-Batyrt, aki a férje halála után felkutatta annak különleges képességű bajtársait. 

Jansap története egy hosszú és tekervényes sztori volt sok utazással, fura szigetekkel, és a Drágakő-hegy beágyazott mesetípusával. Külön tetszett, hogy a hős a feleségét keresve ismét beállt ugyanahhoz a gazdag emberhez szolgának, és felvitette magát a hegyre, hogy újrajárhassa az útját, és megtalálja a szerelmét. 

Tetszett A mullah három fia című mesében az a rész, ahol a mullah iskolát nyitott, szörnyű tanítónak bizonyult, verte és büntette a gyerekeket - míg végül a tanítványai fellázadtak ellene, és fejjel beledobták egy pöcegödörbe. 

Kapcsolatok

Még mindig a népek országútján járunk, úgyhogy itt is voltak bőven ismerős mesék. Volt titokzatos beszédű furfangos legény (Az okos fiú, aki ráadásul az adótól és az elnyomó kántól is megszabadította a népét), furfangos öreg juhász aki találós válaszokat adott a kán találós kérdéseire és megkopasztotta a minisztereit (Az okos öregember), okos lány (A pásztor lánya), és hányattatott sorsú ártatlan lány is (Az angyali Inta).

Megint felbukkant az a sztori, amit Amerikában is olvastam már, ahol egy furfangos fickó (Yesim, a gyékényfonó) elvette a szomszédja feleségét feleségül. Egy titkos alagút kötötte össze a két házat, és az asszony a saját ikertestvérének adta ki magát... Később a feleség segített az új férjének mindenféle furfangos módokon meggazdagodni. 

A tricksterek közül felbukkant a csupasz képű Aldar-Kosze, ezúttal két hasonszőrű bajkeverő, Mukhtar-Kosze és Dukhtar-Kosze társaságában. Aldar-Kosze átverte a másik kettőt (a klasszikus "ki álmodott szebbet" és "elveszített fél pár cipő" trükkökkel), de végül Dukhtar-Koszéval együtt szabadultak meg egy sereg rablótól, és nyerték el a kincsüket. 

Hova tovább?

Afganisztánba!