Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg. Az új kötetet A kalóz királylány címmel már szintén kapható!
Származási hely: Izland
A történet
Egy király egyetlen fiának, a daliás Hlini királyfinak, egy vadászat során nyoma veszik. A király fele királyságát ígéri annak, aki megtalálja. Signy, egy szegény pásztor lánya, nekivág a feladatnak, és hosszas vándorlás után egy barlangra bukkan. A barlangban két ágyat talál, és az egyikben az alvó Hlini királyfit, akit nem tud felébreszteni, ezért elbújik, hogy lássa, mi lesz. Kiderül, hogy a fiút két troll-asszony tartja fogságban, akik varázslatos hattyúk segítségével ébresztik és altatják, és minden nap megkérdezik, feleségül veszi-e az egyiküket. Hlini mindig nemet mond. Amíg a trollok távol vannak, Signy felébreszti a királyfit, és közösen szökési tervet készítenek. Hlini este úgy tesz, mintha megenyhülne a trollok iránt, és kiszedi belőlük, hol rejlik az erejük, és hogyan lehet az ágyakat varázsigével repülésre ösztökélni. Hlini és Signy egy ágyon elrepülnek a trollok fájához, ahol egy tojásban rejlik a két troll élete, és Hlini egy jól irányzott lövéssel eltöri a tojást. A trollok mérgesgombákká változnak. Hlini és Signy hazarepülnek a két ágyon a trollok kincsivel, összeházasodnak, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Mitől feminista?
Gyengéim azok a mesék, ahol a hős és a hősnő is tevékenyen részt vesz a kihívások legyőzésében. Igaz, hogy itt egy klasszikus Csipkerózsika-féle felállással indulunk, ahol az alvó királyfit a bátor lány felébreszti (figyelemmel és türelemmel, csókolózás nélkül), de a szökés tervében már mindketten egyformán részt vesznek. Sőt, itt a királyfi vállalja fel a "furfangos" szerepet, ahol hízelgéssel kell kiszednie az emberevő trollokból a titkaikat. Ezt általában feminin dolognak szokták tekinteni (a nők "bájaikat bevetve" kémkednek, Mata Hari ugye), de itt a királyfi az, akire nem kívánt házasságot próbálnak kényszeríteni, és Signy tanácsát megfogadva fordít a helyzeten a szabadulás érdekében. Ezt egyébként szintén érdemes kiemelni: Hlini megbízik az okos lányban, és követi a tanácsait.
A mese második felében szép együttműködést lehet megfigyelni a két hős között. Signy észreveszi a rúnákat az ágyakon, Hlini megtudja mit jelentenek, Signy felolvassa őket, Hlini összetöri a trollok életét rejtő tojást. Végül megpakolják mindkét ágyat kincsekkel, és ketten együtt repülnek haza, ki-ki a maga varázságyán. Szeretem ezt a szép egyensúlyt a férfi és a női szerpelő között.
Emellett meg éljen az okos lány, aki elindul a fagyos északra megszabadítani egy királyfit.
Amit érdemes átgondolni
Az utóbbi időben a trollok a filmsorozatnak köszönhetően sok gyerek fejében kedves és cuki lényekként élnek. A mese elején érdemes elmagyarázni, hogy ezek a trollok gonoszak és veszélyesek (lévén, hogy királyfiakat rabolnak el, és mellesleg emberhúst esznek), hogy ne érje a hallgatóságot váratlanul a haláluk. Kisebb gyerekek esetében a gombává változás szépen enyhíti a dolgot.
Több fiatal hallgató kicsit fennakadt rajta, hogy a Hlini "lánynévnek hangzik", úgyhogy esélyesen el kell egy kicsit beszélgetni az izlandi nevekről, és hogy mitől lánynév valami.
Források
A. W. Hall:
Icelandic Fairy Tales (Frederick Warne & Co., 1897.)
Reimund Kvideland & Henning K. Sehmsdorf:
All the World's Reward: Folktales Told by Five Scandinavian Storytellers (University of Washington Press, 2011.)
Megjegyzés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése