Mesemondó nosztalgiázik

Most, hogy a sok fesztiválozás és szervezkedés után megint van időm a saját meséimmel foglalkozni, átválogattam a repertoáromat. Kicsit olyan ez, minz a volt iskolai füzetek között turkálni a padláson; talál az ember érdekes dolgokat. "Jesszus, de gáz" dolgokat is, meg "Jééé, ezt de szerettem!" dolgokat is. Meséket, amiket nagyon szerettem, de valamiért egy ideje talonban voltak; olyanokat is, amiket mindig is ki akartam próbálni, de sohasem került rájuk sor. Még jó, hogy a mese nem porosodik, és sokáig eláll.
Íme egy válogatás a kedvenc meséimből, kezdő mesemondó koromtól mostanáig:


Oisín
Valójában imádtam az egész Fiannát, de tinédzser korom nagy szerelme Oisín volt (avagy Osszián, átírástól függően). Kinek ne lett volna keltás-romantikus korszaka magányosan vándorló dalnokokkal és tündérföldi utazásokkal :) Ezt megemlítettem Clare-nek a lausanne-i konferencián, nagyon vigyorgott. Hát igen, van akinek Finn Mac Cool (a Vezér), van akinek Oscar (a Harcos) és van akinek Oisín (a Dalnok). Mindegyikük félig tündér, félig halandó, lehet válogatni :)

Anait királynő
Az első mese, amit angolból magyarra fordítottam, egyedül. Akkoriban még nem nagyon értettem, miért, csak tetszett a történet, a talpraesett királynőről, meg a hercegről, aki megtanult dolgozni :)


Beckó vára
Apa nagyon sokat mesélte nekem ezt a várlegendát; annyira, hogy egy időben nekem minden vár Beckó vára volt, Csesznektől Hollókőig. Elég szörnyű történet, de valamiért nagyon le tudott nyűgözni. Azóta meséltem már többször ott a helyszínen is :)

Cormac király
Szintén keltás-tündéres, és az egyik első történet, amit meséltem. Akkoriban kezdtem csengőket hordani a bokámon :)


Pomona és Vertumnus
És akkor jöttek a rómaiak. A gimiben Pomona voltam mindenhol; amilyen egyszerű kis történet, annyira kedves, és ki ne szeretné Vertumnust, amikor olyan cuki, hogy vért izzad szegény hogy bejusson egy gyümölcsöskertbe :)


Sárkányherceg
Ezzel már jártam fellépni is, itthon is meg külföldön, és mindig nagy sikere volt. Sokat elmond a sárkányszelidítés mikéntjéről, meg a férfi-nő kapcsolatokról is... talán ezzel a mesével foglalkoztam a legtöbbet.


Halál és a vörös hajú lány
Örök kedvenc lett attól a pillanattól, hogy először olvastam. Emlékszem hogy ugráltam az ágyon amikor hazajött a szobatársam, hogy "ezt azonnal hallanod kell".

A faun és a favágó lánya
Kevés alkalmam van mesélni, pedig szintén nagy kedvenc. A faunokat különben a Narnia óta szereti mindenki, és ez a faun nem csak bájos, hanem vagány is.

Nos, ez az a néhány mese, ami a kezem ügyébe került. Persze ennél sokkal többen vannak. Visszatekintve, biztosan egy csomó mindent elmond rólam a sor :) És folyamatosan lesznek újabbak is. A következő post majd arról fog szólni, hogy éppen most miken dolgozom.

(Azt hiszem, nem csak a mesemondók vannak ezzel így. Ha belegondoltok, mindenkinek vannak kedvenc mesék a múltjában, amik időről időre felbukkannak, visszaköszönnek, és olyankor mosolygunk... :)