Erőt adó mesék (Népmesék nyomában a világkörül 140. - Namíbia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Haiseb ​and the man who cooked himself
and other folktales from the Khoi of Namibia
Sigrid Schmidt & Veronica Eiases
Macmillan Education Namibia, 2008

A könyv gyerekeknek íródott, huszonkilenc mesét tartalmaz a khoi (elavult szóval busman) néptől, egyszerű fekete-fehér illusztrációkkal. A mesékhez nem tartoznak kommentek vagy bevezető, így a származásukról keveset tudunk meg, de mindegyikhez odaírták a mesélő nevét is.


Fénypontok

Gyönyörű terápiás mese lehetne A lány, aki egy vándorantilophoz ment feleségül. Abba a típusba tartozik, ahol egy lány a szellemvilágba házasodik, majd hosszas kalandok árán megmenekül onnan, de ez különösen szép verzió volt: az antilop-férj meglágyította a feleség csontjait, hogy ne tudja "tartani magát," így a nő hason kúszva, hatalmas lelkierővel küzdötte magát haza, ahol még vissza kellett nyernie a családja támogatását is. Másodjára viszont már sokkal okosabb volt, és nem dőlt be többé a szellemeknek. Szintén terápiába illő volt A lusta ló esete, melyben egy faluból az oroszlánok földjén át lehetett boltba menni. Mindenki folyton hajszolta a lovát, hogy gyorsan megtegye az utat; egy férfinak viszont lusta lova volt, ami megállt enni, inni, pihenni. Végül, amikor az oroszlánok támadtak, a lusta lónak volt egyedül ereje elmenekülni előlük.
Nagyon tetszett a kaméleon húsz feleségéről szóló mese, melyben a kaméleon nem tudta élelemmel ellátni a feleségeit, ezért titokban a saját húsával etette őket. Amikor ezt megtudták, mind elhagyták a férjüket, aki ott maradt húsz különböző színű ruhával... és azóta felváltva viseli őket. :)

Kapcsolatok

Megint csak volt egy mese, ami azt magyarázta, miért kapirgálnak a tyúkok (egy elveszett tűt keresnek, amit a sólyomtól kaptak kölcsön). Régebben, még Maliból olvastam azt a mesét is, amiben egy vadászt szépséges lányokká változott állatok próbáltak rávenni, hogy árulja el az összes titkát, de az anyja visszatartotta ettől, így sikerült a bosszúszomjas három elefánt elől elmenekülnie.
Aga-abes meséjét, akinek az anyját megölte egy emberevő asszony és az öccseit felnevelte, érdekes módon Venezuelából ismertem hasonló formában, csak itt a végén a fiúk felélesztették az anyjukat, miután megölték az emberevőt.
Trickster-figuraként a Sakál jelent meg, aki az egyik történetben fűvé változott és borjúként született újjá, csak hogy tejet lophasson a tehenektől. Ő volt a hőse Nyúl Koma klasszikus lovagolós trükkjének is; itt az oroszlán feleségét győzte meg arról, hogy az oroszlán az ő hátasállata.

Hova tovább?
A Dél-Afrikai Köztársaságba!