Rezeda és az ördögök királya (Ribizli a kulisszák mögött 22.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Egy mesetípus, ami szerény véleményem szerint nem kap elég figyelmet sokkal ismertebb rokona, Kékszakáll mellett...

Miről szól?

Egy szegény asszonynak sorra mindhárom lányát feleségül kéri egy titokzatos, gazdag idegen (aki nem más, mint az ördögök királya). Amikor hazaér velük, feltálal nekik három fület, három orrot, és három szemet, hogy egyék meg. Az első két lány elbukik a próbán, ezért az ördögök királya lefejezi őket, de a legkisebb okosabb és figyelmesebb, és egy macska segítségével elhiteti az ördöggel, hogy teljesítette a feladatot. Az ördög ezért feleségül veszi, és rábízza a házát. Rezeda, a lány, az első adandó alkalommal feléleszti és megszabadítja a nővéreit, az összes többi korábban elrabolt lánnyal együtt, és mivel tudja, hogy az ördög üldözni fogja, messzi földre menekül, ahol egy királyfi felesége lesz. Előbb-utóbb azonban az ördög ismét rátalál, és magával is hurcolná, ha nem lépne közben Szűz Mária, aki kijelenti, hogy az ördög nem jogosult senkire és semmire, pláne nem feleségre, és megszabadítja tőle a lányt.

Hogyan készült?

A mese alapját egy székely népmese képezi Mailand Oszkár gyűjtéséből, amit kissé megspékeltem más változatok egyes elemeivel. Rezedának én adtam nevet egy másik mese alapján.

Mitől különleges?

Kékszakállal ellentétben ennek a mesének a női hőse sokkal aktívabb szereplő. Már az elejétől fogva nem hallgat feltétel nélkül a jóképű, gazdag idegenre, és mivel a parancsa ellenére, a szívére hallgatva jót tesz egy macskával, rögtön szövetségest is talál benne. Rezedát nem könnyű megijeszteni, és így nem csak magát menti meg, de az összes többi lányt is, akiket az ördög korábban rabolt el. Egymaga vág neki a világnak, hogy új otthont keressen, mert tudja, hogy a rá leselkedő veszély még nem múlt el teljesen.
Tanulságos a mesének az a mozzanata, melyben az újdonsült királyi férj nem hallgat Rezedára. A lány hiába mondja neki, hogy veszély leselkedik rá, a királyfinak fontosabb a maga becsülete és a család jó híre, így idő előtt a nyilvánosság elé kényszeríti a feleségét - akit így meg is talál ismét az ördög, és a királyfi, ígéretei ellenére, nem tudja megvédelmezni tőle. Közbelép cserébe egy másik, nagy hatalmú asszony: maga Szűz Mária, aki kimondja, hogy házasság ide vagy oda, az ördögnek nincs joga Rezedához, vagy bármilyen másik feleséghez, és ennek a hatalma segítségével érvényt is szerez. Fontos pillanat ez a történetben, és nagyon is időszerű a modern világban: A házasság köteléke nem jogosít fel arra, hogy tulajdonunknak tekintsünk vagy bántalmazzunk valakit. A Szűzanya is megmondta.

Érdekesség

Nemzetközileg ismert mesetípus ez is; a gonosz szinte minden esetben másféle - elvarázsolt disznó, ördög, sárkány, ördöngös koldus, stb. Vannak egészen horrorisztikus elemei (mint például a szemek és fülek, vagy a fejlevágás), ám ezeket a mese mindig azonnal fel is oldja némi humorral.