A törpe (Feminista Multikulti Népmesék 11.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Spanyolország

A történet

Asztúriai viselet

Egy lány véletlenül a szeretője helyett egy idegen legénnyel szökik meg otthonról. Mivel hazatérni már nem akar, egy kis faluba költözik, ahol egy szegény, gyerektelen házaspár lányának fogadja. Időközben az ország királynak egyetlen lányát szörnyű átok sújtja: beteg, és mindenki, akit éjjelente őrzőként ültetnek az ágya mellé, reggelre szörnyet hal. Amikor a lány nevelőanyjára esik a sorsolás, ő önként jelentkezik helyette áldozatnak.
Éjjel hősnőnk úgy tesz, mint aki alszik, és hátborzongató jelenetet néz végig: egy gonosz törpe oson be a szobába, tűt szúr a királylány fülébe, és azzal kínozza. A királylány sikoltozik, mintha lángolna. A törpe meg akarja ölni a lányt, de a királykisasszony addig könyörög neki, hogy hagyja életben, míg beleegyezik, hogy csak reggel végez majd vele. A lány egy titkos ajtón keresztül követi a törpét a kamrájába, ahol az varázsigéket ír és a tűzbe hajigálja őket; a királylány minden varázsigénél jobban szenved. Végül a törpe elalszik, a lány pedig kap az alkalmon, leönti a varázsüstje tartalmával, és porrá égeti.
Reggelre kelve mindkét lányt életben és egészségesen találják a hálószobában. A király kihirdeti, ki mentette meg a lányát. A hírre végül előkerül hősnőnk szeretője is, és boldogan összeházasodnak.

Mitől feminista?

Megint csak adott egy bátor lány, aki pontosan tudja, mit akar. Nem csak kesereg a sorsán, hanem tesz is ellene: megszökik a kedvesével, hogy máshol összeházasodjanak és új életet kezdenek. Sajnos menet közben kiderül, hogy nem azzal a férfival szökött meg, akivel szeretett volna (bárkivel előfordulhat ilyesmi...). Ejtsünk egy szót azért az idegen legényről is, aki nem kérdőjelezi meg a szerencséjét, amikor az éjszaka közepén egy lány pottyan az ölébe, de amint a lány nemet mond neki, szó nélkül megáll, és leszállítja a lováról.
Szintén jó látni olyan nevelőszülői kapcsolatot, ami jól működik, és nem csak ideiglenesen pótolja az "igazi" családot. A pásztor-szülők befogadják a lányt és gondoskodnak róla, ő pedig annyira megszereti az új családját, hogy kész saját magát feláldozni a nevelőanyja helyett.
Érdekessége a mesének, hogy a lányt nem valamiféle varázslatos segítő vagy tárgy teszi különbbé a többi áldozatnál, hanem a sima elszántság ad neki erőt, hogy ébren maradjon, és megfejtse a rejtélyt. Ehhez társul a bátorsága is, hogy tudjon végezni a gonosz törpével.
Különösen szeretem ebben a mesében, hogy lány ment meg lányt. Nagyon ritkák az olyan hagyományos történetek, amelyekben ilyesmit látunk, főleg úgy, hogy a két lány (valószínűleg) egyidős.

Amit érdemes átgondolni

Spanyolország minden egyes részének megvan a maga hagyománya. Érdemes lenne mélyebben belemászni az asztúriai folklórba, hátha többet megtudunk a gonosz törpéről...
Kultúrától függően a "törpe" szó kényelmetlen érzést kelthet a közönségben. Ilyenkor szerintem lehet simán démonnal is mesélni a történetet.

Források

José María Guelbenzu: Cuentos populares españoles (Siruela, 2011.)
Aurelio de Llano Roza de Ampudia: Cuentos asturianos: recogidos de la tradición oral (Impr. de R. Caro Raggio, 1925.)

Megjegyzés

Az áldozatnak való önként jelentkezés a mai közönségeknek esélyes az Éhezők Viadalát idézi majd az eszébe; erre akár rá is lehet játszani.