Hogyan mentették meg az asszonyok Guam szigetét (Feminista Multikulti Népmesék 13.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Guam (Mikronézia)

A történet

Kép innen

Guam lakói magukra haragítják a természet szellemeit, ezért egy napon arra ébrednek, hogy valami szörnyeteg hatalmas darabokat harap ki a szigetből. Hamar megfigyelik, hogy a szörnyeteg egy óriási palakse (papagájhal), de hiába erednek a nyomába, nem tudják elkapni, mert mindig titokzatos módon eltűnik. A férfiak tanácskozásra gyűlnek össze, de a nőket nem engedik be, és azt sem hagyják nekik, hogy segítsenek elfogni a halat - mondván, hogy az a férfiak dolga.
A nők külön tanácsot tartanak, és tervet kovácsolnak: mindannyian levágják a hajukat, és közös erővel hálót készítenek belőle. Az egyik lány felfedezi, hogy az öböl vizén olyan narancshéjak úszkálnak, amivel a túlparti asszonyok mossák a hajukat - vagyis alagút lehet a sziget két oldala között, ott bujkálhat a hal. Ki is vetik a hálót, és elkapják a szörnyeteget, amit aztán egyesült erővel (és most már a férfiak segítségével) vonszolnak partra. A sziget megmenekül.

Mitől feminista?

Egyike azon ritka hagyományos történeteknek, melyekben a nők közösségként lépnek fel. Míg a férfiak a veszélyhelyzetben a háttérbe szorítják őket - nem engedik be a tanácsra, nem engedik részt venni a vadászatban - addig ők maguk között alternatív megoldásokon kezdenek töprengeni, mivel látják, hogy a a direkt támadás nem célravezető. A női közösség tanácskozik, meghallgat mindenkit (a történet változataiban öregasszonyok és kislányok is szóhoz jutnak), és többen együtt, összeadott tudásukkal jutnak el a megoldásig. Valaki felfedezi a narancshéjakat (megfigyelés); valaki felismeri, honnan vannak (ismeretek); valaki rájön, hogy mit jelentenek (összefüggések); valaki tanácsot ad a cselekvésre (stratégia); valaki javaslatot tesz az eszközökre (gyakorlatiasság); és végül mindannyian együtt, a saját hajukat hozzáadva a munkához készítik el a hálót, és együtt is fogják meg vele a halat. A guami asszonyok a jól működő csapatmunka és a támogató közösség mintaképei. A történet végére pedig a férfiak is beállnak hálót húzni, és elismerik, hogy hiba volt a nőket kizárni a probléma megoldásából.

Kép innen

Amit érdemes átgondolni

Ha mesélem ezt a történetet, el szoktam magyarázni néhány dolgot: például hogy ma hogyan néz ki Guam szigete (a két öböllel a két oldalán), vagy hogy mi az a palakse.

Források

Eve Grey: Legends of Micronesia (Department of Education, 1951.)
Bo Flood, William Flood, Beret E. Strong: Micronesian Legends (Bess Press, 2002.)
Bo Flood, William Flood, Beret E. Strong: Pacific Island Legends (Bess Press, 1999.)
Evelyn Flores, Emelihter Kihleng: Indigenous Literatures from Micronesia (University of Hawaii Press, 2019.)
Lawrence J. Cunningham, Janice J. Beaty: A history of Guam (Bess Press, 2001.)
https://www.guampedia.com/how-the-young-maidens-saved-guam-folktale/

Megjegyzés

Remek történet ember és természet kapcsolatáról, így környezettudatos mesemondó alkalmakon sokszor szoktam mesélni.