Mivel többen kérdezték, miért állított meg minket a rendőr az úton, íme a teljes történet:
Hajnali háromkor csorogtunk lefelé az autópályán valahol Mississippi Alsó és az Isten Háta mögött, kellemes hetvenes sebességgel (mérföld, nem kilométer), amikor is a vaksötét vadonból ránk ugrott egy ötvenes tábla. Mire a megfelelő sebességre lassítottunk, már mögöttünk is villogatott a policáj, kezeket a kormánykerékre, félreállni, mi voltunk az egyetlen kocsi kétszáz kilométeren, nekik is kell valami elfoglaltság az éjszakára. Embert azonnal kikapták a kocsiból, tessék szépen félresétálni hallótávolságon túlra, keresztkérdések következnek. Én üldögéltem az anyósülésen és azon töprengtem hogy fogok levezetni New Orleans-ig egyedül, amikor is kopogott kék barátunk az ablakomon, és az arcomba szegezett egy zseblámpát.
- Hová mennek?!
- New Orleans-ba.
- Miért?!
- Folklór konferencián adok elő.
- Micsodán?!
- Folklór konferencián.
- Micsodán?!
- Folk... lór?... - (ezen a ponton azt hittem, a kiejtésemmel van a baj)
- Definiálja!
Gyerekek és zsenge néprajzosok, a sztori tanulsága: a folklór definícióját az iskolában úgy kell megtanulni, hogy ha hajnali háromkor, nyolc óra kocsikázás után, egy rendőr az arcoba szegez egy szeblámpát, el tudd darálni, angol nyelven.
2012. október 30., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
LIKE:)
VálaszTörlés