2016. november 7., hétfő

Hetedhétfő: Mesebeli tájak magasan, mélyen, messze...

A mai nappal folytatódik a Hetedhétfő magyar mesemondói körblogolás! Minden hétfőn új témával jelentkezünk, melyet ki-ki a saját blogján fejt ki bővebben. Az eddigi bejegyzéseimet itt találjátok. A többi résztvevő mesemondó blogjait a bejegyzés végén linkeltem.

Közérdekű közlemény: A jövő héten a Ti kérdéseitekre válaszolunk! Mindenre, amit a mesemondásról tudni szeretnétek, de eddig nem mertétek megkérdezni. Küldjétek őket kommentben, Facebookon, Twitteren, satöbbi. Várjuk!

E heti témánk: "Milyen mesebeli helyszínt látogatnál meg szívesen, ha tehetnéd?"


Íme a Top Három, minden különösebb sorrend nélkül:


Mivel mostanában sokat foglalkoztatott a Dietrich-mondakör, első blikkre Laurin király rózsakertje ugrik be, meg az egész földalatti törpe birodalom, ami hozzá tartozik. A német legendák nagyon érzékletesen írják le a hegyek gyomrában kifaragott palotákat és lakomatermeket (Tolkien bácsinak volt honnan meríteni). Laurin király birodalmában egyetlen agátból van csiszolva a padló, zafírral borítva a mennyezet, és maguktól fénylő ékkövek jelzik a csillagokat a földalatti népnek. Mivel mindig is vonzottak a csillogó dolgok és a barlangok is, azt hiszem, egy tiroli törpe királyságban tökéletes turista lennék.


Egy másik helyszín, amit szívesen felderítenék, a Rézváros az Ezeregyéjszakából. Régóta az egyik kedvenc történetem a gyűjteményben, többek között azért is, mert egy középkori régészeti expedíció történetét meséli el... Mire az utazók a Rézvárosba érnek, a hely már lakatlan, de teljesen érintetlenül áll, és az utolsó királynőnek még arra is volt ideje, hogy egy táblára felvésse, mi történt a város lakóival. Minden régész szeretne egyszer ilyen helyet találni... Pár éve egy mesemondó fesztiválra egy egész órás műsort varázsoltam a Rézváros köré, és rengeteget olvastam a történet eredetéről és utóéletéről. Még Almássy grófhoz is köze volt. A város leírása különösen gyönyörű a magyar fordításban (578-606. éjszaka), mindenkinek melegen ajánlom.


Eposzi hangulatomban lehetek, mert a harmadik helyszín, ami beugrott, a Hold volt, szintén egy régi és hosszadalmas történetből. Nem is akármilyen verzió, hanem az, amelyik az Eszeveszett Orlando-ban szerepel: Itt a hold ezüstös palotáiban halmozódik fel minden, amit az emberek a Földön elveszítenek (amolyan kozmikus Talált Tárgyak Osztálya). Megtalálható a Holdon minden elveszett gomb, birka, remény, birodalom, pénz, ügy, sőt, még egyesek esze is, és aki jelentkezik érte, annak vissza is adják, ami az övé - kivéve az elveszett időt. Kíváncsi lennék, kis böngészéssel mi mindent lehet találni a holdbéli raktárakban...
(A héten az is kiderült, hogy Orlandót fogjuk mesélni a februári eposznapon! Azt hiszem, a holdraszállást rögtön le is stoppolom magamnak...)

Minden mese utazás. Némelyek távolabbra repítenek minket, mint mások - de végeredményben az a lényeg (és ezt minden mesemondónak tudni illik), hogy haza is hozzanak...

***
Látogassátok meg a többieket is!
Varga-Fogarasi Szilvia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése