Mivel szenegáli mesegyűjteményhez foggal-körömmel sem sikerült hozzájutnom, Szenegálhoz eposzt olvastam.
Sirifo Camara
Indiana University Press, 2010.
A könyvben eredeti nyelven és angol fordításban is közreadott mandinka eposz egy tizenkilencedik századi hősről, Kelefaa Saane-ról szól, aki megvédte a mai Szengeál és Gambia területén lévő Kaabu királyságot (1650-1867) egy ellenséges megszálló hadseregtől. Az eposzt, mely fordításban valamivel több, mint 3200 sorból áll (elénekelve két és fél órát tesz ki), egy Sirifo Camara nevű jalóol (énekmondó) előadásában vették fel 1987-ben Dakarban. Az énekmondó 2003-ban elhunyt, de előtte kifejezte kívánságát, hogy az eposz autentikus angol nyelvű kiadásával minél szélesebb közönséghez eljuthasson a történet. Az eposz hőse, Kelefaa Saane leginkább harciasságáról, és mindenkinél kiválóbb fegyverforgatásáról vált híressé. Életéről az eposzokon és énekeken kívül keveset tudunk.
A könyvet részletes bevezető nyitja térképekkel, fotókkal, és sok történelmi és kulturális kontextussal az eposzról, az énekmondókról, és Nyugat-Afrika történelméről. Külön fejezet foglalkozik Sirifo Camara életével is - megtudjuk például belőle, hogy több mandinka hős eposzait is énekelte, és évtizedeken keresztül szerepelt a helyi rádiókban. A fordítás kazettáról készült, amit akkoriban a piacon árultak. A fordító elismeri, hogy az alliterációkat és az eredeti nyelv dallamát nem tudta/szándékozta visszaadni az angolban. A mandinka szöveghez rövid kiejtési útmutató és jegyzetek tartoznak.
Fénypontok
Nagyon tetszett az a rész, amikor a hős születése után dzsinnek jelentek meg a bölcsőjénél mindenféle állatok formájában, és különleges képességeket adtak neki - a kaméleon-dzsinn a változás képességét (mit később arra használ, hogy elrejtőzzön egy kígyóvá változott ellensége elől), a varánusz azt, hogy vízben és szárazföldön is tudjon élni. Hasonlóan érdekes volt a jelenet, amikor az egyedül utazó Kelefaa egy csapat hiénával találkozott, és meggyőzte őket, hogy nem fél tőlük - a hiénák (nőstény) vezére ezért vezérüknek választotta, és mágikus ajándékokkal látta el a hőst, annak reményében, hogy az ő vezetése alatt sok húshoz jutnak majd.
Egy másik kedvenc pillanatom az volt, amikor egy dzsinn-lány beleszeretett a birkáit legeltető fiatal Kelefaa-ba, és megkérdezte tőle, megijedne-e, ha megmutatná az igazi énjét. Kelefaa megkérte a lányt, hogy vegye fel dzsinn alakját, és bármilyen másik alakot, amilyet csak szokott - és amikor végignézte az átváltozásokat, közölte, hogy egyik sem ijesztő. Összeházasodtak.
Kapcsolatok
Mint sok más legendás hős esetében, Kelefaa Saane apja itt sem éri meg a gyermeke felnőttkorát. Egy jóslat következtében meghal, mielőtt nevet adhatna a fiának (ez Fionn Mac Cool születésére emlékeztetett). Varázslatos fegyver szintén szerepelt a könyvben, bár itt modern módon egy krokodil (pontosabban krokodillá változott ellenséges boszorkánymester) szájából kivett bűvös puska volt az, magától visszatérő és irányt változtató bűvös puskagolyóval. Az alakváltás egyébként gyakori motívum volt, Kelefaa a nagybátyját is alakváltó harcban győzte le.
Hova tovább?
Gambiába!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése