Riina és az amazonok (Feminista Multikulti Népmesék 17.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Salamon-szigetek (Malaita)

A történet

Kép a Rejected Princesses oldalról

Két asszony a tengerparton sétál, amikor két gosile lecsap rájuk, és elragadja őket. A gosilék szellemek, akik repülni tudnak, félelmetes erejük van, és nyers emberhúson élnek. A két asszonyt egy sziklára épült házba viszik a tenger közepén. Először meg akarják enni őket, de a nők annyira sírnak, hogy inkább megtartják őket rabnak.
Időközben az asszonyok férjei hatalmas jutalmat hordanak össze annak, aki vissza tudja hozni a feleségeiket. Száz kenuval indulnak útnak a férfiak a mentőakcióra, de amikor a szellemek elragadnak és felfalnak közülük kettőt, az egész flotta visszafordul.
A hívásra váratlan jelentkező érkezik: Riina, egy szőke hajú harcos asszony, nőkből álló csapatával. Eleinte senki sem hiszi, hogy elég erős a gosilék legyőzéséhez, de ő állítja, hogy egy férfi gosilének is el tudja törni az állkapcsát. Útnak is indul a kenujával és a társnőivel a szellemek szigetéhez. A két gosile útközben megtámadja őket, de Riina legyűri az egyiket, megkötözi a kenu aljában, és kifaggatja, miben rejlik az ereje. Amikor megtudja, átlép az erőt rejtő tárgyakon, és "asszonyi lényével megpiszkítva őket" elveszi a szellem erejét. Ezek után hízeleg neki és barátságot ajánl, amiért a gosile segít neki bejutni a sziklán álló házba. Riina ott is olyan helyekre ül le, ami asszonyoknak tabu, és amikor a két gosile rátámad, megöli őket a bumerángjával.
Az amazonok diadalmasan hazatérnek a megmentett asszonyokkal, és felveszik értük a jutalmat.

Mitől feminista?

Nem csak attól, hogy erős, önálló női harcosok szerepelnek benne (akik ráadásul csapatként dolgoznak), hanem mert ennek a mesének tényleg ők a hősei. Világviszonylatban kevés az olyan amazon-legenda, amely nem a harcos nők legyőzésével, eltűnésével vagy férjhez menésével végződik. Riina és csapata győzedelmeskedik ott, ahol a férfiak elbuknak, és megkapják érte az őket illető jutalmat. A jutalmat csapatként veszik át és osztják el, bár Riina maga külön ajándékot is ér, egy házi szellemet.

Különösen érdekes mozzanat, hogy Riina a tabuk döntögetésével arat győzelmet az emberevő szellemek felett. Az első gosile erejét azzal veszi el, hogy átlép a varázstárgyai felett (asszonyoknak sok kultúrában tilos az ilyesmi), a másodikat pedig azzal dühíti fel, hogy olyan helyekre ül le a házban, ahová asszonynak nem szabad. Riina tisztában van a szabályokkal, és megtöri őket, hogy előnyhöz jusson az ellenségeivel szemben. (Eszembe jut, hogy első osztályos koromban, amikor a fiúk csúfoltak, rájöttem, hogy undorodnak a lányos pusziktól. Néhány nappal később behívták a szüleimet az iskolába azzal, hogy nagyokat cuppogva üldözöm a fiúkat. Szerintem remek védekezési mechanizmus volt.)
Egy másik történetből többet is megtudunk a Lumalao-sziget asszonyairól. Felbukkan Moaanawalo, Riina nővére, aki az amazonok vezére. Megtudjuk, hogy a "világos bőrű" harcos nők olyan házban laknak, amilyenben a hagyomány szerint csak a férfiaknak lenne szabad. Valódi társadalmat, közösséget alkotnak: halásznak, vadásznak, és a zsákmányukkal piacra mennek. Szövetségeket kötnek, és bosszú-hadjáratot indítanak, ha megsértik őket. Egy ponton Moaanawalo férjes asszonynak öltözik hajadon létére (szintén tabu), hogy egy furfangos tervet keresztülvigyen.

Amit érdemes átgondolni

A Kay Bauman által feljegyzett történetekben rengeteg a mély szimbolika és a kulturális utalás. A könyv rövid bevezetőt kapcsol mindegyik szöveghez, kiemelve az izgalmasabb elemeket, de európai szemmel ezek a történetek egyszerűbbnek tűnhetnek, mint amilyenek valójában. Megéri jobban beleásni magunkat Malaita világába, ha jobban meg szeretnénk érteni Riina világát is.

Források

Kay Bauman: Solomon Island folktales from Malaita (Rutledge, 1998.)
Bo Flood, Beret E. Strong, William Flood: Pacific Island Legends (Bess Press, 1999.)

Riina a Rejected Princesses sorozatban is szerepelt.

Megjegyzés

A Salamon-szigeteken valóban előfordul, hogy az amúgy sötét bőrű melanéziai nép egyes tagjai világos szőke hajjal születnek.

Kép innen