2017. február 11., szombat

A hadistennő földjén (Népmesék nyomában a világ körül 24. - Szamoa)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Szamoával megszenvedtem egy kicsit: Az első két könyv, amikbe belevágtam, bár nagyon érdekesek voltak, nyelvészek ill. zenekutatók által íródott, akik csak mellékesen foglalkoztak mesékkel is. Ennek megfeleően a könyvekben csak hat-nyolc mese volt, és rengeteg nyelvészeti/tudományos értekezés. Végül a harmadik kötet, amit megszereztem könyvtárközi kölcsönzéssel, sokkal olvashatóbbnak bizonyult. 


Tala o le Vavau
The myths, legends, and customs of Old Samoa
C. Steubel & Bro. Herman
Polynesian Press, 1987.

Ez a kötet az eredeti gyűjtés óta több kiadást megélt már. Az 1987-es előszavában azt olvastam, hogy ezúttal a mesék szamoai kutatók által újraírva jelentek meg (felteszem, kijavítva a korábbi, nyugati szerzők és fordítók által ejtett hibákat), ami határozottan emelhetett a könyv színvonalán - főleg, mert a természeti szellemekről szóló legendák még így is "démonok" címszó alatt futnak benne... A kiadvány kétnyelvű, az első fele szamoaiul, a második angolul van. Az angol félnek is körülbelül a fele (60 oldal) áll mesékből és mítoszokból (összesen 34 van belőlük), míg a maradék szamoai szokásokat és kulturális információkat sorol fel (házasságkötés, nemesi rangok, igazságszolgáltatás, stb.).

Fénypontok

Kép innen
Mindenképpen meg kell említeni Szamoa egyik legismertebb legendáját, amely két változatban is szerepelt a könyvben. Nafanua, az Alvilág harcos királylánya a főhős, akit az apja elküld a halandók közé, hogy véget vessen egy sziget rabszolgaságának. Ez így persze szépen és jól hangzik, kivéve, hogy a hadistennő lendületében kiirt néhányat a saját fegyvertársai közül is... Nafanua egyébként szerepelt a híres-hírhedt Rejected Princesses sorozatban, itt olvashatjátok a sztorit (angolul).
Az egyik kedvenc történetem a könyvben Tiitii-a-Talaga legendája volt. Egy fiú titokban megleste, hová jár az apja dolgozni, és látta, ahogy egy varázsszóra szétnyílnak előtte a sziklák. Egy hegy belsejében volt az apa kertje, és nagy csendben kellett lenni, mert a hegyben lakott a földrengés istene. A fiú nem csak legyőzte birkózásban az istenséget, de még a tüzet is elhozta tőle az emberek számára - később pedig a biztonság kedvéért egy óriási polip-szörnyet is legyőzött.
Egy másik nagyon érdekes történet egy Mailetoa nevű kannibál királyról szólt, illetve arról, hogy a fia hogyan vette rá, hagyjon fel a napi kétszeri emberevéssel (azzal, hogy saját magát kínálta fel ételként). A történet egy kicsit emlékeztetett a perzsa Zahhak legendájára, ahol szintén napi két, ereje teljében lévő ifjút szolgáltak fel a királynak.
Nagyon tetszett az a mozzanat, amikor egy istennő aszerint keresett magának férjet, hogy milyen jól harmonizált a nevük - a hölgy neve Mataiteite volt, a szerencsés választotté pedig Matatalalo, mindenki döntse el maga. A másik mókás pont az a sztori volt, ahol egy hatalmas polip-szellem egy vízparti barlangban épített magának lakhelyet - amikor azonban egy fürdőző asszony épp a parton szülte meg a gyerekét, a gyerekszülést látva a szellem egész udvartartásával sikítva elmenekült a látvány elől...

Kapcsolatok

Nafanua legendájában volt egy Ámor és Psziché mítoszára emlékeztető jelenet, ahol egy lányt teherbe ejtő törzsfőnök mindig csak éjszaka jelent meg a házban, és hajnal előtt távozott. Egy nap a lány nem ébresztette fel, és a felkelő nap fényében meglátta, hogy a férjének kakastaréja van... A férj erre elmenekült, és sohasem látták többet.
Szinte már mondanom sem kell, hogy Szamoán is mesélnek a kókuszdió keletkezéséről; itt egy angolna levágott fejéből nőtt ki (közeledünk Mauihoz). Az angolna egy szerencsétlen lányt üldözött a szerelmével, de végül lefejezték, mielőtt sikerrel járt volna. A Marshall-szigetek és több más szigetország után itt is volt egy történet a káva keletkezéséről, melynek során az emberek úgy jöttek rá a növény bódító hatására, hogy részeg patkányokat láttak előmászni a gyökerek közül. Szintén volt itt is egy rövid történet arról, hová utaznak a lelkek a halál után.

Hova tovább?
Jövő héten megérkezünk Új-Zélandra!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése