Feminista Magyar Népmesék 51. - A szárnyas királyfi

Ismét szerda, ismét Feminista Magyar Népmesék. Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző mesék itt olvashatók.

A szárnyas királyfi

A történet

Egy királylány beleszeret egy királyfiba, de az apja nem engedi őket összeházasodni - inkább egy toronyba zárja a lányát, remélve, hogy ott senki nem fér majd hozzá. Rosszul gondolja: A királyfinak szárnyai vannak (vagy maga növesztette őket, vagy egy ügyes inas készítette neki), és így nap nap után meg tudja látogatni a szerelmét. Egy nap azonban a királyi apa rajtakapja a szerelmeseket, és éktelen haragra gerjed. A királyfi elrepül, ám a király követi az erdőbe, ahol a kastélya áll (egyes verziókban a fiú a csizmáját hagyja, amolyan Hamupiőkésen, az ablakpárkányon). Katonáival elfogatja és halálra ítéli a királyfit - először agyon akarja lőni a saját lányával együtt, de a királyfi azt kéri, inkább kötözzék össze őket, és vessék együtt le a toronyból. Zuhanás közben a királyfi kiszabadítja a szárnyait (vagy eleve elefelejtették lekötni őket...), és a szerelmespár elmenekül. A királyfi apjának udvarába repülnek, ahol szeretettel fogadják őket.

Mitől feminista?

Az a nagy helyzet, hogy erre a mesére kutatás közben akadtam rá, miután megállapítottam, hogy a magyar hagyomány nem ismeri Aranyhaj mesetípusát - én pedig szerettem volna értekezni egy kicsit toronyba zárt nőkről. Pontosabban arról, mennyire esélytelen és hiábavaló azt gondolni, hogy ha a lányt (lányokat) elzárják a világtól, akkor biztosan nem is támad majd semmiféle gondolatuk a szerelemről vagy a kapcsolatokról.

Ebben az esetben ráadásul, Raponcka boszorkányával ellentétben, az apa zárja el a lányát, remélve, hogy így távol tudja tartani a szerelmétől, akit ő nem lát megfelelő férjnek (mert szegény) (ahhoz képest, hogy királyfi). Férfiúi és apai hatalmát gyakorolva azt hiszi, el tudja tiltani a lányát a külvilágtól, és megőrizni a "tisztaságát" és a saját befolyását felette - és csúfos kudarcot vall, annak ellenére, hogy a mesében nem létezik az Internet... Ilyesmire gyakran van példa a mai világban is; az általános társadalmi elképzelés szerint az apák feladata, hogy megőrizzék leányaikat, és puskával kergessék el a kérőket a környékről, amíg olyan nem akad közöttük, akit az apa is jóváhagy. Többen rámutattak már, hogy ehelyett inkább mondjuk meg lehetne tanítani a lányokat, hogyan válasszanak maguknak megfelelő partnereket, és fel lehetne őket készíteni tudással arra, hogy maguktól, árgus szülői felügyelet nélkül is jó döntéseket hozzanak.
Látványos, hogy a toronyba zárás módszere már a tündérmesékben sem működik. Ha most Raponckáról lenne szó, bedobnám azt is, hogy a lány a torony ellenére simán teherbe esett - a különbség csak annyi volt, hogy nem tudta, mitől vagy hogyan. Szép párhuzam az "abstinence only" felvilágosítással ("csak az önmegtartóztatás" - leginkább felsötétítésnek lehetne nevezni), mely szerint minél kevesebbet mondunk a kamaszoknak a szexről, annál kevesebb kedvük lesz hozzá. Haha.

Az is szép mozzanat, hogy királyfi és királylány már az előtt szeretik egymást, hogy a lányt a toronyba zárnák - nem a kihívás vagy a felfedezés kedvéért repül fel tehát a kérő hozzá (ellentétben más mesékkel), hanem azért, hogy együtt lehessenek. A király erre nem csak a kérőt, hanem a saját lányát is meg akarja gyilkolni - szintén berögződött, ártalmas képzet, hogy a nő "tisztaságát" elveszítve "szégyent" hoz a családra, melyet nem lehet eltörölni, és így "értékét" is elveszíti a hatalommal bíró családtagok szemében.

A királyfi a mindkettejükre kirótt, dühöngő büntetést menekülési útvonallá változtatja gyors észjárása segítségével. És ne feledkezzünk meg a mese végéről sem, mely szerint "Eleget kiabált a király utána, hogy csak jöjjön vissza, egyiknek sem lesz semmi bántódása, de bezzeg volt esze a szárnyas királyfinak, még a fejét sem fordította vissza." Ez azért fontos mozzanat, mert igenis vannak olyan esetek, amikor egy bántalmazó közegből az egyetlen menekülés a soha vissza nem nézésben rejlik. Vér vagy nem vér, genetika vagy nem genetika, utólagos könyörgés, ígéretek vagy sem, királyfinak és királylánynak van annyi bátorsága és önbecsülése, hogy meg sem állnak odáig, ahol szeretik és befogadják őket. És a szerelmüket. Ez utóbbihoz mindenki tud hasonulni, akit család vagy társadalom üldözött már a választottja miatt.

Amit érdemes átgondolni
A Kálmány-féle szövegben a királylány ablakában egy zöld koszorú függ, és az apja akkor jön fel meglátogatni, amikor a koszorú hervadni kezd. Ennek a szimbolikájában is érdemes lenne elmélyedni.

Források

Beck Z.: A szárnyas királyfi (Tevan Andor Nyomdaip. Szakk.- és Szakm. Iskola, 1986.)

Benedek E.: Magyar mese- és mondavilág 3. (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1989.)
A szárnyas királyfi

Kálmány L.: Szeged népe 1. (Réthy Lipót és Fia, 1881.)
A szárnyas király fiú

Makra S.: Görbedi István mesél (Jósa András Múzeum Kiadványai, 1991.)
Bedúr királly történeti

A mese az AaTh 575 (The wings of the prince / A repülő királyfi) mesetípusba tartozik.

Megjegyzés
Benedek Elek verziója a Kálmány-féle mesét írta át. Nemzetközi viszonylatban is ritka mesetípus, egy szöveggel találkoztam csak, a Turnip Princess c. könyv bajor népmeséi között (ott sem ismerték más változatát).