Humor és bűnhődés (Népmesék nyomában a világ körül 125. - Libéria)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Grains of Pepper
Folktales from Liberia
Edythe Rance Haskett
The John Day Company, 1967.

A kötetben huszonöt mese található, melyeket egy amerikai hölgy gyűjtött és adott ki amerikai gyerekek számára, hogy bemutassa Libéria mesevilágát. A kötet bevezetőjében olvashatunk egy kicsit az ország történelméről, a végén pedig egy jó adag libériai közmondás található. A színes illusztrációk a borítóhoz hasonlóan nagyon csinosak. Rengeteg klassz mesét találtam a könyvben, érdemes volt elolvasni.

Fénypontok

Sima és a krokodil meséjében a krokodil elrabolta egy ember lányát és feleségét - Sima pedig úgy szerezte vissza őket, hogy cserébe ellopta a krokodil bőrét, amikor az emberalakot vett fel és kártyázni ment az emberek közé. A mesét mókás verses párbeszédek tarkították. 

Szintén mókás, bár rosszul végződő mese volt A szövőmadár és a harcsa, melyben a madár kölcsönadta tollai egy részét a harcsának, hogy együtt tudjanak egy fa tetejéről pálmabort lopni, ám amikor a tulaj felbukkant, a madár elrepült a tollaival, és otthagyta neki a harcsát vacsorára. miért nő a jamgyökér és a kasszava a föld alatt - a mese szerint égen fel-alá vonultak, táncoltak és énekeltek, amíg az emberek rá nem jöttek, hogy meg lehet őket enni. Bájos mese magyarázta, Miért él a kutya az emberekkel - állítólag azért, mert az állatok lakomáján túl hangosan lefetyelt, és Leopárd leégette érte a többiek előtt.
Hasonlóan kettős hangulatú mese szólt arról,

Sötéten tanulságos volt a Dicot-fa és a szarvas története, melyben a fa nem volt hajlandó elrejteni a szarvast a vadászok elől, mondván, hogy nem az ő baja. "Ami megöl engem, az megöl téged is," mondta erre a szarvas - és igaza lett, mert amikor a vadász megölte őt, dobot akart készíteni a bőréből, így kivágta a fát és a környező bokrokat is. A tanulságos történetek közül a legbájosabb egyébként A majmok királya volt, melyben egy ronda, föld alatt élő madár elhitette a majmokkal, hogy rettenetes szörnyeteg (á la Kacor király) - amíg a majomgyerekek meg nem lesték, és le nem leplezték, hogy valójában csak egy rusnya tolvaj szerzet. Khm.
Érdekes, fordított dilemma-mese volt A négy feleség, akik megmentették a férjüket a haláltól. Emberünk megszökött egy főnök lányával, és útközben egy másik lány enni adott nekik, egy harmadik kivezette őket az erdőből, és a negyedik megvédte a legényt egy főnök haragjától. A fiú mind a négyet feleségül vette. A dilemma-kérdés az volt, melyik feleség tette a legtöbbet a férje megmentéséért.
Érdekes helyi hiedelmekről tanúskodott A wuuni, aki megevett kilenc gonosz szellemet. A wuuni egy varázslattal előhívható láthatatlan lény, amelyik képes felfalni az ártó szellemeket. A mese külön érdekessége volt, hogy itt a gonosz szellem felett ítéletet is tartottak, és kiderítették, miért változott (a családja nemtörődömsége miatt) halála után gonosszá.
Váratlan fordulatot vett Hawa, az engedetlen lány meséje, aki anyja figyelmeztetése ellenére egy tiltott folyóban halászott - és sikerült megmenekülnie az ártó szellemektől, így az engedetlensége mentette meg a családját az éhhaláltól. 

Kapcsolatok

Megint felbukkant a jóképű kérő meséje, nagyon szép változatban (Tola és a víziszörny). Itt egy szép lányt csábított el egy tengeri szörny úgy, hogy magára vette a tengeristennő makulátlan bőrét. A lányt csúf, de varázserővel bíró bátyja mentette meg, aki léggyé változva követte őt a vízalatti világba. Ismerős volt (Bissau-Guineából) az a mese is, amelyben egy apa úgy osztotta el a lányát négy kérő között, hogy varázslattal kreált belőle három másolatot kutyából, macskából, és kakasból - azóta különbözőek az emberek.
Szintén ismerős volt egyik kedvenc trickster-mesetípusom, Nyúl ajándékot kér. Itt az Embertől akart több furfangosságot kicsikarni, de hamar kiderült, hogy már van neki épp elég. Természetesen itt sem maradtunk Varázslatos Menekülés nélkül, és akadt egy Hamupipőke-mese is, fiú főszereplővel.
Az ügyeletes trickster egyértelműen Nyúl volt, aki legtöbbször Leopárdot verte át. Akadt több klasszikus mese, mint például az, amelyikben Nyúl meglovagolta Leopárdot, hogy elnyerje Őz Kisasszony kezét. Egy másik történetben viszont a majmok járatták a bolondját Leopárddal, aki megpróbálta átverni őket, hogy lakomához jusson.

Hova tovább?

Elefántcsontpartra!