Ebben a bejegyzésben petymeg szerepel (Népmesék nyomában a világ körül 134. - Kongói Demokratikus Köztársaság)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Tortoise and Crocodile
and other folktales from the Komo People of the Democratic Republic of Congo
Barbara Thomas
Amazon Kindle Services, 2011.

A kötet húsz meséje a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő komo törzstől származik. A gyűjtemény elsősorban gyermeknek íródott, de ettől függetlenül tartalmaz olyan történeteket, amik a bevezető figyelmeztetése szerint "nyugati olvasók számára felkavaróak lehetnek." Ezeket a meséket mindig "szülői felügyelet" jelzés kíséri a könyv lapjain. A kötet elején feltüntetik a mesemondók neveit is, de az nem derül ki a rövid előszóból, melyik mesét melyiküktől gyűjtötték.

Fénypontok

Érdekes volt a Motondo, a Varázsszőnyeg meséje, amelyben néhány lánytestvér halászni indult, és nem akarták az öccsüket magukkal vinni, de az utánuk szökött. Éjjelente Pók Apa kilopkodta a lányok szemeit, de az öccsük visszalopkodta őket, és figyelmeztette a nővéreit a veszélyre. A lányok erre varázsszőnyeget szőttek, és azzal menekültek el a pók elől. Hasonló tanulsággal (ne hagyd otthon, aki veled akar jönni) Nyugat-Afrikában is találkoztam már.

Nagyon mókás volt olyan mesét találni, amiben a legjobb nevű állatfaj, a petymeg szerepel. A mese egyébként nem nagy szám, Kakas átveri Petymeget, aki ebbe belehal, és azóta az utódai bosszúból kakasokra vadásznak. A "szülői felügyelet" mesék közé tartozott Ingee jegyessége, amelyben a lánykérőbe induló címszereplő nem ott végezte el a dolgát, ahol illett volna, és a kupac ürülék büntető jelként attól fogva mindenhová gurult utána. Nem is lett végül felesége...
Teknős, az ügyeletes trickster, több mesében is meglehetősen negatív szerepet töltött be. A csalókán elnevezett Teknős és Barátai című mesében például vendégségbe vitte magával az adott barátokat, majd útközben sorra kiforgatta őket az ételükből és a fegyvereikből, és végül rájuk kent egy lopást is, amiért kivégezték őket. Így tett Endóval, a (halált szimbolizáló) vörös antiloppal, és másokkal is, míg végül Mboko, a(z életet szimbolizáló) fehér antilop visszaadta a kölcsönt. Egy másik sztoriban Teknős bábát játszott Krokodil felesége mellett, és megette a tojásait - azóta vadásznak a krokodilok bosszúból teknősre.

Kapcsolatok

Ádám és Éva történetéhez hasonlított Abha-Betombetombe, az Erdő Atyja legendája, aki figyelmeztette a halászó asszonyokat, hogy ne egyenek a banánjaiból. Természetesen mégis ettek, és ezért az Erdő Atyja megátkozta őket a menstruációval.
Megint csak előkerült a sztori arról, miért kapargálnak a tyúkok a földben, finom falatok után kutatva (az előző kötetben is szerepelt hasonló). A kis gömböc szteroidos verziója volt Kaunga és Tombai, amelyben egy Tombai nevű szörny felfalta a világot, míg egy vadonban élő árva fiú, Kaunga le nem nyelette magát vele, és ki nem vágott mindenkit késsel a gyomrából, hogy új világ kezdődhessen.

Az ügyeletes helyi trickster továbbra is Teknős. Ananszi és a mohás szikla meséjéhez volt nagyon hasonló az a sztori, ahol állatokat csalt fel sorra egy fára, hogy a Leopárd felfalhassa őket. Végül itt is Mboko, a fehér antilop járt túl az eszén. Egyébként egy mesében felbukkant egy Pókférfi nevű szereplő is, aki Ananszi kalandjaihoz hasonlóan a saját kárán tanulta meg, hogy ne utánozzon erősebb állatokat, de néven nem nevezték.


Hova tovább?
A Kongói Köztársaságba!