Tanulságok az igazságról (Népmesék nyomában a világ körül 135. - Kongói Köztársaság)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Notes on the Folk-lore of the Fjort
(French Congo)
R. E. Dennett
The Folk-lore Society, 1898.

Afrikából nagyon trükkös mesegyűjteményeket találni, mert a gyarmati időkben még teljesen mások voltak a kulturális- és országhatárok, mint manapság. Ez a kötet például olyan meséket tartalmaz, amiket jórészt a mai Kongói Köztársaság, és kisebb részt Gabon területén gyűjtöttek, Francia Kongó gyarmati területein. De mivel a Kongói Köztársaság területén manapság nem virágzik a mesegyűjtés, ehhez a kötethez jutottam hozzá a legkönnyebben. A meséket (és egyéb hagyományokat) egy 19. századi angol kereskedő gyűjtötte, aki tizenhét évig élt a gyarmatokon, és megtanulta a környező bennszülött nyelveket. A kötet bevezetőjét, és néhány hozzá tartozó tanulmányt és megjegyzést a híres utazó Mary Kingsley írta; megismerkedhetünk általuk a helyi vallásokkal, szokásokkal, és hagyományokkal, és arról is szól egy fejezet, hogyan néztek ki a közösségi mesemondó alkalmak. Egy példán keresztül még az interaktív mesélést, a kérdezz-felelek refréneket és ismétlődő énekes betéteket is bemutatják. A könyv végén énekek találhatók, eredeti nyelven és angol-latin (?) fordításban, melyekhez szintén Mary Kingsley nyújtott segítséget. Amilyen zanzásak voltak a kötet egyes fejezetei, annyira sok klassz sztorit találtam benne!

Fénypontok

Tetszett az a mese, melyben egy házaspár utazni indult, és egy szomszédra bízták a kisfiukat, hogy etesse, amíg haza nem térnek. A szomszéd azonban éheztette a fiút, aki az erdőbe menekült előle, ahol a chimbindi (kísértetek) fel akarták falni. Szerencsére a szülők még épp időben érkeztek, nem hitték el a szomszéd hazugságait, és a fiuk keresésére indultak. A kísérteteket csilipaprikával töltött puskával és paprikaporral kergették szét.

Mókás sztori volt A gazella házassága, akinek ki kellett találnia két lány titkos nevét, hogy feleségül vehesse őket. A kutyája beosont a lányok otthonába, és kihallgatta a nevüket, de hazafelé menet mindenféle dolgok elvonták a figyelmét, így újra és újra vissza kellett térnie az elfelejtett nevekért. Végül elmondta a gazdájának a neveket... amiket aztán közösen felejtettek el útközben, és még egyszer meg kellett szerezniük.
Az egyik kedvenc mesém a gyűjteményből a meglepő Ngomba légballonja címet viselte. Egy lányt gonosz nővérei magára hagytak, és egy erdei szörny elrabolta feleségnek. A szörny távollétében a lány megtanította a többi rabot leveleket szárítani és ragasztani. Közösen alkottak egy lebegő kosarat (hőlégballont), amin mindannyian hazamenekültek Ngomba falujába, és amikor a szörny utánuk ment, a falusiak közös erővel bántak el vele. Szintén nagyon tetszett a történet A fiatalabb testvérről, aki többet tudott a bátyjánál. A fiatalabb testvér el is dicsekedett ezzel, és úgy összevesztek, hogy különköltöztek. A fiatalabb testvér később bajba került - majdnem elveszítette a feleségét egy fogadás alapján -, és végül a bátyja húzta ki a csávából egy furfangos megoldással.

Nzambi

Nagyon megörültem egy újabb, eddig általam nem ismert tűztolvaj-mesének, melyben egy csapatnyi állat - a pók, a teknős, a harkály, a patkány, és a szúnyog - közösen lopta el a tüzet az égből. Mivel a pók volt a vezérük, ő nyerte volna el a tűzért cserébe egy főnök lányát, ám a főnök úgy döntött, kegyetlenség lenne a lányt ajándékba adni, így inkább mindenkinek pénzt adott helyette. Nem ez volt az egyetlen meglepően felelős mesei döntés a könyvben: A furfangos asszony pórul jár című mesében például, miután a hölgy kelepcébe csalt valakit és kártérítést követelt érte, a falusi tanács átlátta, hogy nyilvánvalóan pénzszerzési szándékkal tette - és nem a trickster javára döntöttek. Sőt, egy mesében még magát Nzambit, a Földistennőt és minden élő anyját is bíróság elé citálták, mivel ellopta a világ első dobját, amit a billegető madárka talált fel. Nzambi azzal védekezett, hogy mindenkit ő teremtett, ezért a dob is az övé; a tanács azonban úgy döntött, hogy az istennő nem teremtett dobot, csak szabad akaratú lényeket, akiknek joguk van a saját tulajdonukhoz. Így aztán a Földistennőt megbírságolták, és a dobot is ki kellett fizetnie.
A természet figyeléséről árulkodott az az "igaz történet", mely szerint az egyik helyi férfi megfigyelte egy csimpánz és egy gorilla harcát, mely az előbbi halálával végződött. Szintén biológiaórába illő volt a mese, amely azt magyarázta, Miért nem eszik a krokodil tyúkot - a mese szerint azért, mert a tyúk bebizonyította neki, hogy mindketten tojásból keltek ki, tehát rokonok.

Kapcsolatok

Megint felbukkant a mese a feleségekről, akik közösen keltették újra életre a férjüket, és összekaptak, hogy melyikük a legértékesebb. Itt a három asszonynak beszélő nevei voltak: Álmodó, Vezető, és Feltámasztó. A férj az utóbbinak adta az elsőbbséget - amit a mese szerint a férfiak helyeseltek, a nők viszont egyenlő bánásmódot követeltek a három feleségnek.
Ismét felbukkant az Európából is jól ismert Ikrek története, ahol két testvér közül az egyik egy kalandban elpusztult, a fivére pedig a keresésére indult és megmentette. Különleges volt a mesében a feleség tükrökkel teli háza, amelyben minden tükörben más falu látszott - közöttük az is, ahonnan senki sem tért még vissza, és amit meglátva az első fivér kalandozni indult. Sajnos a megmentés utána  két testvér összekülönbözött és megölték egymást.
Az összegyűjtött hiedelmek között több említés is esett emberekről, akik krokodillá vagy leopárddá tudtak változni (a krokodilembereknek külön szigete is volt a folyón) - ilyen sztorikkal Afrikában és a Karib-tengeren is sok helyen találkoztam.
Névtelen tricksterként szerepel az a bajkeverő, aki félig vörös, félig kék kabátban sétál el két jóbarát között, hogy összeugrassza őket (én ezt a sztorit Eshunak, a jorubák trickster-istenének főszereplésével ismertem). Előkerült megint a titokban, apránként elfogyasztott közös élelem meséje is, ezúttal Nyúl ette el a kaját Antilop elől - amiért is cserébe Antilop elfogta őt a klasszikus "kátránybábu" trükkel.

Hova tovább?
Gabonba!