Tubarózsa kisasszony (Ribizli a kulisszák mögött 21.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Pályuk Annának minden meséjét imádom, de a szerelmes történetei közül biztosan ez a kedvencem.

Miről szól?

Egy gróf lányának mindene a kertészkedés, de az apja nem engedi, hogy összekoszolja a kezeit. Amikor rejtélyes, nyamvadt virághagymák érkeznek Hollandiából, a lány elültetteti és titokban gondozza őket, míg tubarózsa nem nyílik belőlük. A csodás illatú új virág sok bonyodalmat okoz, és a lány fejére vonja az apja haragját - ő azonban kiáll magáért Miska, a kertészfiú segítségével, így végül a bántalmazás megszűnik, és győz a szerelem.

Hogyan készült?

Megint olyan egyedi mese, ami csak Pályuk Anna repertoárjából ismert. Helyenként ki kellett fésülnöm, mert szokás szerint vagy a gyűjtésnek, vagy az idős mesemondó memóriájának köszönhetően akadtak benne zökkenők, de meglehetősen kevés (egy ponton Miskára, mint királyfira hivatkozott, de aztán ezt a szálat végül nem bontotta ki). Az eredeti szövegben Tubavirág szerepelt, de a Tubarózsa jobban tetszett.

Mitől különleges?

Amellett, hogy teljesen egyedi történet, nagyon-nagyon szép is. Megismerünk egy grófkisasszonyt, akinek szenvedélye a kertészkedés, és titokban űzi akkor is, amikor megtiltják neki. Sőt, saját nevet választ magának, a lázadását és önállóságát jelképező tubarózsa nevét. A mesében csodaszép látni a folyamatot, ahogy a lány megtanul kiállni az apja bántalmazása ellen - ehhez fontos segítséget kap a kertészlegénytől, aki a tomboló apát szó szerint felkapja, arrébb teszi, és férfiúi voltát kihasználva rádörren, hogy ne merjen még egyszer kezet emelni a lányára (az apa bántalmazása a mesében abban jelenik meg, hogy elkezdi kitépkedni a virágokat). Miska nem megmenti a lányt, csupán mellé áll és támogatja; pozitív férfi szereplő abból a szempontból is, hogy elismeri a saját hibáit, és azt is elfogadja, ha másvalaki kijavítja őket (rosszul ültette el a virághagymákat, és erre a lány jött rá). A szerelmespár története bájos és hihető; összeköti őket a közös szenvedély, a barátság, és egymás kölcsönös tisztelete. 

Érdekesség

A tubarózsa Közép-Amerikában őshonos, hozzánk a 18. században érkezett meg, akkor lett népszerű kerti virág. A mesében is Hollandiából kapja a gróf a virághagymákat, és senki sem tudja megmondani, micsodák. Nagyon realisztikus elem ez egy mesében, de a helyére kerül, ha tudjuk, hogy Pályuk Anna maga is a kertek nagy szerelmese volt, és rengeteg virágos meséje van.

Ezt a történetet egyébként kiadtam angol fordításban is, a Pályuk Anna harminc csodaszép meséjét tartalmazó Dancing on Blades: Rare and Exquisite Folktales from the Carpathian Mountains című kötetben (Parkhurst Brothers, 2018.), ami 2019-ben Storytelling World Resource és Anne Izard Storyteller's Choice díjakat nert.