A mai történetünk tulajdonképpen nem történet, hanem motívum, ami több mesében is előfordul.
Megnevettetni a királykisasszonyt
Források:
Benedek E.: Magyar mese- és mondavilág I. (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1988.)
(Az aranyszőrű bárány)
Benedek E.: Többsincs királyfi és más mesék (Magyar Könyvklub, 1993.)
(Furulyás Palkó)
Gaál Gy.: Népmesegyűjteménye (Emich Gusztáv nyomdája, 1860.)
(A hatalmas síp)
Kriza J.: A csókalányok (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1982.)
(Az aranyszőrű bárány)
Meggyes M.: A madárasszony (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986.)
(Szerencse és tudomány)
Ráduly J.: A vízitündér leánya (Dacia, 1978.)
(Árva Péter)
Török K.: Csongrád megyei gyűjtés (Athenaeum, 1872.)
(Az özvegy asszony fia)
A motívum száma H341 - Megnevettetni a királykisasszonyt
A motívum nálunk az alábbi mesetípusokban fordul elő:
Ganajtúró bogár (AaTh 599)
Az aranyszőrű bárány (AaTh 571)
Szerencse és Tudomány (AaTh 954)
A történet:
Egy királykisasszony folyton szomorú, nem nevet, nem beszél, állandóan sír, nem emeli fel a tekintetét (néhány verzióban nem is alszik) - senki sem tudja szóra bírni vagy felvidítani. A király jutalmat (legtöbbször a lánya kezét) ajánl annak, aki meg tudja törni a búskomorságot. A feladatra egy szegény legény vállalkozik, aki különféle bolondos módokon csal mosolyt a lány arcára: Bogárkát és egérkét táncoltat a varázsfurulyájával, aranyszőrű bárányhoz tapadt bajkeverőket parádnéztat a palota előtt, vagy épp nemes egyszerűséggel megcsiklandozza a királykisasszony talpacskáit. Amennyiben az alvással is baj van, mágikus álomzsacskóból idéz kellemes álmot a lányra. Néhány esetben a siker ellenére további próbákat kell kiállnia - vagy hazugnak nevezik a király előtt, vagy valaki más megpróbálja elcsalni tőle a királykisasszonyt. Néhány esetben saját maga esik áldozatul az álomzacskónak, és a királykisasszony panaszkodik, hogy a férje átaludta a nászéjszakát... Végül a szegény legény némi segítséggel (egérkétől, bogárkától, vagy magától a Szerencsétől) átvészel minden akadályt, és feleségül veszi a királykisasszonyt.
Mitől feminista?
Van valami végtelenül bájos a gondolatban, hogy a lány annak lesz párja, aki képes megnevettetni. A humor nem csak fontos eleme minden kapcsolatnak, de valami személyesebb, bensőségesebb vonzódást is jelez, mint meglátni-és-megszeretni az illetőt. Sok ember számára a "meg tud nevettetni" a legvonzóbb tulajdonság egy potenciális házastársban.
Az is érdekes mozzanat, hogy egyes verziókban milyen intim kapcsolat alakul ki a királykisasszony és a kérője között. Az ágyból kilógó lábat megcsiklandozni például nem éppen tiszteletteljes mozzanat... és az sem szende királylányra vall, hogy a hölgy kiveri a hisztit, amiért a férje átalussza az éjszakákat. Néhány esetben a királylány azért utasítja el a hamis vőlegényt, mert büdös, nem ad a személyes higiéniéra (néha önhibáján kívül). A királykisasszony, nevetéstől nászéjszakáig, elég pontosan tudja, hogy mit óhajt.
A mese hőse sok esetben a "bolod fiú." Naivan megbízik az emberekben, enni ad a koldusoknak, értéktelen kacatokra (furulyára, bogárra) váltja a vagyonát. Ahogyan azt a Nyelves királykisasszony esetében is láttuk, az empátia, és a szokásostól eltérő világlátás, bár eleinte hátrányként és gúnyolódás céltáblájaként szerepel, a mese végére a fiú javára válik. Akárcsak a humor, az empátia is pozitív tényező, de ritkán kap helyet a hagyományos férfiasság mintaképében.
Az egyik kedvenc változatom a Gaál-féle csongrádi mese, egy apróbb mozzanat miatt: Amikor a "bolond fiú" bogárra, egérre, és furulyára váltja a család vagyonát, az anyja megveri, mint a répát, és addig üti, amíg át nem jön a szomszédasszony, aki kicsavarja a kezéből a piszkavasat és megmenti a fiút. A mese végén a fiú meggazdagszik, és nem feledkezik meg a jóságos szomszédasszonyról. Sok párhuzamot lehet itt vonni a családon belüli erőszakról, és annak fontosságáról, hogy akik tudnak róla, közbelépjenek, és segítsenek az áldozatoknak kilépni belőle.
Amit érdemes átgondolni
Verziója válogatja, ki mennyire találja szerethetőnek vagy mesélhetőnek ezeket a történeteket. Az én kedvenc mesém a "néma királylányra" török eredetű - itt mesemondással bírják szóra a lányt, de sajnos nem találtam rá egyetlen magyar változatot sem. A bogaras-egeres meséknek sokszor elég gusztustalan vége van, mert a fiú a ganajtúró bogarat küldi a hamis vőlegény ágyába ("hajtsa ki belőle amit megevett"). Gusztus kérdése, kinek melyik mese áll kézre.
Megjegyzés
Az aranyszőrű bárány (arany lúd) mese más kultúrákban is népszerű típus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése