Az álmos kisasszony (Ribizli a kulisszák mögött 14.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ismét egy különleges Pályuk Anna mese!

Miről szól?

Egy bíró lányát álomkór támadja meg: nem tud ébren maradni. Egy szegény füvesasszony és a két lánya mindent megtesznek, hogy ébren tartsák, de sehogyan sem sikerül. Végül egy varázslatos virág tanácsára tervet kovácsolnak, és egymást váltva három napon keresztül mesékkel, dalokkal, és játékokkal szórakoztatják a lányt, aki a barátságuknak köszönhetően kigyógyul az álomkórból - a csodálatos virág pedig kerülő úton gazdaggá teszi a szegény családot.

Hogyan készült?

Megint csak olyan meséről van szó, amit nem ismerek Pályuk Annáén kívül más variánsban. Néhol igazítanom kellett rajta, mert a szöveg a gyűjtés folyamán valahol egy kissé széttöredezett - az elején például három lánya volt a füvesasszonynak, de a végére már csak kettő szerepelt. Neveket én adtam nekik, mert nehéz volt három névtelen lányra és egy névtelen asszonyra egyszerre hivatkozni mesélés közben.

Mitől különleges?

Nők segítenek nőknek. Lányok segítenek lányoknak. Ha pszichológus vagy meseterapeuta lennék, biztosan behatóbban foglalkoznék az "álomkór" szimbolikájával is, de mesemondóként leginkább az érdekel, hogy milyen sok szimpatikus nőalak szerepel ebben a mesében. A füvesasszony, aki egyedülálló anya, és egymaga tartja el a lányait, akiket a saját mesterségére tanít; a lányok, főleg a kisebbik, akik okosak és talpraesettek; és még maga az álmos kisasszony is, aki annyira megszereti a segítőit. A kedves lányok és asszonyok sok mesében áldozatként jelennek meg (pont a kedvességük miatt), ebben a történetben viszont a gondoskodás az erősségük, és pont ezért hívja őket a bíró segítségül. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy az egyikük mesemondással segít!
Azt is szeretem ebben a mesében, hogy, bár a bíró feleségül veszi végül a szegény asszonyt, ez csak az után történik meg, hogy a szegény család a varázslatos virág segítségével meggazdagodik. A szegénységből nem a házasság emeli ki őket - a füvesasszony és a bíró már egyenlő felekként kerülnek össze, szerelemből.

Érdekesség

Pályuk Annának egyébként van egy nagyon hasonló, felnőttesebb meséje is, melyben egy szegény asszonynak nincs pénze bábára, így egy gazdag grófnő sorra küldi a három lányát a szülésekhez segédkezni.