Szent Patrik-napi ebédet kaptunk. Igen, ma. És igen, tudjuk hogy 17-én van, és valószinűleg a konyhások is tudják, csak éppen hétfőn az ebédlő lesz zárva. Szóval ma ünnepeltünk.
Kaptunk zöld szendvicset.
Nem vicc.
Ott álltunk a tányérjainkkal a 12:35-ös totális káoszban (akkor van vége a legtöbb órának a campuson, és mindenki letámadja az ebédlőt - minden kaja kifogy pillanatok alatt, és levegőt kapni sem lehet) és bambán pislogtunk a pizzás pultra, ahol zöld (tényleg zöld. Szuperzöld) zsemlék sorakoztak pizzás szósszal. Ezek után gyors visszavonulót fújtunk, és étvágyunk maradékával áttértünk a főtt kajákhoz - ahol zöld rántotta és zöld omlett tornyosult a tálakon, mint hadd ne mondjam micsoda. A süteményekről már ne is beszéljünk - a zöld zselét még feldolgozza az ember tudata, de a zöld kristálycukor már nagyon műanyagnak hatott...
Sonkás kenyeret ettem.
Éljen Szent Patrik.
(Jó fej volt az öreg, még akkor is, ha pokolra küldte az egész Fiannát :P )
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A középsulis koliban nálunk létezett zöld pizza. Soha nem tudtuk meg mi volt rajta, mert senkinek nem volt gusztusa megkostolni. Ja, és az nem Patrik nap volt :D H.
VálaszTörlésvétójogommal élnék, amit most hagyományoztam rám. sajnálom. a legutolsó közölt információ ismeretében kénytelen-kelletlen, de megvonom szent patriktól az utolsó jófej-pontjait.
VálaszTörléslóka ^^