Újra Hartfordban. Tegnap délután Heidi nagy türelemmel egyenként lefejtette az ujjaimat a Kunyhó kerítéséről, betuszkolt a kocsiba, és minden jobb belátása ellenére elfuvarozott a szürke kutyus állomásáig. Laza 23 óra buszozás, és már itt is vagyok megint a Trinityn, ami jó, mert Kata kitörő örömmel fogadott, viszont rossz, mert komoly Dél-hiányban szenvedek, döglesztő meleg van, és vissza akarok menni Jboróba a következő busszal...
(Sajna jövő nyárig várni kell...:)
Jelentem, megvagyok. Csak álmosan és nyűgösen.
legalább nem fogsz unatkozva grafománkodni odafelé ^^
VálaszTörlés