Az utóbbi időben laza nyári szünetben tengődünk - mármint azok, amik nem írnak szakdolgozatot. A tavaszi félév véget ért, a nyári félév jövő héten kezdődik, pont akkor, amikor le kell adni a szakdolgozatot, ha augusztusban diplomázni akarsz. Márpedig mi (én és még néhány sorstárs) akarunk.
Menet közben azért történnek egyéb érdekes dolgok is. Nem sokan maradtunk a campuson; a környék jelenleg leginkább egy zombifilm kezdő képsoraira emlékeztet, üres parkolók, néma csend, ciripelő kabócák, vidám nyári napsütés, és sehol egy teremtett lélek, minden épület bezárva. De ha az ember tudja, hol keressen, ilyenkor is van lehetőség szórakozásra.
Ott van például a mozi. Most hogy kijött az Avengers orrba-szájba moziba járunk (eddig háromszor láttam). Aztán ott van a házimozi is; jó melegek már az esték itt Délen, úgyhogy testületileg levonultunk Joelék kertjébe, vittünk tortát és hot-dogot, felfeszítettünk egy lepedőt két fa közé, és kivetítőn néztünk érdekes dokumentumfilmeket. Azután szombat este egy harmadik fajta filmezésre is sor került: Cathy elfuvarozott minket autós moziba a szomszéd faluba. Életem első autósmozi-élménye volt, ilyet eddig csak filmen láttam, és rám még az is az újdonság varázsával hatott, hogy a rádióból jön a hang. Mivel kicsit eltévedtünk, az Arrietty-t nem sikerült elcsípni (Elvitte a manó, valaki? Gyerekkorom nagy könyve), de az Avengers azért megvolt harmadszorra is. A jó időre való tekintettel leterítettünk egy takarót a fűbe, és felcsavartuk a kocsiban a rádiót.
A filmezésen kívül játék is zajlik. Mivel a szakdolgozatom része, hogy szerepjátékokat kell tesztelnem, sikerült rávennem a környéken tanyázó haverokat, hogy vegyenek részt ebben a (helyi hatóságok szerint roppant kockázatos és végtelen mennyiségű **** papírmunkát igénylő) remek projektben. Még a gimnazistáimnak is suli van egy hétig, és ők is vállalkoztak lelkesen, hogy tesztelnének; bár a hivatalos engedélyt (melynek keretein belül az egyetemi bizottság aláírta, hogy végezhetek emberkísérleteket, és hogy tájékoztatni fogom a résztvevőket előre, hogy a játék meglepetésszerű élvezeti értékkel rendelkezhet, valamint aláírtam, hogy a résztvevők személyiségi jogainak végelmében feltétlenül el fogom kérni az összes személyes adatukat)... szóval a hivatalos engedélyt csak csütörtök este kaptam meg, pénteken az utolsó tanítási napon még berohanhattam a gimibe játszani egyet. Három csaj bukkant fel a tizedik osztályból; bár még életükben soha nem szerepjátszottak, fél óra alatt teljesen sikerült belelovalniuk magukat a játékba, és olyat alakítottak, hogy a görög mitológia csak pislogni tudott. A saját baráti körömmel kiültünk egy pavilonba a parkban; ami a gimiseknek másfél órába került, az a tapasztalt játékosoknak háromba, ellenben mindannyian nagyon jól szórakoztunk. A héten még több tesztelési köröm is lesz, hogy legyen mire hivatkozni a szakdolgozatban. Meló, meló, meló...
2012. május 28., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése