Minden jó ha vége jó...

Ma volt az utolsó mesemondó gyűlés; mivel az éjjel a banda megigérte hogy eljön, nagyon reméltem, hogy nem hagynak cserben. Természetesen Murphy törvényei itt is működnek: ez volt az első alkalom, hogy nem kaptunk sütit és teát... egyedül üldögéltem a Gallows Hill-en és számoltam a perceket. Végül beállitott Yuwei, és akkor már ketten üldögéltünk... már épp kezdtem volna magyarázni neki hogy ne reménykedjen mert eddig nem volt túl nagy érdeklődés és a buli után biztos mindenki elaludt, amikor kinyilt az ajtó és besorjázott hat srác félszeg vigyorral, letelepdtek a fotelekbe, és várakozón rám néztek. Yay. Jöttek mesét hallgatni...
Nem hittem a szememnek :) Az igazat megvallva nem is voltam felkészülve rá, hogy mesélésre kerül a sor. Beszélgetni kezdtünk; mindenki tök jó fej volt, lassacskán oldódott a hangulat is, én meg átmentem mesemondó módba, és megtűzdeltem a társalgást történetekkel.
Röviden és tömören: nagyon klassz délután volt! A meséknek sikere volt, a beszélgetés érdekes volt, kiderült hogy van egy csomó közös témánk, és a lelkemre kötötték, hogy mindenképpen folytassuk a dolgot következő félévben is. A fiúk és Yuwei teljesen belelkesedtek, hogy legközelebb már ők is akarnak mesélni :) Éljen éljen éljen.
Ugyancsak ma volt az utolsó anime klub is, melynek keretein belül visszatért köreinkbe Al, meglehetősen tépázottan és kialvatlanul (betett neki az utolsó iskolahét), tartott nekünk egy lelkes évadzáró beszédet (mind a kettőnknek, akik ma megjelentünk), meg külön nekem egy kiselőadást arról hogy miért érdemes Narutót nézni (de a lelkemre kötötte hogy előbb a Death Note-ot mindenképpen fejezzem be), azután megnéztük a maradék négy epizód Mushi-shi-t (természetesen semmi végkifejlet nincs, de még mindig imádom), elfogyasztottuk a maradék licsicukrot, és az Anime Klub őszi féléve hivatalosan is lezárult.
Na azért nem egészen. Jövő hétre még tervezünk egy partit - Al elnök úr "zártkörű vezetőségi rendezvény plusz Csenge" cimmel látta el (miután leesett neki, hogy többet voltam gyűlésen mint ő), és mivel nemhivatalosan már amúgy is taggá avanzsáltam, hát rögtön kineveztek kincstárnoknak (mivel most készülnek megválni az előzőtől, aki az elmúlt egy évben nem csinált az égvilágon semmit). Éljen éljen. Ezentúl én fogom osztani a pénzt a licsicukorra. Muhahaha.
(Még nem tudjuk mit nézünk következő félévben, de ha rajtunk múlik, akkor Diamond Dust Rebellion-t. Ha a shinigamik is úgy akarják...:)