A szegény asszony és a farkas
A történet
Egy szegény özvegyasszony seprűt kötni jár az erdőbe, abból tartja el a rengeteg gyerekét. Egy nap farkassal találkozik, aki azonnal fel akarja falni; a szegény asszony azzal menti ki magát, hogy ő már öreg és csontos, inkább elhozná a gyerekeit maga helyett, egye meg a farkas azokat. Amikor másnap visszatér a pereputtyal, előre szól a gyerekeknek, hogy jó hangosan követeljenek maguknak farkashúst - a farkas pedig rémülten elmenekül a vérengző gyerekek elől. Futás közben találkozik egy rókával, aki kineveti a hiszékenységéért, és javasolja, hogy térjenek vissza együtt megenni a gyerekeket. Amikor azonban az asszony meglátja az állatokat, elkezdi hangosan szidni a farkast, hogy csak egy rókát hozott, pedig kettőt ígért. Erre megrémül a róka is, és mindkét állat eliszkol az erdőbe. Az özvegyasszony és a gyermekei békében hazatérnek.
Mitől feminista?
Egy okos, bátor egyedülálló anyuka története, aki lélekjelenlétének és gyors eszének köszönhetően legyőzi a ragadozót, ami az ő és a gyerekei életére tör. Nem csak tervezni tud előre, hanem rögtönöz is, ha arra van szükség. Külön szeretem, hogy bevonja a tervbe a gyerekeit is.
Amit érdemes átgondolni
Mesemondóként oda kell figyelnie az embernek, mit hangsúlyoz ki: Azt, hogy mennyire nehéz és gyötrelmes egy özvegyasszony élete, vagy azt, hogy milyen keményen dolgozik az anya, hogy eltartsa a gyerekeit, és hogy mi mindenre képes a megóvásukért.
A mese különböző változataiban vagy már eleve vele vannak a gyerekek, amikor felbukkan a farkas, vagy utólag megy haza értük. Mindkét verziónak megvan a maga logikája (az előbbiben azonnal kell cselekedni, az utóbbiban meg kell szabadulni a farkastól egyszer s mindenkorra). Ki-ki válogathat ízlés szerint.
Források
Sebestyén Á.: Bukovinai székely népmesék I. (Tolna Megyei Tanács V.B. Könyvtára, 1981.)
3. A szegén asszon és a farkas (Györfi Rudolf)
Sebestyén Á.: Bukovinai székely népmesék II. (Tolna Megyei Tanács V.B. Könyvtára, 1981.)
28. A szegény asszony gyermekei (Fábián Ágostonné, Györfi Rudolf lánya)
A történet az AaTh 1149 (Ördöghúsra éhes gyerekek / Chilren desire ogre's flesh) típusba tartozik.
Megjegyzés
Ha jól emlékszem, olvastam egy változatát a Miért nem tudnak a fák járni? c. erdélyi cigány népmesegyűjteményben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése