Szokás szerint idén másodszor is megrendeztük az Eposznapot (ez volt az egész apropója annak, hogy a héten San Franciscóban vagyok). Minden évben kétszer meséljük el ugyanazt az eposzt, így ismét a tibeti Arany Hulla Meséi volt terítéken. Az előadás a februárihoz hasonlóan remekül zajlott.
Kicsit kevesebben voltunk, mint legutóbb, mert az utolsó pillanatban néhányan lemondták a részvételt. Helyettük viszont volt három új résztvevőnk is, akik először hallották a sztorit (jobban mondva sztorikat, mert az Arany Hulla egy kerettörténeten belül különálló mesék sorozatából áll). Külön élvezet volt nézni az ő arcukat, ahogy a tibeti varázslatok világában kalandoztunk.
Végül tizenhat mesemondó, és tizenhat történet, került sorra egyetlen nap alatt. A szüneteket és a vacsorát nem számítva nagyjából négy, négy és fél óra alatt értünk végig a sorozaton, ami eposz viszonylatban rövidkének számít, de mindenki nagyon jól érezte magát. A keretsztorit ismét mindenki magáévá tette, és jókat kuncogtunk a hulla és a hullát cipelő fiú szóváltásain. A mesék szintén nagyon élvezetesek voltak második hallásra is (és a kedvenceim szerencsére megint elhangzottak). A szüneteket beszélgetéssel és csemegézéssel töltöttük, jórészt a napsütötte kertben üldögélve (ezek után nem akarok visszamenni a fagyos Ohióba...)
Mivel jövőre új eposzt választunk, a nap végén megtörtént a szavazás is. Cathryn előre felhalmozott egy csomó lehetséges opciót könyv formájában a kávézóasztalon, és a szünetekben mindenki böngészte őket, megvitatva az egyes történetek előnyeit és hátrányait. A listán szerepelt a Nyugati Utazás, a japán Heike klán története, az Eszeveszett Orlando, Beowulf, az Íliász, Szundiáta, és a Nartok is (azok kérésére, akik ott voltak pénteken a Selyemút Házban). A jelenlévő mesemondók szavazhattak a három kedvencükre, és ez alapján kibontakozott a toplista: Orlando, a Majomkirály, és Szundiáta maradtak versenyben. Esélyt adva azoknak is, akik nem tudtak itt lenni, Cathryn készített egy online kérdőívet, hogy eldöntsük, melyiket szeretnék mesélni a legtöbben.
Alig várom, hogy kiderüljön.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése