Feminista Magyar Népmesék 39. - A Tátoskirály lyánya

Ismét szerda, ismét Feminista Magyar Népmesék! Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző harmincnyolc mese itt olvasható.

Mára egy olyan mesét hoztam, ami hamarosan megjelenik angol nyelven az új könyvemben is! Kedvenc mesemondóm, Pályuk Anna hagyatékából. 

A Tátoskirály lyánya

A történet

Egy nagy hatalmú táltos királynak egyetlen lánya, és nagy bánata van: A királylánynak hiányzik egy keze és egy lába, és ezért senki sem akarja feleségül venni. Bár a lány folyton nyugtatja az apját, hogy ha nem akad vő, akkor is lesz kire hagyni az országát (khm), a király csak nem nyugszik bele a helyzetbe. Egy öreg dajka megsúgja neki, hogy a tengerben él egy hal, ami évente egyszer jelenik meg, és teljesít egy kívánságot - a király kiköltözik tehát a tengerpartra, és várja a halat. Már majdnem letelik az egy év, amikor észreveszi, hogy valaki elrabolta a lányát, és épp menekülőben van vele; utánuk fut és a saját kezével öli meg a rablót. Ebben a pillanatban megjelenik a hal is, ifjú képében, de megtagadja a királytól a kívánságot, mert vér tapad a kezéhez. Minden marad a régiben.
Egy nap egy csodás kosár ereszkedik alá a fellegekből, benne egy jóképű fiatal legénnyel, aki nem más, mint a Felhők Királya. A két fiatal egymásba szeret, de a táltoskirály csak akkor adja áldását rájuk, ha az udvarában maradnak - nem akarja elengedni egyetlen leányát hazulról. A Felhők Királya eleinte tiltakozik, de túl szerelmes ahhoz, hogy nemet mondjon. A két fiatal boldogan él a Táltoskirály udvarában, és egy kisfiuk is születik... ám hamatosan szárazság köszönt az országra, mert a Felhők Királya nem kormányozhatja a saját birodalmát, amíg távol van. Hosszas vitatkozás után a király és a királyné visszatérnek a felhők közé, és a Táltoskirálynál hagyják a kisfiukat - ám nem sokkal később a fiú is követi a szüleit, és eltűnik egy bárányfelhőben. A Táltoskirály mélységes bánatba esik - amikor egy katona megkérdi, mi bántja, kiönti a szívét, majd meghal.
A temetésen felbukkan a Táltoskirály lánya, immár a Felhők Királynéja, a fiával együtt, és életre kelti az apját. Ezen túl a család sűrűn látogatja egymást, és békében élnek; amikor a fiú és a nagyapja véletelnül özönvizet idéznek a királyságra, a királyné felitatja a vizet a kötényével. Felnőve a fiúból is Táltoskirály lesz, és mindannyian boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

Mitől feminista?

Kép innen

Adott egy királykisasszony, akinek testi fogyatékossága van, és a saját apja is úgy hiszi róla, hogy sohasem fog "kelleni" senkinek. A fogyatékosság a mese végére sem tűnik el, ám a királykisasszonyból királyné, mégpedig a fellegek és viharok nagy hatalmú úrnője lesz.
Az "intersectional feminism" a feminizmus egy olyan (szofisztikáltabb) formája, mely nem csak a nők nemi identitását, hanem a személyük más elemeit is figyelembe véve foglalkozik kulturális és társadalmi kérdésekkel. Ez esetben például a nőiség és a fogyatékosság keresztmetszete alkotja a mese kezdőpontját: A királynak nincs fia, "csak" lánya van, és ráadásul a királykisasszony hiányzó végtagjai (vélt) akadályt jelentenek abban, hogy férfi örököst hozzon a házhoz. A probléma tehát kétrétű, és mindkét eleme befolyásolja a történet kimenetelét.
Fontos mozzanat a mesében, hogy a királykisasszony nem "gyógyul meg" mágikus módon (mint oly sok más mesében, ahol a fizikai hiány valamiféle metafizikai hiány szimbóluma). Ehelyett a történet végére bebizonyosodik, hogy a vélt hátrány, a végtagok hiánya, egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy megtalálja élete szerelmét, gyereket neveljen, avagy királynéként uralkodjon a felhők felett. A mese magától értetődő módon egyszerűen "elfelejti" a kéz és a láb hiányát, amint megjelenik egy kérő, akit ez nem zavar.
Érdekes ellentét a Felhők Királya és a Táltoskirály hozzáállása a királykisasszony helyzetéhez. A Táltoskirály, a nagy hatalmú, uralkodó apa, mindenáron meg akarja oldani a helyzetet a lánya helyett, és jobban kétségbe van esve miatta, mint maga a lány. Eleve "leírja" a lányt azzal, hogy senkinek sem fog kelleni, mert nem tökéletes. A Felhők Királya ellenben nem csak fittyet hány arra, hogy hány keze avagy lába van a lánynak, de ráadásul képes a saját királyságát is feláldozni érte, hogy együtt lehessenek. Hosszú távon az apa követelése, a lányához való túlságosan féltő ragaszkodása okozza a bajt; amint elengedi a lányt, hogy királyné lehessen a saját országában, a földön is véget ér a szárazság.
A Táltoskirály, bár sok ponton elég ellenszenves figura, valójában nem teljesen negatív személyiség. Nagyon szereti például az unokáját, és ragaszkodik is hozzá; az ember egészen megsajnálja, amikor egyedül marad, és csak egy random katonának jut eszébe megkérdezni, hogy mi nyomja a szívét. A mese végére ő is boldog lesz, amint a család megtalálja a módját, hogy egyensúlyt teremtsenek ég és föld között.

Amit érdemes átgondolni
Sajnos a magyarban nincs jó szinonima a "fogyatékosságra" ami nem jelöl hiányt vagy hátrányt, vagy kevésbé hangzik durván. Maga a mese nem is kívánja meg, hogy bármilyen cetlit ragasszunk a királylányra; a helyzet, szimbolikus módon, magáért beszél.

Forrás

Kovács Á.: Felsőtiszai népmesék (Alföldi Magvető Kiadó, 1956).
Mesélte: Pályuk Anna

Megjegyzés
Más változata nem ismert.