(Nem Dél-Amerikában, csak a "hun-vonaltól" délre. Hogy mi az a "hun-vonal?" Hát az a szélességi kör valahol Pennsylvania meg Virginia között, ami alatt a pincérnők már "hun'"-nak szólítanak... *kedveském, szivi, ilyenek*)
1. Mindenhol kinn van a Konföderáció zászlója (az, hogy százötven éve elvesztették a háborút, senkit nem zavar. A győzelem csak idő kérdése.)
2. Kezded nem érteni, mit beszélnek az emberek (Már Memphiszben is akadtak kisebb problémáim, de mire Jackson-ba értünk, már a nyelvet is alig sikerült megsaccolni...)
3. Szakállas moha lóg a fákról (tegnap a buszról végig ezt lestem, de akkor még váratott magára; láttam viszont több órányi élénkzöld susnyát, a fák tövében meg-megcsillanó békanyálas viztükörrel együtt, és homokpados folyókat, amikt tökéletes diszletül szolgálhatnának egy Tom Sawyer-filmhez. Ma reggel aztán Angela kocsijából megpillantottam az első csüngő mohát is, és mindjárt teljes lett a kép...)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Azt hiszem, az élet létező legnagyobb szerencséje, amikor valaki tudja, mi az álma.
VálaszTörlésNem az, ha megvalósítája, és nem az, ha vannak álmai, mert mindenkinek vannak. Azonban legtöbbünk csak nagyon ritkán, néha pedig sosem tudja megfogalmazni, hogy mire is vágyik pontosan, mi az, amivel azt érezné, erről álmodott, ez volt az, ami hiányzott, és amiért érdemes volt eddig eljönni.
Ragadd meg a szerencsédet, annál nagyobb ajándék nincs, ha tudod, hol a helyed a világban.
VÉÁÁÁÁHÁÁHÁHÁHÁ HUN vonal *szakad* :D meg avgyok sértve azért hovatovább, hogy semmi közünk hozzá :)
VálaszTörlés