2008. június 14., szombat

Jonesborough szösszenet

Újabb szeretnivaló apróság az itteni otthonomról: ma este, hazafelé jövet a szabadtéri koncert után, felfedeztem, hogy tele van a kertem szentjánosbogarakkal. Nagyon erős, sárga fényük van, és egyáltalán nem zavartatják magukat az emberektől, sőt, nagyon barátságosak; láttam a gyerekeket az utcán, amint kapkodtak utánuk, és amikor felbukkantak a Kunyhó előtt, nem állhattam meg, hogy ne tegyem ugyanazt. Alig emeltem fel a kezem, már rá is szálltak, és pislákolni kezdtek egymásnak; türelmesen megvárták, mig előkotrom a fényképezőgépet, és heves érdeklődést mutattak a narancssárga kis villogó iránt. Sikerült őket kameravágre kapni, amint a kezemen illegették magukat.
Most mondja valaki, hogy nem egy mesebeli városkában lakom...

3 megjegyzés:

  1. tegnap üzentem msnen, nem tudom, megtaláltad-e, tegnap állatrendszertan tanulás közben gondoltam rád sokat, mert minden második madár DAmerikából volt. (úgyh tiszta hasznos, h megtanulom, de mindegy). és gondoltam, megérdeklődöm, hogy láttál-e már kolibrit meg hoacint?
    ez a szentjánosbogarasdi meg érdekes, mert nálunk a szentjánosbogarak nőstényei, amik világítanak, azok nem repülnek, szval rém kíváncsi vagyok, hogy te mit láthattál. (viszont akkor meg van mentve a fogadott öcsém éjszakai szivárvány projektje) :P

    VálaszTörlés
  2. Ööö, a hoacinhoz nem vagyok eléggé délen... csak Tennessee-ig jöttem, tovább nem :D
    Majd megmutatom a szentjánosbogaras videót! Jó nagy volt és sárgán villogott, ez biztos.

    VálaszTörlés