Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.
Syrian Folktales
Muna Imady
Msi Press, 2012.
A kötet tizennégy fejezetre oszlik, Szíria tizennégy tartománya szerint, és minden tartományból bemutat egy vagy két népmesét. A népmesék mellett minden fejezetben szerepel egy-egy találós kérdés is, néhány népdal, néhány híres mondás a Prófétától, és néhány recept. Megtudtam például, hogyan kell sült tevét készíteni.
A kötet végén szószedet található, a bevezetőből pedig röviden megismerkedhetünk Szíriával és a mesemondó hagyománnyal (itt is él például a hiedelem, hogy aki nappal mond mesét, az szamárrá változik). Minden fejezet elején rövid szöveg ismerteti az adott tartomány történelmét, nevezetességeit, és gazdaságát.
Fénypontok
Mókás volt, de jó véget ért Boujhayesh, a szamár története, aki barátaival - egy libával, egy kacsával, és egy galambbal - közös kertet ültetett, amit aztán külön-külön mindannyian megdézsmáltak. A végén fény derült az igazságra, de sok mesétől eltérő módon itt az állatok belátták a saját gyengeségüket, és továbbra is barátok maradtak.
Nagyon tetszett Az elvarázsolt kígyó meséje, amelyben egy lány egy ghúl barlangjába tévedt, de nem volt hajlandó a szolgájává lenni, így a szörnyeteg kígyóvá változtatta. Az átkot csak az törhette meg, ha valaki félelem nélkül háromszor átugrott a kígyó felett; valahányszor azonban valaki megrémült tőle, mindig egyre rondább lett. Az volt klassz a mesében, hogy a kígyólány szemszögéből láttuk az egészet.
Szintén klassz (és tanulságos) történet volt A favágóról és az oroszlánról szóló, ahol egy éhező favágó egy oroszlán által őrzött erdős szigetre merészkedett. Az oroszlán megsajnálta, és megengedte neki, hogy fát vágjon nála - ám amikor emberünk meggazdagodott, elfeledkezett az oroszlán kedvességéről, gúnyolni kezdte, és megpróbált végezni vele. Az oroszlán erre eltiltotta a szigettől azzal, hogy "a sebek begyógyulnak, de a sértő szavak nem múlnak el." Tunéziából olvastam hasonlót.
Kapcsolatok
Sok ismert mesetípus szerepelt a könyvben (ami nem csoda, lévén Szíria mindig is kereskedelmi utak központja volt). Akadt táltosfiú aki ellopta a ghúl kincseit (Nuss-insais avagy Kicsike), hasonló Hamupipőke / Szorgos lány verzió mint Libanonban (A gonosz mostoha), terülj-terülj asztalkám (Egy Hazudós tehénnel megfejelve), szegény ember és az ördög (avagy dzsinn; a rettegett két feleség itt Tunnay és Runnay néven futott, és a "hamis hírek" szinonimájává váltak), láncmese a macskáról aki vissza akarta kapni a farkát, pletykás asszony mese ("Amikor hús esett az égből"), valamint három okos legény és vak teve (A bölcs döntés). Megint találkoztam kedvenc közel-keleti mesémmel is az okos lányról, akit koldushoz adtak feleségül (A gránátalma titka), és azzal a Palesztinából ismert történettel amelyben egy családot ghúl fenyegetett, de az apa nem hitte el a feleségének a figyelmeztetést. Anya és lányai megszöktek, a lusta apát (Sherehan Abu Khabeza nevezetűt) pedig felfalta a szörnyeteg.
A trickstereket itt a ravasz róka képviselte, aki több állatot elszédített azzal, hogy megtért és zarándoklatra indul. Végül egy kacsa járt túl az eszén. Egy másik klasszikus mesében egy hollóval kölcsönösen megvendégelték egymást, de amikor rájöttek, hogy mindketten akaratlanul megszívatták a másikat, bocsánatot kértek, és barátok maradtak. Felbukkant az az afrikai mesetípus is, amelyben egy róka az erősebb oroszlán javára döntött az étel elosztásában, miután látta, hogy a farkas kikapott az igazságos döntésért.
Hova tovább?
Ciprusra!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szíria. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szíria. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. július 4., szombat
2017. december 19., kedd
A karácsonyi teve (Adventi Mesetár)
Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át!
Miről szól?
Egy kis teve útnak indul a Háromkirályok karavánjával Betlehem felé, de nagyon nehezen bír lépést tartani az anyukájával és a felnőtt állatokkal. Teljesen kimerülve érkezik meg és roskad le a jászol mellé - a Kisjézus azonban egészen különleges ajándékkal jutalmazza meg az igyekezetét.
Mi fán terem?
Széles körben ismert szíriai karácsonyi legenda. Akkor bukkantam rá, amikor először válogattam össze karácsonyi mesemondó programot, Bob Hartman The Littlest Camel and Other Christmas Stories (A Legkisebb Teve, és Egyéb Karácsonyi Történetek) című könyvében. Első olvasásra nagyon megtetszett a gondolat, így utánaolvastam a hagyománynak és a kis teve figurájának is. Rengeteg elszórt forrást lehet találni róla mindenféle, karácsonyi hagyományokkal foglalkozó könyvekben.
Hab a tortán
Alföldi Róbert felolvasta ezt a mesét az Ünnepek a Kórházban kampány keretei között.
Aki meséli, járjon utána!
Angolul:
Bob Hartman: The Littlest Camel and Other Christmas Stories (Lion Children's Books, 2004.)
Edna Barth: Holly, Reindeer, and Colored Lights (Houghton Mifflin Harcours, 1971.)
Syria (Grolier, 2004.)
Christmas in Syria
Miről szól?
Egy kis teve útnak indul a Háromkirályok karavánjával Betlehem felé, de nagyon nehezen bír lépést tartani az anyukájával és a felnőtt állatokkal. Teljesen kimerülve érkezik meg és roskad le a jászol mellé - a Kisjézus azonban egészen különleges ajándékkal jutalmazza meg az igyekezetét.
Mi fán terem?
Széles körben ismert szíriai karácsonyi legenda. Akkor bukkantam rá, amikor először válogattam össze karácsonyi mesemondó programot, Bob Hartman The Littlest Camel and Other Christmas Stories (A Legkisebb Teve, és Egyéb Karácsonyi Történetek) című könyvében. Első olvasásra nagyon megtetszett a gondolat, így utánaolvastam a hagyománynak és a kis teve figurájának is. Rengeteg elszórt forrást lehet találni róla mindenféle, karácsonyi hagyományokkal foglalkozó könyvekben.
Hab a tortán
Alföldi Róbert felolvasta ezt a mesét az Ünnepek a Kórházban kampány keretei között.
Aki meséli, járjon utána!
Angolul:
Bob Hartman: The Littlest Camel and Other Christmas Stories (Lion Children's Books, 2004.)
Edna Barth: Holly, Reindeer, and Colored Lights (Houghton Mifflin Harcours, 1971.)
Syria (Grolier, 2004.)
Christmas in Syria
Címkék:
advent,
karácsony,
legendák,
Szíria,
Világszép Alapítvány
2015. november 21., szombat
Otthontalan Mesék: Népmesegyűjtés szír menekültektől
Két héttel ezelőtt landolt a postaládámban egy Svédországból érkező csomag. Peter Hagberg, a svéd Fabula Storytelling egyik mesemondója küldte, ingyen és bérmentve, és egy újkönyv-illatú, csinos kötetet tartalmazott: A Hakawati névre hallgató svéd-jordániai-libanoni-szír mesemondó project eredményét.
A könyv a Timeless Tales (Időtlen Mesék) névre hallgat, és 21 olyan népmesét tartalmaz, melyeket szíriai és libanoni menekülttáborokban gyűjtöttek fel 2014 folyamán. A teljes gyűjtés több, mint 250 történetet eredményezett - ezek közül válogattak a projektben részt vevő mesemondók, külön tekintettel arra, hogy a kötet Szíria kultúrájának, hagyományainak népszerűsítésére és terjesztésére hivatott. A projektet a svéd Kulturális Örökség Határok Nélkül és a nemzetközi, arab nyelvű Hakaya mesemondó hálózat támogatták. A könyv kétnyelvű: Balról jobbra angolul, hátulról előre pedig arabul lehet olvasni. Nem csak azzal a céllal íródott, hogy angol nyelvű közönségek elé tárja a szír meséket; a projekt mesemondói arab nyelvű közösségekhez is eljuttatják, hogy az otthonuktól távol nevelkedő ifjabb generációk ne veszítsék el kulturális gyökereiket. Mindenképpen fontos kezdeményezésről van tehát szó.
UPDATE: A könyv PDF formátumban, angolul ingyen letölthető erről a honlapról.
A könyv nagy érdeme, hogy amilyen fontos, olyan elegáns. Igényes kiadás, szépen rajzolt illusztrációkkal, áttekinthető fejezetekkel. Külön örömömet leltem benne, hogy bőségesen akadnak benne jegyzetek: Minden mesénél feltüntették az eredeti mesemondó nevét, életkorát, származási helyét, és a tábort, amelyben a felvételkor tartózkodott. A nevek és idegen kifejezések jelentését/jelentőségét lábjegyzetekben magyarázták meg, és gondosan megjelölték még azt is, hol változtattak a történeteken a fordító és szerkesztő mesemondók (egyébként nem sok helyen). Profi munka.
A mesék maguk nagyon szórakoztatók; remekül válogatták őket. Akadnak közöttük tricksterek, tragikus sorsú szerelmesek, arany tojást tojó tevék, bölcs bírók és királyok, furfangos asszonyok, emberevő gúlok, és minden egyéb, ami szem-fülnek ingere. Külön élveztem, hogy sok volt közöttük, ami magyar hallgatóknak is érdekes lehet: van "forró vizet a kopaszra!" oroszlánokkal, "egyszer volt Budán kutyavásár" (avagy citromvásár), Tücsök suszter, "úgy szeretlek, mint a sót," sőt, Három kismalac is (malacok nélkül). És annak ellenére, hogy a motívumok sokszor ismerősek, maguk a mesék nagyon színesek, eredetiek, és jellemzőek a helyre és kultúrára, ahonnan mesélőik származnak. Szintén nagyon élveztem, hogy a szerkesztők értő kézzel válogattak nőkkel, asszonyokkal kapcsolatos meséket - akad olyan, amelyben egy feleség a férje bántalmazása elől menekül meg, furfanggal és szerencsével; olyan, ahol egy anya három lányát menti meg egy gúl karmai közül, sőt, olyan is, ahol egy házsártos férj megtanulja, hogy a feleségei hűtlen viselkedését a saját bizalmatlansága okozta. Persze nem az összes mese szól hősies nőkről, de ez nem is követelmény; mindenki mazsolázhat közülük kedve szerint. Elég színes a paletta.
Végezetül idézném a Bevezető záró sorait:
"Mind mesékből vagyunk; ha elveszítjük a meséinket, fennáll a veszélye, hogy elveszítjük a kapcsolatot az emberségünkkel és az identitásunkkal. Hiszünk benne, hogy az ezeréves hagyomány terjesztésével a Hakawati projekt képes lesz új hidakat építeni etnikai, politikai, és vallási különbségek felett, és remélhetőleg hozzásegíti az embereket egymás jobb megértéséhez."
Reméljük!
MEGJEGYZÉS:
Hasonló gyűjtésre itthon is van precedens: 1995-ban például Magyarországra menekült bosnyák családoktól gyűjtöttek fel egy csokor történetet, és publikálták őket Menekülő mesék címmel egy magyar-angol-bosnyák nyelvű kötetben. Érdemes elolvasni.
A könyv a Timeless Tales (Időtlen Mesék) névre hallgat, és 21 olyan népmesét tartalmaz, melyeket szíriai és libanoni menekülttáborokban gyűjtöttek fel 2014 folyamán. A teljes gyűjtés több, mint 250 történetet eredményezett - ezek közül válogattak a projektben részt vevő mesemondók, külön tekintettel arra, hogy a kötet Szíria kultúrájának, hagyományainak népszerűsítésére és terjesztésére hivatott. A projektet a svéd Kulturális Örökség Határok Nélkül és a nemzetközi, arab nyelvű Hakaya mesemondó hálózat támogatták. A könyv kétnyelvű: Balról jobbra angolul, hátulról előre pedig arabul lehet olvasni. Nem csak azzal a céllal íródott, hogy angol nyelvű közönségek elé tárja a szír meséket; a projekt mesemondói arab nyelvű közösségekhez is eljuttatják, hogy az otthonuktól távol nevelkedő ifjabb generációk ne veszítsék el kulturális gyökereiket. Mindenképpen fontos kezdeményezésről van tehát szó.
UPDATE: A könyv PDF formátumban, angolul ingyen letölthető erről a honlapról.
A könyv nagy érdeme, hogy amilyen fontos, olyan elegáns. Igényes kiadás, szépen rajzolt illusztrációkkal, áttekinthető fejezetekkel. Külön örömömet leltem benne, hogy bőségesen akadnak benne jegyzetek: Minden mesénél feltüntették az eredeti mesemondó nevét, életkorát, származási helyét, és a tábort, amelyben a felvételkor tartózkodott. A nevek és idegen kifejezések jelentését/jelentőségét lábjegyzetekben magyarázták meg, és gondosan megjelölték még azt is, hol változtattak a történeteken a fordító és szerkesztő mesemondók (egyébként nem sok helyen). Profi munka.
A mesék maguk nagyon szórakoztatók; remekül válogatták őket. Akadnak közöttük tricksterek, tragikus sorsú szerelmesek, arany tojást tojó tevék, bölcs bírók és királyok, furfangos asszonyok, emberevő gúlok, és minden egyéb, ami szem-fülnek ingere. Külön élveztem, hogy sok volt közöttük, ami magyar hallgatóknak is érdekes lehet: van "forró vizet a kopaszra!" oroszlánokkal, "egyszer volt Budán kutyavásár" (avagy citromvásár), Tücsök suszter, "úgy szeretlek, mint a sót," sőt, Három kismalac is (malacok nélkül). És annak ellenére, hogy a motívumok sokszor ismerősek, maguk a mesék nagyon színesek, eredetiek, és jellemzőek a helyre és kultúrára, ahonnan mesélőik származnak. Szintén nagyon élveztem, hogy a szerkesztők értő kézzel válogattak nőkkel, asszonyokkal kapcsolatos meséket - akad olyan, amelyben egy feleség a férje bántalmazása elől menekül meg, furfanggal és szerencsével; olyan, ahol egy anya három lányát menti meg egy gúl karmai közül, sőt, olyan is, ahol egy házsártos férj megtanulja, hogy a feleségei hűtlen viselkedését a saját bizalmatlansága okozta. Persze nem az összes mese szól hősies nőkről, de ez nem is követelmény; mindenki mazsolázhat közülük kedve szerint. Elég színes a paletta.
Végezetül idézném a Bevezető záró sorait:
"Mind mesékből vagyunk; ha elveszítjük a meséinket, fennáll a veszélye, hogy elveszítjük a kapcsolatot az emberségünkkel és az identitásunkkal. Hiszünk benne, hogy az ezeréves hagyomány terjesztésével a Hakawati projekt képes lesz új hidakat építeni etnikai, politikai, és vallási különbségek felett, és remélhetőleg hozzásegíti az embereket egymás jobb megértéséhez."
Reméljük!
MEGJEGYZÉS:
Hasonló gyűjtésre itthon is van precedens: 1995-ban például Magyarországra menekült bosnyák családoktól gyűjtöttek fel egy csokor történetet, és publikálták őket Menekülő mesék címmel egy magyar-angol-bosnyák nyelvű kötetben. Érdemes elolvasni.
Címkék:
könyvek,
menekültek,
népmesék,
nők,
Szíria
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



