MythOff Bezárva: Mítoszok Csatája az online térben

 A Mítoszok Csatája sorozatnak a karantén sem szabhat határt! Ideiglenes jelleggel átköltöztünk az online térbe. És ha már élő helyett zoomon zajlott az előadás, akkor stílszerűen ez is adta az est közös témáját. MythOff Bezárva: Mítoszok a négy fal között. Nagyjából negyvenen csatlakoztak hozzánk, ami nagyon klassz kis közönséget alkotott, és emlékeztetett mindenkit, hogy nem vagyunk teljesen egyedül.

Így zajlott az esemény:

1. kör: Női kínok

Kezdetnek rögtön két klasszikus történet csapott össze, két remek mesemondó előadásában női sorsokról, várakozásról, és szenvedésről. Hajós Erika Szent Ágota mártíromságáról mesélt nekünk, Stenszky Cecília pedig a Kalevalából emelte ki Ilmatar hosszú várandósságának történetét.

A szavazókérdés: A két történet közül melyikből készítenétek szívesebben dokumentumfilmet?

A győztes: Szent Ágota legendája

2. kör: Istenek szorítóban

Ebben a körben rendhagyó módon nem kettő, hanem három mítosz csapott össze (mert épp páratlanul voltunk). Mindhárom olyan istenekről szólt, akik szorult helyzetbe kerültek. Varga-Fogarasi Szilvia azt a nagyon szórakoztató görög mítoszt mesélte, amelyben Árészt egy hordóba zárják. Dala Dániel Fenrir megkötözésének történetét hozta el az északi mitológiából. Nagy Enikő szintén északi mítosszal készült: Thor menyasszonyságának örök klasszikus sztorijával.

A szavazókérdés: Ha Tyr, Árész, és egy elkalapált óriás egyszerre szorulnának elsősegélyre, melyiküket látnád el először (hogy a családtagjaikat ne haragítsd magadra)?

A győztes: Tyr

3. kör: Bajkeverők bezárva

Az előadás utolsó körére olyan mítoszok maradtak, amelyekben tricksterek kerültek szorult helyzetbe. Gregus László a Majomkirályról mesélt, aki feldúlta a mennyek országát, és ezért Buddha ötszáz évre egy hegy alá zárta. Részemről egy indiai történettel készültem, amelyben Bidathát, a Sors mókás kedvű istenségét, egy szegény brahman véletlenül lenyelte, és a gyomrában tartotta túszként.

A szavazókérdés: Melyik sztoriból lehetne jobb bulvár szalagcímet kreálni?

A győztes: "Lenyeltek egy istenséget!"

A voksolás ezúttal meglehetősen egyszerűen zajlott a Zoom szavazó funkciójának köszönhetően, a díjak pedig alkalmazkodtak a témához: eredeti, dizájnos MythOff maszkot készítettünk az alkalomra, és egyet ki is sorsoltunk a közönség tagjai között. Az új MythOff logó Sziács Viola munkája.

Reméljük, hamarosan ismét élőben találkozhatunk. De a mítoszok addig sem pihennek! :)

A világ minden országából elolvastam egy-egy népmesegyűjteményt, és erre jutottam

Eljött a történelmi pillanat: befejeztem a Népmesék nyomában a világ körül kihívást! Majdnem pontosan öt évvel ezelőtt, 2016 januárjában döntöttem úgy, hogy a világ minden országából el fogok olvasni egy-egy népmesegyűjteményt. 
El sem hiszem, hogy körbeértem!

Jöjjenek először is a statisztikák:

200 országból olvastam népmeséket

Kínából indultam, Mongóliába érkeztem, 5 év 1 hónap alatt

Több, mint 10.284 mesét olvastam el (ennyit számoltam meg pontosan, de voltak könyvek, ahol fejezetenként több mese is szerepelt)

12 olyan ország volt, ahonnan nem sikerült könyvet beszereznem, ilyenkor cikkeket olvastam helyettük, vagy az Internetről kerestem meséket (Barbados, Bissau-Guinea, Burundi, Csád, Dzsibuti, Észak-Korea, Fehéroroszország, Liechtenstein, Luxemburg, Mozambik, Tuvalu, Uruguay). Ha később rábukkanok hozzájuk könyvekre, pótolom majd a lemaradást. Mesét egyébként mindegyikükhöz találtam azért; a legnehezebb Burundi volt, ahonnan egyetlen mítoszt sikerült csak összekaparnom. 

Három országból eposzokat olvastam, mert nem találtam népmesés kötetet (Guinea, Koszovó, Szenegál)

A mesék kontinensenként az alábbiak szerint oszlottak meg:

Európa: 3859

Afrika: 1642

Ázsia: 1542

Ausztrália és Óceánia: 1211

Közép-Amerika és Karib-tenger: 1124

Dél-Amerika: 756

Észak-Amerika: 150

A legtöbb mesét az alábbi hét országból olvastam:

Magyarország (756) (köszönet Ipolyi Arnoldnak)

Pápua Új-Guinea (602) (a Pápuai Ezeregyéjszaka első kötete volt)

Dominikai Köztársaság (304) (minden meséhez több változat is volt)

Olaszország (200) (Calvino remek gyűjtése)

Lettország (164) (Népek Meséi)

Ausztrália (157) (innen még szeretnék majd olvasni)

Honduras, Suriname, Argentína (150/ország, holtverseny)

Az összes ország és bejegyzés listáját itt találjátok! 

Mit tanultam mindebből?

Tricksterek mindenhol vannak (még Észak-Koreában is)

Nem akadt olyan népmesegyűjtemény, amelyben ne szerepelt volna legalább egyetlen trickster, kópé, vagy furfangos bajkeverő. Az összes mesei archetípus közül ők a leginkább univerzális szereplők; ahol mese van, ott kópé is van, és kedvenc trükkjeik, történeteik sűrűn ismétlődnek mindenhol a világ körül. Nem tehetünk egy lépést sem a mesék világában anélkül, hogy kátránybábukba, elcserélt büntetésekbe, átejtett ragadozókba ne botlanánk. 

A világ körül nem azok a mesék a legnépszerűbbek, amiket európai fejjel annak hiszünk

Az európai népmese-kánonnak megvannak a maga kedvencei, amelyek túlnyomó többségben a Grimm-gyűjteménynek felelnek meg: Hamupipőke, Hófehérke, satöbbi. Sokan hajlamosak azt hinni, hogy ezek a mesék világszinten is a "nagyok" közé tartoznak - de 200 ország után bizton állíthatom, hogy Hamupipőke labdába sem rúg néhány másik, kevésbé értékelt népmese mellett. Pontos számokat nem tartottam nyilván, de íme néhány a legtöbbször előforduló, unalomig visszatérő sztorik közül:

Szorgos és lusta lányok avagy fiúk (lásd: Holle Anyó) (ATU 480)

Varázslatos menekülés (magyaroknak Rózsa és Ibolya, Ábelesz-Kóbelesz) (ATU 313)

Versenyt futó állatok (Teknős és a nyúl) (ATU 275)

Varázslatos segítők (magyaroknak Szélike királykisasszony) (ATU 513)

A tündérek ajándéka (ahol egy jószívű embert a tündérek/dzsinnek/szellemek gazdaggá tesznek, egy mogorvát pedig megbüntetnek) (ATU 503)

Aladdin (avagy elveszített és visszaszerzett varázstárgy) (ATU 561)

És természetesen a tricksterek. 

Meglepő helyeken lehet mesei párhuzamokra bukkanni 

Néha leesett az állam, amikor egy-egy nagyon ismerős sztori óriási földrajzi távolságban bukkant fel egymástól. Egy sárkányos mesét például Svájcban és Bhutánban nagyon hasonló formában találtam meg, de máshol nem. Egy boszorkánytól menekülős sztori összesen kétszer, Kiribatiban és Angolában jött szembe. A Fülöp-szigeteken találkoztam olyan mesével, amit addig csak észak-amerikai indiánoktól ismertem. Sorolhatnám tovább, de a lényeg az, hogy a mesék hatalmas távolságokat képesek megtenni, és egészen biztos, hogy néhol egymástól függetlenül is felbukkannak nagyon hasonló formában. Az emberi képzelet csodálatos dolog. 

Magyarország nagyon szerencsés a népmesegyűjtés szempontjából

Néhány ország esetében komolyan megizzadtam vele, hogy népmesés kötetet találjak bármelyik általam olvasott nyelven (főleg angolul, magyarul és spanyolul olvastam, de szükség esetén elpötyörésztem az olasszal és a némettel is). A történelem rányomta a bélyegét a mesegyűjtésekre is; a nemzeti mozgalmak fontosnak tartották a gyűjtést, míg a háborúk, népirtások és egyéb sötét korszakok sok gazdag hagyományt tüntettek el majdnem nyomtalanul. Néha, kisebb országok esetében, egyszerűen azon múlt a dolog, született-e oda olyan ember, aki a szívén viselte a mesék sorsát - időben, hogy még találkozzon a hagyományt őrző mesélőkkel. Az, hogy Magyarországon bármelyik antikváriumban egész polcnyi népmesegyűjtést találhatunk, kivételes szerencse, és egyáltalán nem magától értetődő a világ sok más országában. 

(Ahol tudtam, igyekeztem újabb kiadásokat, gyűjtéseket támogatni azzal, hogy megvásároltam őket.)

A népmesék száma végtelen, de nem mindegyik tetszik egyformán

Mesemondóként természetesen megvan a saját ízlésem. Vannak mesetípusok, amiket sokkal jobban szeretek, mint másokat, és olvasás közben nyilván azokra a mesékre figyelek fel, amik valamiért megfogják a fantáziámat. A kihívás során megint csak bebizonyosodott az, amit eddig is tapasztaltam népmese-gyűjteményekkel kapcsolatban: ha egy kötetből két-három klassz sztori megragad, az már különösen jó könyvnek számít. Volt egy-két kiemelkedő kötet, aminek nagyon sok meséjét imádtam, de alapvetően - bár mind érdekes és izgalmas olvasmány volt - a legtöbbjükben egy-két olyan történet akadt csak, amit azonnal a szívembe zártam és mesélni szerettem volna. Ez teljesen normális jelenség, és az egyik oka annak, amiért a mesemondók rengeteget kell, hogy olvassanak a repertoárjuk bővítéséhez. 

Tovább is van

Nagyon sokat tudnék még fecsegni erről a kihívásról és a tapasztalataimról. Ha valakit érdekel, kérdezzetek rá :)

Hova tovább?

Hát, először is behozom a lemaradást, mert az angol nyelvű blogomon később kezdtem a sorozatot, mint itt. Még 12 bejegyzést le kell fordítanom angolra, hogy teljes legyen a kör.

És utána?

Régóta gondolkodom már, mi lesz, ha a kihívás a végéhez ér. Menet közben folyamatosan a tudatában voltam, hogy mivel politikai határok szerint olvastam, sokszor elsiklottam nagyon különleges kisebbségi kultúrák és mesekincsek felett. A jövőben tehát szeretném pótolni ezt a hiányosságot, és bennszülött, kisebbégi meséket olvasni a világ körül. Most épp úgy érzem, Kínával fogom kezdeni, de biztos vagyok benne, hogy sorra kerülnek majd szibériai népek, észak- és dél-amerikai és ausztrál őslakosok, és néhány európai etnikum is. 

Még jó, hogy a népmesékből nem lehet kifogyni...

A tricksterek karriert csinálnak (Népmesék nyomában a világ körül 200. - Mongólia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

UTOLSÓ ÁLLOMÁS!

Mongolian Traditional Literature
An Anthology

Charles R. Bawden

Routledge, 2013.

Ez a közel 900 oldalas vaskos kötet válogatást tartalmaz a mongolok hagyományos irodalmából, a Titkos Történettől a népdalokig. Mivel hatalmas nagy falat volt, ebben a bejegyzésben a Népmesék című részre fogok koncentrálni, ami magában majdnem 300 oldalt tesz ki, és 110 történetet tartalmaz. A mesék kisebb fejezetekre oszlanak téma szerint: természetfeletti történetek, tricksterek, Balansengge, vándorszerzetes-mesék, Shagdar, állatmesék, csalimesék, mítoszok, triádok, párbeszédek. 

A kötet maga angol nyelven hiánypótló, és sok olyan szöveget ad közre, amik előtte nem jelentek meg fordításban. A bevezetőből részletes tájékoztatót kapunk a mongol irodalom eddig elérhető fordításairól és történetéről, valamint leírásokat az egyes műfajokról és híresebb alkotásokról a középkortól napjainkig. Szó esik a Titkos Történetről, eposzokról, legendákról, tanító szövegekről, szertartásos szövegekről, indiai eredetű írásokról, mongol-kínai irodalomról, és egyéb érdekes témákról. A kötethez jegyzetek, bibliográfiák és kiejtési útmutatók is tartoznak. 

Fénypontok

Nagyon tetszettek a történetek, amelyeknek Balansengge, a mongolok trickster-figurája volt a hőse. Sok közöttük klasszikus trickster-sztori volt, mint pl. a "gyereket szült az edény" vagy a "nincs időm átverni téged" típusú trükkök, de volt közöttük néhány egészen eredeti húzás is (pl. amikor Balansengge elhitette egy kapzsi gazdag emberrel, hogy drágakövekkel van tele a zsákja, de ha arra méltatlan ember néz bele, akkor mind hamuvá változik). Balansengge kedvenc céltáblái a zsugori és kevély gazdagok voltak. A leghosszabb sztori abból bontakozott ki, hogy egy trükkel rávette őket, hogy mind a folyóba ugorjanak. A gazdagok lelke ekkor panaszra ment Erlig kánhoz, az Alvilág urához, és az uralkodó elkezdett démonokat küldözgetni Balansengge lelkéért. A trickster természetesen sorra átverte mindannyiukat, míg végül teljes pánik keletkezett az Alvilágban, Erlig kán maga ment érte, Balansengge őt is átverte, elszedte a ruháit, és maga ült az Alvilág trónjára. Happy end. 

A trickster-mesék közül kiemelkedett még a legény, aki kutyaszart etetett a kánnal (és egyéb kínos dolgokra is rávette anélkül, hogy megbüntették volna érte). Tetszett a rövid történet is az öreg varázslóról, aki egy álomban megmutatta a kevély kánnak, milyen nyomorban élnek az alattvalói. 

A mítoszok közül kiemelkedett Erkhii Mergen története, az íjászé, aki hat napot lelőtt az égről, hogy megmentse a világot a pusztulástól, de a hetedikkel nem boldogult, ezért szégyenében mormotává változott, a lova pedig ugróegérré. Egy másik kedvencem a nyulak meséje volt, akik azt hitték, senki sem fél tőlük, és ők a legnyomorultabb lények a világon - amíg véletlenül meg nem riasztottak egy birkanyájat azzal, hogy előugrottak a rejtekhelyükről. Rövid, ám bájos történet szólt állatokról, akik titokban nagyon fontosak: a denevér azért lóg fejjel lefelé, hogy figyelje, leszakad-e az ég; a szöcske azért ül a fűszálon, hogy őrködjön özönvíz esetére; a darumadár pedig azért lépked olyan óvatosan, hogy hatalmas erejével földrengést ne okozzon.

Meglepően sok eredettörténet foglalkozott azzal, hogyan osztott ki a Teremtő heréket és péniszeket mindenféle állatoknak. 

Kapcsolatok

Az állatmesék között szerepelt a hét kecskegida meséje, amiben itt ugyan csak két gida volt, cserébe megtudtuk azt is, hogyan háziasította az ember a kecskéket (miután egy favágó segített nekik megmenekülni a farkastól). Érdekes módon a gyermeket őrző hűséges (és véletlenül megbüntetett) kutya története itt macskával és meggondolatlan asszonnyal játszódott le. Megint szerepelt történet arról, miért nem került be a teve az állat-naptárba (itt a patkánnyal versenyzett, ki látja meg előbb a napfelkeltét).

Solombo kán története a szerencséjét kereső, kérdéseket feltevő hős meséje volt; itt a fiúnak Erlig kánhoz, az Alvilág urához kellett elmennie. Akadt másik válaszkereső mese is (Scripture Joy and Jewel Joy), csodamadár-történet (A vadász fiai), hamis jós (Szöcske Namjil), csizmás kandúr (itt Okos sárga róka) és varázslatos segítők is (Fehér Jivaa). A hálátlan állatot (kígyót) itt egy okos lány csalogatta vissza a csapdába; szerepelt királyfihoz feleségül menő klasszikus okos lány is, aki nem csak megoldott lehetetlen feladatokat és bíráskodott igazságtalan helyzeteben, de ráadásul megmentette az apósát, amikor az ellenség foglyul ejtette. A furfangos szegény ember és az ostoba ördög párviadala itt egy öreg trickster és egy tigris között zajlott le, az Odüsszeiából is ismert Küklopsz-történetnek pedig három szerzetes volt a hőse.

Az ügyeletes trickstert fentebb már említettem, de a tricksterekhez hasonló figura volt Shagdar is, az 1869-ben született vándor szerzetes, aki gúnyt űzött a kor problémáiból, mint például a zsugori gazdag emberek, korrupt tisztviselők, és képmutató vallási vezetők. A legtöbb történetben rövid, frappáns, gúnyos versekben ad választ nagyképű vagy ostoba embereknek. 

Hova tovább?

Hát, először is írni fogok egy összefoglalót az egész kihívásról. Aztán meglátjuk, mi lesz a következő kör :)