MythOff Budapest: Bestiárium

Eljött az ősz, és vele egy újabb budapesti Mítoszok Csatája! Immár megszokott helyünkön, a Premier Kultcaféban gyűltünk össze, hogy mítoszokat meséljünk élőszóban felnőtteknek (bár ezúttal a közönségben ült három nagyon lelkes gyerek is, szülői felügyelet és beleegyezés mellett). Az est a Bestiárium címet viselte, mely mindenféle mitikus és létező lényekről szóló történeteket foglalt magába. A téma nem csak minket hozott lázba: ismét több, mint hetven csodálatos hallgató ült a közönség soraiban.

Az est, Nagy Enikő kiváló hoppmesteri tevékenységének köszönhetően, az alábbi rend szerint zajlott:

Első kör: Bestiák a családfán
Ebben a körben olyan történetek szerepeltek, amelyekben a természetfeletti lények a család részét alkották. Elsőként Varga-Fogarasi Szilvia mesélt, aki újdonsült anyaként tért vissza a MythOff csapatba némi szünet után; a görög mitológia teremtéstörténetét hozta el nekünk titánokkal, erünniszekkel, mindenféle egyéb mitikus szörnyalakkal. A másik sarokban a japán mitológia foglalt helyet, Hajós Erika előadásában, aki egy vadász és egy rókatündér bús, természetfeletti szerelméről mesélt.
A szavazókérdés: Melyik mítosz alapján alapítanál szívesebben zenekart?
A győztes: A japán mitológia, és a Rókabunda-bűz nevű punk zenekar

Második kör: Női bestiák
Ebben a körben két olyan történet került párba, amelyben nők változtak át - ráadásul mindkettő a görög mitológiából. Klitsie-Szabad Boglárka Medúsza történetét mesélte el nekünk kiváló humorral és szédületes tempóban, Bumberák Maja pedig Arakhné mítoszát adta elő lírai, csodaszép szavakkal. Jó volt kettejüket egy körben, egymás mellett látni.
A szavazókérdés: Mit vállalnál el inkább, Medúsza legyőzését, vagy egy versenyt Athéné ellen?
A győztes: Mindenki Medúszával küzdene meg inkább

Harmadik kör: Bestiák a vadonban
Az utolsó körben olyan történeteket meséltünk, melyekben az emberek léptek át az állatok világába. Elsőként én kerültem sorra; egy Salamon-szigeteki mítoszt meséltem egyik kedvenc mitikus lényemről, a Bungurungururól (az előadást itt meg is nézhetitek a YouTubeon). A kört Stenszky Cecília zárta, aki pedig egy hanti mítoszt hozott egy medveként újjászületett asszonyról, és a Medve csillagkép születéséről.
A szavazókérdés: Mit ültetnél a kertedbe inkább, Salamon-szigeteki páfrányt vagy hanti cirbolyafenyőt?
A győztes: Salamon-szigetek

A győztes mítoszok mesélői kézzel festett bögréket kaptak Enikőtől - mindegyik bögrén más és más mitikus lény volt látható. A negyedik bögrét kisorsoltuk a közönség tagjai között. És a jó hír: Már azt is tudjuk, mikor lesz a következő MythOff! Írjátok be február 12-ét a naptárba, szerelmes mítoszokat fogunk mesélni :)

A Hóvihar Boszorkánya (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Amikor két gyermeke lustasága miatt egy özvegyasszony sátrában kialszik a tűz, a Hóvihar gonosz boszorkánya madárrá változtatja az anyát, és elhurcolja a fagyos hegyek közé. Jattó és Tajune, fivér és nővér, elindulnak, hogy kiszabadítsák az édesanyjukat. Útközben óriásokkal harcolnak meg, szakadékokon kelnek át, és áldozatokat hoznak - de segítőik is akadnak a Hóvihar elleni harcban szarvasok, Északi Fények, és a Nap személyében.



Mi fán terem?

A mesére először Heather Forest amerikai mesemondó szépséges, Wonder Tales from Around the World (Varázsmesék a Világ Körül) című gyűjteményében bukkantam rá. Heather egy szibériai mesegyűjtésre hivatkozott a jegyzeteiben, melyet James Riordan mesegyűjtő és fordító publikált 1989-ben. A könyvet korábban olvastam már, de a mese felett valahogy elsiklottam akkor; mivel annak idején könyvtári példányom volt csak, ennek örömére (avagy ezzel a kifogással...) megvásároltam egyet egy online antikváriumból. Riordan a könyv bevezetőjében elmeséli, hogy a kötet meséit 1977 és 1981 között maga gyűjtötte a szájhagyományból szibériai terepmunkája során. A mesét nyenyec meseként jegyzi, de sajnos több megjegyzést nem fűz hozzá. Ez azért érdekes, mert további kutakodás során rábukkantam ugyanerre a történetre egy orosz képeskönyv formájában, Janna Vitenzon tollából. Az Internet csodáinak köszönhetően sikerült egy (fóliába csomagolt és enyhén foszladozó) példányt ebből is beszereznem; az angol nyelvű mesekönyv 1975-ben jelent meg Moszkvában, és egy 1970-es diafilm szépséges képeit használja illusztrációnak. A szöveg, kisebb eltérésekkel, majdnem ugyanaz, mint Riordané. Ennek alapján két gondolatom támadt: Riordan vagy találkozott az útja során a képeskönyvvel, és annyira tetszett neki, hogy "begyűjtötte a mesét," vagy pedig maga a diafilm/képeskönyv volt annyira népszerű, hogy visszakerült onnan a szájhagyományba. Sajnos más forrásból nem bukkantam még a történet nyomára.

Hab a tortán

Jattó az angol átírásokban Yatto néven szerepel, míg a nővére Teune, Teyune, vagy Tayune néven, szerzőtől függően. Mivel nem találtam jobb forrást a meséhez, fonetikusan íram át a neveket a magyar szöveghez.

Aki meséli, járjon utána!

Heather Forest: Wonder Tales from Around the World (August House, 2006.)
James Riordan: The Sun Maiden and the Crescent Moon (Interlink Books, 1998.)
Janna Vitenzon: The Tale of Brave Yatto and His Sister Teune (Moszkva, 1975.)