A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nőnap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nőnap. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. március 8., péntek

Népmesék nőkről, akik magukat mentik meg (Nemzetközi nőnap alkalmából)

Nemzetközi nőnap van, és ilyenkor szokásom blogolni mindenféle női témákról a népmesékben. Legtöbbször az angol nyelvű blogom vannak kinn ezek a bejegyzések (women who slay monsters, women in war, woman healers, women helping womenbadass grandmas), de gondoltam idén megírom magyarul is.

Strange Craft (Josephine Wall)

Ennek többek között az az apropója, hogy ma érkezik a Netflixre a sokat reklámozott Damsel (A hercegnő és a sárkány) film, amit kifejezetten azzal akarnak eladni, hogy "ez nem tündérmese", meg hogy "ez a királylány nem vár a hercegre!" Ez pedig engem mesemondóként idegesít egy kicsit. Már megint ott tartunk, hogy a média felkapta a népmesés témát, és azt harsogja, hogy a népmesék mind elavultak és szexisták, és meg kell őket javítani. Na, ezért írtam ezt a listát, olyan népmesékről, ahol nők mentik meg saját magukat.

(Igazából sokkal hosszabb lista lett volna, csak tavaly már ellőttem egy csomót közülük a "nők, akik szörnyeket győznek le" témához, és nem akartam magam ismételni.)

Linkek forrásokhoz a címekben! :)

Vén Ringyrongy (Grimm)

Egy királylány segíteni akar egy királyfinak, hogy megmássza az üveghegyet és elnyerje a kezét, de menet közben a lány a hegy gyomrába zuhan. Ott egy Vén Ringyrongy nevű kobold évekig tartja fogságban. A királykisasszony a megmentő hercegre várva megöregszik - és mivel a herceg nem jön, végül egy furfangos tervvel megmenti önmagát.

Az "itt vagyok" gyűrű (Spanyol)

Egy "Odüsszeusz és a küklopsz" típusú sztori, női hőssel. Egy lány egyszemű óriás barlangjába téved, és a szokásos trükkel sikerül elmenekülnie. Az óriás gyűrűje azonban a lány ujjára szorul, és hangos sóval hívja a gazdáját. Hősnőnk végül levágja az ujját és gyűrűstül egy folyóba dobja, a vak óriás pedig utána ugrik és megfullad.

Az anyóka és a rizsgombóc (Japán)

Egy anyóka rizsgombócot készít, és leejti az egyiket. A gombóc egy lyukon keresztül az alvilágba zuhan, az anyóka meg utánamegy. Az alvilágban egy csapat szörnyetegbe botlik, akik kényszerítik, hogy főzzön rájuk. Végül - mókás trükkökkel - sikerül meglógnia, és nem csak visszatér az otthonába, de még varázstárgyakat is lop a szörnyektől.

A három nővér (Grúzia)

Klasszikus "aranyhajú gyermekek" mese, de az elejét szeretem: három nővér egy mély kútba zuhan, és az apjuk a sorsukra hagyja őket. A két idősebb meg akarja enni a legkisebbet. A legkisebb lány addig imádkozik, míg az egyik kezéből ásó lesz, a másikból csákány, és szó szerint kiássa magát a gödör mélyéről.

A Rosstrappe legendája (Harz-hegység)

Brünhildát, a csodaszép hercegnőt, az apja eljegyzi egy rettenetes óriással. A lány tervet eszel ki rá, hogy megmeneküljön: megtanulja megülni az óriás egyik hatalmas, vad lovát, és az esküvő előestéjén elvágtat a hegyekbe. Az óriás üldözőbe veszi, de a lány merészen átugrat egy tátongó szakadékon - az óriás pedig nem tudja megismételni a mutatványt, és a mélybe zuhan.

Róka úr és Molly Cottontail (Afrikai-Amerikai)

Molly Cottontail a nagy kópé Nyúl koma női változata. Amikor Róka úr megpróbálja tőrbe csalni azzal, hogy halottnak tetteti magát, Molly furfangos módon leplezi le a csalást, és megmenekül a csapdából.

Rübezahl (Óriás-hegység / Magyarország)

Rübezahl, a hegyek manókirálya, elrabol egy szépséges királylányt, és föld alatti birodalmába viszi. A lány először megtalálja a módját, hogy üzenetet küldjön haza a kedvesének, majd ráveszi a szerelmes manókirályt, hogy foglalja el magát egy lehetetlen feladattal, míg ő ellopja a varázspálcáját és elmenekül. Érdekes módon ez a sztori egy magyar népi mesemondó repertoárjában is megtalálható.

A teknős-férj (Olasz)

Egy titokzatos férfi három nővérnek udvarol, de a két idősebb nem megy hozzá, mert gyanús nekik, hogy mindig csak éjszaka jeleni meg a kérő. A legkisebb hozzámegy, és megtudja, hogy a férjén átok ül: napközben teknős, éjjel ember. Az átkot az törheti csak meg, ha a férj közbeutazza a világot, míg otthon a felesége hű marad hozzá. A kitartó asszony a férje távollétévben némi varázslattal és sok furfanggal veri vissza mindenféle kéretlen fickók közeledését.

Csipkelány (Miao nép)

Egy lány, aki híres a csodás csipkéiről, és még életre is tudja hívni azokat, felkelti egy kapzsi császár érdeklődését. A császár elrabolja a lányt, és arra kényszeríti, hogy mindenféle fantasztikus lényeket készítsen neki. A lány végül csipkéből készít egy sárkányt, életre kelti, és elrepül vele.

A kalóz királylány (Zsidó mese)

Egy királylányt egy kereskedő elszakít a kedvesétől és elrabol. A lány megtalálja a módját, hogy megmentse magát... újra és újra. Egy alkalommal még egy kalózhajó legénységét is legyőzi, és több megmentett lánnyal együtt ellopja a hajójukat. Végül (férfi ruhában) királlyá választják, és a kedvesét is sikerül megtalálnia.

Örök barátság (Tajvan)

Egy a sztori igazából két fiú barátságáról szól, de van benne egy mókás jelenet, ahol egy lány meg akar szökni a kedvesével, de hiába mászik ki az ablakon, a kedvese nem jön el a találkozóra. A lány ennek ellenére úgy dönt, elindul világot látni, és csatlakozik a mese egyik hőséhez az utazásain.

A ghúl (Palesztina)

Egy ghúl elhiteti egy férfival, hogy ő a nagynénje, és beköltözik a házába. Hiába figyelmezteti a fickót a felesége és a lánya, hogy baj van, ő nem hallgat rájuk. A szörny végül felfalja az apát, anya és lánya viszont megtalálja a módját, hogy megvédjék magukat, és végezzenek a ghúllal.

A három kis tojás (Eswatini)

Egy asszony a gyerekeivel együtt elszökik bántalmazó férjétől, és útnak indul új életet kezdeni. Útközben szörnyeket győz le, és végül királynővé válik.

Thabaton (India)

Egy lány egyedül marad otthon, míg hét bátyja elindul szerencsét próbálni. Egy öregasszony segít egy démonnak elrabolni a lányt, és a szörny évekig fogva tartja őt. A fivérei végül rábukkannak, de a démonnal nem mernek szembe szállni. Thabaton, a lány erre kieszel egy tervet, hogy megmentse saját magát, és bosszút álljon a démonon és az öregasszonyon.

Kanári királyfi (Olasz)

Egy királylányt toronyba zárat a mostohája, de így is sikerül szerelembe esnie egy királyfival, aki madár képében látogatja meg. Amikor a mostoha megsebzi a királyfit, a lány kimászik a toronyból, és elindul meggyógyítani a kedvesét.

A farkas és a kislány (Magyar)

A kismalac és a farkasok, csak malac helyett egy lánnyal, aki egyedül él az erdőben és nem fél semmitől. Forró vizet a kopaszra!

Az okos lány és a rablók

Ez nem egy mese, hanem egy egész mesetípus (ATU 956B). Egy lány egyedül van otthon, amikor 12 (vagy 13) rabló megpróbál betörni a házba. A lány sorra megöli mindegyiket, a vezérüket pedig megsebesíti. A vezér később visszatér, és álruhában feleségül kéri a lányt, azzal a céllal, hogy bosszút álljon. Amikor a lány rádöbben a csalásra, megtalálja a módját, hogy elmeneküljön a rablók tanyájáról, és elfogassa őket.

Rengeteg hasonló mese van még, csak egy csomóról már írtam máshol korábban. Lényeg a lényeg: a népmesék és tündérmesék igenis tele vannak nőkkel, akik saját magukat mentik meg!

2022. március 8., kedd

10 népmese nőkről és háborúról

Nemzetközi nőnap van. Süt a nap, nyílnak a virágok, és a szomszéd országból ezrével menekülnek át a határon nők és lányok (is). Férjüket, apjukat, fiukat féltik a háborútól, a gyerekeiket hozzák magukkal, próbálnak helytállni és fogódzót találni, amikor megtörténik az elképzelhetetlen. A határ innenső oldalán nők (és férfiak) várnak adománnyal, autóval, nyitott ajtóval, nyitott szívvel. És vannak nők, akik ott maradtak, mert nem tudnak menekülni, vagy mert úgy döntöttek, felveszik a fegyvert, és harcolnak ő is az otthonukért. És igen, vannak nők a másik oldalon is, akik féltik a szeretteiket, és tüntetnek a háború ellen.

Még mindig küzdök vele, hogy mesei oldalról hogyan lehet érzékenyen megfogni ezt az egész helyzetet. Végigbogarásztam egy csomó, békéről szóló mesét, de klisének éreztem őket. Most, hogy nőnap van, és mindenki virágcsokrokkal rohangál az utcán, úgy döntöttem, mégis válogatok egy csokor történetet. Olyan nőkről, akik háborús időkben élnek. Harcolnak, gyógyítanak, békítenek, túlélnek, hősies tetteket visznek véghez.

A mesék emlékeznek, reményt adnak, értékeket őriznek, üzenetet küldenek az utókornak.

Hallgassunk rájuk, és segítsünk, ahol csak tudunk, hogy a születőben lévő új történetek jó véget érhessenek.

A király, aki a lányaira bízta a királyságot (Zsidó mese)

Erről már blogoltam korábban. Egy jószívű királykisasszony, aki segíteni szeretne mindenkinek, olyan varázslatos szelencét kap ajándékba, amelyben minden könnycseppje gyémánttá változik. A gyémántok segítségével mindig tud adni azoknak, akiknek szüksége van rá. Járja az apja birodalmát, gondoskodik az emberekről, akik nagyon megszeretik őt. Amikor ellenség fenyegeti az országot, az emberek a királyért nem hajlandók harcolni, de a királykisasszonyt követve felvonulnak. Az ellenség a tömeget látva megfutamodik, majd tárgyalásokba bocsátkozik. A királykisasszony nem csak a békét éri el a tárgyalásokkal, hanem megismerkedik a szomszédos ország királyfijával is, és egymásba szeretnek.

A süteményfal (Indiai mese)

Egy önző király csak a sütemények élvezetének él - jószívű szakácsnője azonban minden nap lecsíp egy kicsit a hozzávalókból, és az extra süteményeket a szegényeknek adja. Amikor ellenség támad az országra, a hadsereg előtt megjelenik a semmiből egy áthatolhatatlan süteményfal. A szakácsnő elmondja a királynak, hogy a csodás megmenekülés a jószívűségnek volt köszönhető. A király megbánja a viselkedését, és onnantól fogva bőkezűen és igazságosan uralkodik.

A weinsbergi asszonyok (Német monda)

III. Konrád király ostrom alá vonja Weinsberg városát. A városban élő asszonyok kieszközölik az uralkodónál, hogy engedje őket békében elvonulni. Konrád kegyesen rábólint a dologra, és megengedi, hogy a nők sértetlenül elhagyják az ostromlott várost annyi holmival, amit a hátukon el tudnak vinni. A weinsbergi asszonyok erre mind a vállukra veszik a férjeiket, fiaikat, és szép sorban kisétálnak a városból. A király betartja a szavát, nem bántja őket.

Airmed, a gyógyító (Ír legenda)

A régi ír-kelta legendákban szerepel Airmed, Dana istennő népéből (belőlük lettek később a tündérek). Ő Dian Cecht, a híres gyógyító lánya, aki részt vesz a sebesültek ápolásában a második Mag Tuaredh-i csata idején (amit Dana istennő népe a fomoriak ellen vívott). Amikor az apja féltékenységből megöli a bátyját, Airmed könnyeiből 365 féle gyógynövény sarjad a síron. Airmed sorba rendezi őket, és felfedezi mindegyikük gyógyító hatásait. Dian Cecht féltékenységében összekeveri a növényeket, így Airmed tudása odaveszik - de a növények megmaradnak az embereknek.

Afrat kán kilenc lánya (Ujgur legenda)

Amikor Afrat kán a fiaival háborúba vonul és odaveszik, a kilenc lánya veszi át a birodalom irányítását. Megosztják a feladatokat, megszervezik a tennivalókat - és amikor ellenség támad az országra abban a hitben, hogy védtelenek, közös erővel visszaverik a támadást. Még a Sivatag Királynője is a segítségükre jön a varázserejével.

Teáskanna az ajtó felett (Hui monda)

Egy háború idején egy szegény asszony, aki egy elhagyott kislányt védelmez, kegyelmet kap az ellenség tábornokától. Azt mondják neki, akasszon egy répát az ajtó fölé, ezzel jelezve, hogy az ő házát ne támadják meg. Az asszony hazaszalad, és megmondja mindenkinek a faluban, hogy akasszanak répát az ajtók fölé - ám amikor az ellenség megérkezik, ő túl későn veszi észre, hogy a szomszédnak nincs. Odaadja nekik a sajátját, és a maga ajtaja fölé csak egy teáskannát tud akasztani. A jószívű asszony így feláldozza az életét. Az emlékére a hui emberek teáskannát, vagy teáskanna képét akasztják azóta is az ajtajuk fölé.

Mulan (Kínai ballada)

A Disney-filmből sokak által ismert Mulan története egy 6. századi kínai balladára nyúlik vissza. A történet ismerős: amikor a császár sereget toboroz, Mulan férfiruhát ölt, és elmegy harcolni az apja helyett. Tíz évig szolgál a seregben, mielőtt hazatérne - és tíz év alatt senki sem jön rá a titkára. Amikor hazaér, ismét női ruhát ölt, és felfedi kilétét a döbbent katonatársaknak.

Puskás Klári (Magyar monda)

Amikor a gyergyószárhegyi férfiak elvonulnak háborúba, a török szultán ráuszítja a tatárokat a vidékre. Puskás Klári azonban nem rémül meg: összeszedi az otthon maradt asszonyokat, gyerekeket, és öregeket, és közösen megszervezik a falu védelmét. Csuprokat ásnak le a mezőbe, méhkasokat szabadítanak a tatárokra, és Puskás Klári maga hét tatárt öl meg különféle háztartási eszközökkel. Majd, a csata végeztével, hazamegy, lefekszik, és hármasikreket szül.

(Tatárok ellen harcoló asszonyokról több magyar mondát is összeszedtem, itt olvashatjátok őket.)

Virághegy (Magyar monda)

Nagybánya határában áll a Virághegy. Nevét arról kapta, hogy a legenda szerint a tatárjárás idején egy varázslónő (vagy tündér) házához menekültek az emberek, segítségért könyörögve. A varázslónő mindannyiukat egy közeli völgybe menekítette, és virággá változtatta, hogy a tatárok ne találjanak rájuk.

Béla kisasszony (Magyar monda)

Közismertebb változatában Az istenhegyi székely leány. Egy lány, aki két külön életet él, egyszerre karakán vezérként és jószívű gyógyítóként. Amikor a tatárjárás eléri a kastélyát, Béla kisasszony talpraesett módon megszervezi a védelmet, és kitart a tatárokkal szemben, míg a szomszéd uraság segítségével meg nem törik az ostromot.