Világszép Mesetábor: Így néz ki egy magyar varázslóiskola

Ismét nyár, ismét Világszép táborok gyermekvédelemben élő világszép gyerekekkel. Az idei Mesetábor (a 7-10 éves korosztálynak szóló heteket hívjuk így) különösen a szívemhez nőtt: úgy döntöttünk, idén Garabonciás Varázslóiskolát hirdetünk a kölykök számára. 

(Korábbi táborokról itt és itt blogoltam)

A tábort lelkes felkészülés előzte meg: hét fős kis csapatunk belevetette magát a varázsvilágba, és elkezdtük kitalálni, hogyan is nézne ki egy teljesen a magyar hiedelemvilágra épülő varázslóiskola. Először természetesen, mint minden iskola esetében, tantestületet kellett toborozni. Mivel a Mesetáborokban a felnőttek is végig szerepben vannak, azt a remek feladatot kaptam, hogy vadásszam össze a magyar hagyomány leghíresebb varázslóit, akik közül aztán a többiek kiválogathatták maguknak a legszimpatikusabb szerepet. Végül így állt össze a lista:

Klingsor, a német hagyományban is méltán híres magyar udvari varázsló volt az igazgató (és egyben a táborvezető is). A kézművességért és alkotó foglalkozásokért Macska Róza, a legendás javasasszony volt a felelős, a látványos kísérletekért és trükkökért a spanyol földről érkezett szegedi Kampó táltos, az ügyességi játékokért pedig nem más, mint maga Petőfi Sándor (akit rengeteg hiedelemmondában garabonciásként emlegetnek). Mellettük jelen volt segéderőként Tündér Erzsébet (A táltos kanca és a libapásztorlány mese, és néhány magyarországi boszorkányper alapján), Kamor, a Bakony varázslója a Helka-legendából, és végül, de nem utolsó sorban jómagam, aki a nagybányai Virághegy virág-varázslójának alakját öltöttem magamra (jelentős mennyiségű művirággal egyetemben). Mindenki elkészítette a maga jelmezét, kellékeit, és garabonciás-könyvét, ami végigkísért minket az egész heti programon. 

Természetesen nincs Mesetábor mesék nélkül: ennek a korosztálynak reggel és este is szoktunk mesélni, úgyhogy a tábor folyamán "hivatalosan" összesen kilenc történet hangzott el, mind a magyar hagyományból. Közöttük volt sok olyan mese, amelyek a garabonciás-mesterekhez kapcsolódtak, hogy a gyerekek felismerhessék, kivel töltik az idejüket a táborban: elhangzott Kampó táltos meséje, a Helka és Kelén legenda, A táltos kanca és a libapásztorlány, a Virághegy mondája, és még egy jó kis sztori is Petőfi Sándorról, aki túljárt Döbrögi uraság eszén (utóbbit a hamarosan megjelenő Világszép könyvben is olvashatjátok, ez itt a reklám helye). Ezeken kívül jó előre beleástam magam a garabonciás-hagyományba, és hiedelemmondák, néprajzi gyűjtések százait böngésztem végig a legjobb sztorik után kutatva, míg össze nem állt belőlük egy egészen csinos kis garabonc-repertoár, sárkányon lovaglással, viharkavarással, és mindenféle izgalmas kalandokkal. A reggeli és esti mesélések remekül zajlottak, a gyerekek értékelték és élvezték a meséket, és ügyesen kötötték össze őket a napközben zajló foglalkozásokkal. 

Foglalkozásokból pedig volt bővel: Kampó táltos birodalmában izgalmasabbnál izgalmasabb kísérleteket végeztünk vízzel, ételfestékkel, gyertyával, tükrökkel, statikus elektromossággal és szappanbuborékokkal. Macska Róza műhelyében garabonciáskönyvek készültek, amelyekbe aztán lehetett gyűjtögetni varázsigéket, matricákat, üzeneteket és titkos jeleket; ugyanitt születtek meg a személyre szabott garabonciásköpenyek és varázslatos kaleidoszkópok. Petőfi Sándor ügyességi játékokkal és feladatokkal mulattatott bennünket. Délutánonként pedig, amikor kifogytunk a játékból, együtt vonultunk le a Balatonra fürdeni, énekelve és nevetve.

A tábor utolsó napján megtartottuk a hagyománnyá vált Aranyhajszál Fesztivált, ahol minden kis garabonciás bemutathatta a legszebb varázstudományát. Volt, akitől kísérleteket láttunk, volt, aki énekelt, táncolt, vagy dekázott, sőt, még egy mese is született a nagy alkalomra. 

A saját garabonciáskönyvem most is itt van a polcon, tele szép emlékekkel. És ami még jobb: ha lehet hinni a mendemondáknak, a nyitott szemmel járók találkozhatnak egy-két varázsköpenyes kis garabonciással Budapesten és környékén...

A király két felesége: Poligámia és poliamoria a népmesékben

Említettem már, hogy szeretem, ha nagyon speciális mesekutatási témával keres meg valaki? :) 

Ha az ember különböző népek meséit olvassa, nem különösebben akad fenn azokon a történeteken, ahol egy szultánnak, rádzsának, sejknek stb. több felesége van. Olyan kultúrákban, ahogy élő gyakorlat a poligámia, ez nyilván a mesékben is megjelenik, vagy családi háttérként, vagy akár az események mozgatórugójaként (gyakran a féltékenység és a versengés motívumán keresztül). Ebben a bejegyzésben olyan népmeséket, mítoszokat, legendákat gyűjtöttem össze, amelyek érdekes példái a kettőnél több embert tartalmazó mesei párkapcsolatoknak.

Elöljáróban az alapfogalmakról:

Poligámia: több mint két házastársból álló házasság.

Poligünia: a poligámiának az a formája, ahol egy férjnek több felesége van.

Poliandria: a poligámiának az a formája, ahol egy feleségnek több férje van.

Poliamoria: többszerelműség. Kettőnél több partner között kialakított bensőséges kapcsolatrendszer.

Ami NEM poliamoria: A megcsalás. A poliamor kapcsolatok minden résztvevő tudtával és közös megegyezésével jönnek létre. Részletesebben itt tájékozódhattok a fogalmakról.

Mielőtt belevágnék, még egy dolgot le kell szögezni: az, hogy egy mesében valakinek több férje vagy több felesége van, nem feltétlenül jelenti, hogy az adott kultúrában létezik vagy valaha is létezett poligámia (vagy pláne poliamoria, hiszen egy csomó helyen és korban a házasságot teljesen külön kezelték a szerelemtől). Nem ezt próbálom bizonyítani a listával. Inkább érdekes példákat szerettem volna hozni arra, hogyan pottyanhatnak ilyen motívumok a világ különböző népmeséibe. 

És akkor jöjjenek a mesei példák (linkek a címekben):

A lány, akinek három férje volt (spanyol népmese)

Ez tulajdonképpen egy tréfás megoldás egy sok helyen (pl. a székely hagyományban is) ismert dilemma-mesére: mit lehet tenni, ha egy királykisasszony megmentésében három legény együtt vesz részt? A spanyol verzió szerint azt, hogy a lány mindhármukat megkapja férjül. 

Tengöri Hereberi Atyámuram (magyar népmese)

A Rózsa és Ibolya mesetípus egy érdekes csongrádi változata. Mit lehet tenni, ha egy legény elfeledkezik az első feleségéről, és véletlenül még egyszer megházasodik? Például azt, hogy a két feleség összebeszél, és megegyeznek, hogy nekik jó így.

Az álomlátó fiú (görög népmese)

Egy legény álmot lát, de nem hajlandó elárulni senkinek, amíg az be nem teljesedik. Amikor furfangosságával és kitartásával nem csak egy, hanem két királykisasszonyt hódít meg, végül bevallja, hogy az álom pontosan ezt jósolta meg: két rózsával és egy rózsabimbóval (a gyerekük) körülvéve látta magát a királyi trónon. 

Az elátkozott elsőszülött fiú (koreai népmese)

Egy család minden elsőszülött férfi tagján átok ül: az a sorsuk, hogy fiatalon felfalja őket egy vérengző tigris. Egy lány azonban beleszeret a soron következő legénybe, és a barátnőjével együtt sikerül megtörniük az átkot, és elűzni a bestiát. A legény hálából mindkettőjüket feleségül veszi, mert nem hajlandó közülük választani. 

Aranyfa és Ezüstfa (skót népmese)

Hófehérke-verzió. Miután az első királynét a gonosz (édes)anya megmérgezi, a király ismét megházasodik. A második feleség rábukkan a felravatalozott első királynéra, kihúzza a kezéből a mérgezett tövist, és segít neki megszabadulni a gonosz boszorkánytól. A történet végén mindketten a király feleségei maradnak. (Ez a mese benne lesz a következő kötetemben, az érdekes Hófehérke-változatok között). 

A királyfi és a medve (marathi népmese)

Izgalmas történet egy gonosz medve-varázslóról, aki a lánya segítségével csalogatja áldozatait a vadonba, hogy a vérükkel öntözze varázslatos gyümölcsfáit. A lány azonban beleszeret az egyik kiszemelt áldozatba, és segít neki szerezni a ritka gyümölcsből, ami arra kell, hogy a kedvese életét megmenthesse vele. A királyfi végül mindkét lányt feleségül veszi.

Draupadi és az ő öt férje (Mahábhárata)

India leghíresebb eposzának hősei, az öt Pándava fivér, mind ugyanazt az egy lányt veszik feleségül. Ez a motívum végigkíséri a történetet, és olyan apró részleteket is rejt, mint pl. hogy az öt férj mind egy kicsit máshogy viszonyul Draupadihoz. Az egyikük még nőnek is öltözik a kedvéért, hogy tőrbe csaljon egy rossz szándékú herceget. 

A gyöngyöt termő fa (indiai népmese)

Egy királyfi elindul megkeresni egy legendás, gyöngyöt termő fát - amiről kiderül, hogy tulajdonképpen négy tündér átváltozott alakja. A történet végén (miután a testvérei megpróbálják elrabolni a tündéreket, de nem értik meg a fa varázslatos titkát) mind a négyen a feleségei lesznek. 

A három feleség, akik megmentették a férjüket (kongói népmese)

Egy vadásznak három felesége van. Amikor baleset éri a vadonban, a három asszony egyesült erővel menti meg - majd próba elé állítják, hogy megmutassák neki, mind a hárman egyformán fontosak kell, hogy legyenek a számára. 

A végére néhány további példa, amik igazából nem illenek ebbe a kategóriába, de súrolják a téma határait:

Nárdán kisasszony története (azerbajdzsáni népmese)

Ennek a fantasztikus mesének a hősnője hol lány- hol pedig fiúruhában bujkál a rá vadászó gonosz uralkodó elől. Lányként egy kertészlegénybe, fiúként pedig egy királykisasszonyba szeret bele, akik végigkísérik a kalandos úton, míg le nem győzi az összes ellenségét. A végén a kertészlegényhez megy feleségül, de ez máshogy is alakulhatott volna...

A három évszak istensége (thai népmese)

Három égi jóbarát egyszerre szeretne a földre születni, és valahogy hiba csúszik a tervükbe, mert mindhárman ugyanabban a testben landolnak. A történet hőse attól fogva évszakonként változik: egyszer lány, másszor fiú, a harmadik esetben pedig óriás. Mindhárom formájában mindenféle kalandokon megy keresztül, és több családot is alapít. 

A bátor Seventee Bai (indiai népmese)

Nagyon klassz történet, de a végében csalódtam. Egy királyfit két feleségével a vadonba száműznek, és a gyáva fickó magára hagyja a két fiatalasszonyt. Egyikük felveszi a férje ruháit, és királyfiként indul útnak, úgy téve, mintha a másik asszony az ő felesége lenne. Hosszas kalandok során Seventee Bai több újabb királykisasszonyt is megszerez feleségül - de végül az egész pereputtyot átadja ajándékba a hazatérő férjének. Nyeh.

Az éjjeli és a nappali tolvaj (sri lankai népmese)

A világ körül sok helyen (pl. az Ezeregyéjszakában is) ismert mesetípus. Egy asszonynak két férje van, egy éjjeli és egy nappali, akik sohasem találkoznak. Amikor végül kiderül a dolog, a két fickó összeméri a furfangosságát és tolvaj-tudományát, hogy eldöntsék melyiküké legyen a feleség. Nem találtam még olyan verziót, ahol mindketten megmaradnak, pedig érdekes lenne, mert sok változatban kifejezetten barátságos közöttük a mérkőzés. 

Férfi a csónakban (skót népmese)

Tréfás mese, amelyben egy fickó véletlenül nővé változik, családot alapít, anya lesz, és amikor végül visszaváltozik, megtudja, hogy nem telt el semennyi idő a valódi világban, amíg mindez történt. Nem derül ki, álmodta-e vagy a tündérek játszottak vele, mindenesetre gazdagodik egy jó sztorival. 

Sokáig lehetne még sorolni a mesei példákat, de most ezek voltak a legérdekesebbek, amik eszembe jutottak. Ha tudtok még, írjatok!

Magyar szerzőnek magyar book tag!

 Timár Krisztina blogjáról loptam a témát, mert nagyon megtetszett. 

1. Ki a kedvenc magyar íród és miért?

Móra Ferenc. Majdnem sikerült megutáltatniuk velem a Kincskeresővel általánosban, de gyakorlatilag minden más írását imádom. Plusz pont, hogy régészként végeztem, és imádom olvasni az ásatásokról szóló sztorijait. Nagy mesemondó volt, remek humorral. 

2. Mi volt az első magyar szerző által írt olvasmányod?

Az első könyv, amit teljesen magamtól olvastam el hatéves koromban, a Süsü a sárkány volt Csukás Istvántól. Nyáron ültem a nagyszüleim házának a hátsó lépcsőjén egy pokrócon, és nem tettem le, amíg be nem fejeztem.

3. Melyik magyar könyvet ajánlanád másoknak?

Nagyon szeretném, ha A pillanat Szabó Magdától létezne más nyelvű kiadásokban is, mert legszívesebben minden külföldi ismerősömnek azt ajándékoznám. Szerintem Szabó Magda legjobb könyve, és nemzetközi szinten is népszerű tudna lenni. 

4. Melyik magyar könyvet látnád viszont a filmvásznon?

A láthatatlan embert Gárdonyitól. Irodalmunk legjobb csatajelenete van benne (bocs, Egri csillagok, sorry not sorry). 

5. Melyik magyar szerzővel innál meg egy csésze teát? (Nem kávézom)

Kortársnak kell lennie? Elsőre nem-kortársak jutnak eszembe, akikkel szívesen teázgattam volna, pl. Devecseri Gábor, Szerb Antal, Erdős Renée. Velük mindannyiukkal utazni is szívesen utaztam volna; amikor Görögországban jártam, velem volt Devecseri Epidauroszi tücskök, szóljatok című kötete. Stílszerűen az epidauroszi színházban olvasgattam. Majdnem olyan, mint a teázás...

(Fotó innen)

6. Melyik magyar írótól szeretnél mindenképp olvasni, akitől eddig nem olvastál?

A Magyar költőnők antológiája című kötetben olvastam egy verset egy Szőnyi Magda nevű költőtől, ami nagyon tetszett. Külön érdekes, hogy Radnóti válogatta a verseskötetét. Azóta szeretnék többet olvasni tőle, de a könyveit szinte sehol sem lehet megtalálni, még nyomozok utána...

7. Sok magyar szerző ír álnéven. Volt már, hogy olvastál egy könyvet, és csak utólag tudtad meg, hogy magyar a szerző?

Legutóbb az Öt világrész mítoszai című könyvnél futottam ebbe bele, ami gyerekkorom kedvence volt, de csak most esett le, hogy Daniel Florion neve alatt Nemere Istvánt kell érteni. Egy mese forrásai után kutattam éppen, különben talán soha nem jövök rá... (Hozzáteszem, nagyon kedvesen válaszolt, amikor írtam neki a mesékkel kapcsolatban.)

8. Mi volt a kedvenc magyar helyszíned, ahol egy könyv játszódott?

Révay József Séták a római Magyarországon és a Raevius ezredes utazása című könyvei nagyban felelősek azért, hogy régésznek jelentkeztem az egyetemre. Nagyon szerettem, ahogy életre keltette a római időket. Azóta is sokszor eszembe jut, amikor például Aquincumban járok.  

9. Ki volt a kedvenc magyar könyves karaktered?

Huhh, nehéz kérdés. Novellaszereplők jutnak eszembe, pl. A templárius Krúdy Gyula Az utolsó várkisasszony című gyűjteményéből... Óó, nem is, tudom: Kis Tit (Titanilla) Az aranykoporsóból. Őt nagyon szerettem. Tudom hogy Móra az akkori szerelméről mintázta, de amikor a könyvet először olvastam, önmagában is elbűvölt.  

10. Mi lesz a következő magyar könyv, amit olvasni fogsz?

Most éppen félben vagyok Erdős Renée Az élet királynője című könyvével, ami az életrajzi regénysorozatának második kötete. Ha befejeztem, el akarom olvasni a folytatásokat is. Nagyon tetszik a stílusa, és borzasztóan érdekes ember volt. A római útinaplóját is imádom. 

A táltos kanca és a libapásztorlány (Ribizli a kulisszák mögött 39.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Valahol nagyon illő, hogy azzal a mesével zárom a Ribizli-sorozatot, amivel annak idején elkezdtem a Feminista Magyar Népmesék gyűjteményt.

Miről szól?

Egy egyedülálló asszonynak Tündér Erzsébet kegyeiből váratlanul leánygyermeke születik, akit maga a tündérkirálynő keresztel meg, és áld meg mindenféle varázslatos tulajdonságokkal. A lány aztán egyedül is marad, de szerencsére a sok áldás és a táltos kancája segítségével így is jól boldogul. Egy idő után szerelmes lesz egy királyfiba, aki nem vakul meg a láttára, és pont ugyanolyan táltosa van. A királyfit azonban a dajkája megpróbálja elszakítani tőle. Mindenféle kalandok árán végül a szerelmesek egymáséi lesznek, a lány megküzd a gonosz boszorkánnyal, és az egész boldog család Tündérországba költözik.

Hogyan készült?

Egyetlenegy változatban ismert, Albert András csíkszentdomokosi mesemondótól.

Mitől különleges?

A régi sorozat legelső bejegyzése pont erről a meséről szólt, itt olvasható. Gyönyörű, különleges, sok formájában mitikus történet, ami szépen körbeírja, mi mindenből származhat egy női hős ereje. Idézem, kis kiegészítésekkel:

Először is, nem csak a főhősünk lány, de az egész mese tele van női karakterekkel, akik változatosak, érdekesek, és a történések fő mozgatórugói (Beleértve a tündérkirálynőt, aki gyerekkel áldotta meg a szegény asszonyt, és aztán össze is költözött vele).
Érdemes kiemelni, mi az a hét "szépség," amivel Tündér Erzsébet megáldja keresztlányát:

"Az első szépséged legyen a leánygyermeki bájosságod, a második szépséged a szemed ragyogása, a harmadik szépséged az arcod tündöklése, a negyedik szépséged a beszéded hatalma, az ötödik szépséged a termeted sudársága, a hatodik a szerelem szépsége, a hetedik a boldogságod szépsége."

Látványosan nem csak külső jegyekről van szó; a "beszéded hatalma" például különösen tetszik nekem, hangot ad a lánynak, nem csak kinézetet. Hasonlóan ütős a hét varázserő is:

"Legyen hét tudományod: első legyen a varázslás. Úgy önmagadat, mint az állatokat tudjad elvarázsolni; második legyen a táltos fogalom; harmadik legyen a szíved érzete; hogy érezzél meg mindent; negyedik legyen, hogy tudjál parancsolni embernek és állatnak; ötödik legyen, hogy tudjál uralkodni minden boszorkány hatalmán; hatodik legyen, hogy a legnagyobb gúnár libád legyen a te táltos paripád; a hetedik tudományod legyen, hogy minden hajnalban a hajnalcsillag tavában, ami a hét szépség vize, fürödhessél."

Juliska tehét nem csak szépséget és empátiát, de erőt és hatalmat is kap (tulajdonképpen sámán) - cserében viszont Tündér Erzsébet nem helyezi rögtön trónra, vagy oldja meg az egész életét. Juliska tizenegy éven át gondoskodik magáról. A párját is maga választja, és olyan férfira esik a választása, aki vele egyenrangú - nem több, és nem kevesebb, nem fél ránézni a lányra, aki a napnál ragyogóbb (és nem vakul meg tőle). Miután találkoznak, Juliska megküzd a gonosz boszorkánnyal a szerelméért egy nagyon látványos, kozmikus csatában (amit a királyfi az oldalvonalról néz végig), és győz. Juliska elnyeri méltó helyét és méltó jutalmát a csillagok között, és mindenféle fontos égitestek kozmikus anyjává válik.
A mese nem különösebben görcsös a nemi szerepekkel kapcsolatban. Gúnárból lesz táltos kanca, tündérkirálynő ejt teherbe halandó asszonyt, leány küzd meg királyfiért (és szökteti meg), és az ifjú király a feleségével együtt szagolgatja a kertben a virágokat. Bár az egész történet határozottan a nőkről szól, nincs nyoma benne férfigyűlöletnek vagy megvetésnek a királyfi iránt.

Érdekesség

Köszönöm szépen mindenkinek, aki végigkövette ezeket a bejegyzéseket, olvasta Ribizlit, és kedves visszajelzéseket küldött! Boldoggá tesz, hogy a blogsorozatból könyv lett, amit ilyen sokan élveznek. És ne aggódjatok, nincs még itt a vége: januártól újraindul a Feminista Népmesék, ezúttal nemzetközi verzióban! ;)
Kellemes ünnepeket!

Mióta tisztelik az öregeket? (Ribizli a kulisszák mögött 38.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy királyságot éhínség sújt, ezért a király elrendeli, hogy az öregeket egy bizonyos kor felett meg kell ölni. Egy fiúnak azonban nincs szíve megölni az apját, ezért elbújtatja, és titokban gondoskodik róla. Egy napon aztán, amikor súlyosra fordul a hiány a királyságban, az idős apa tanácsát követve a fiú megoldást talál rá - és bevallja a királynak, hogy nem követte a parancsot. A király elismeri, hogy a parancs rossz volt, visszavonja, és kihirdeti, hogy az öregeket tisztelni kell a bölcsességükért.

Hogyan készült?

Vajdasági mese, a magyar nyelvterületen csak ez az egyetlen változata ismert.

Mitől különleges?

Erről a meséről is blogoltam már az előző sorozatban. Akkor hosszan és részletesen elemeztem, mi mindentől klassz ez a mese, ezért itt most nem fogok mindent elismételni. Kiemelném, hogy azért szerettem volna, ha ez a történet szerepel ebben a könyvben, mert olyan férfi hőse van, aki erőszak helyett gondoskodással tanúsít ellenállást egy igazságtalan rendszerrel szemben. Ribizli sohasem "lányos mesekönyvnek" készült, hanem olyan gyűjteménynek, ami mindenki számára fontos értékeket közvetít - és ebbe beletartoznak olyan témák is, mint például az életkortól független egyenlő bánásmód.

Érdekesség

Bár a magyar hagyományban nem népszerű, nemzetközi szinten elég ismert ez a mesetípus. Legutóbb egy görög mesemondó fesztiválon botlottam bele, ahol Kea szigetén helyi legendaként mesélték.

Péter meséje (Ribizli a kulisszák mögött 37.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy királynak van három lánya, a csizmadiájának pedig van egy fia. A legkisebb királylány, Anka, és a fiú, Péter együtt járnak iskolába, és felnőve egymásba szeretnek. Amikor azonban a lány Pétert választja férjül, a király éktelen haragra gerjed, és száműzi Pétert. Péter a Fekete Király udvarába kerül, aki fiává fogadja és örökösévé teszi. Idővel Péter hazatér álruhában, amikor Ankát már épp feleségül akarják adni valaki máshoz, és megszökteti a lányt. Később visszatérnek, békét kötnek az öreg királlyal, és aztán boldogan uralkodnak a saját birodalmukban.

Hogyan készült?

Nagy Olga marosszentkirályi cigány népmesegyűjtéséből származik. Ismerek hasonló motívumokat más mesékben, de így egyben különleges és egyedi darab.

Mitől különleges?

Péter és Anka gyerekkorukban barátkoznak össze, és úgy szeretnek egymásba. Különösen bájos, hogy Péter segít Ankának tanulni, Anka pedig megosztja a szegény fiúval bőséges tízóraiját. Egyenlő, harmonikus kapcsolat az övék, és ez később sem változik meg. Anka megtalálja a módját, hogy maga választhasson férjet, és amikor az apja nem ért egyet a dologgal, ő titokban gondoskodik róla, hogy a száműzött Péternek ne essen bántódása. Ebben egyébként segítségük is akad, az ősöreg Fehér Király és a gyermektelen Fekete Király személyében. Ezeket a mozzanatokat a mesékben azért szeretem különösen, mert kitűnik belőlük, hogy igenis lehet az ember környezete támogató - amíg egy király rosszindulatú, addig két másik nem az, és ők fel is szólalnak az igazság mellett, példát mutatva arra, hogyan lehet kiállni valakiért. Péter és Anka együttműködése végigvonul a mesén; amikor a lány halottnak tetteti magát, Péter pedig ellopja koporsóstul, a lány még ki is kacsint a koporsóból, hogy "élek ám!" Rómeó és Júlia tanulhatott volna tőlük.
A két főhős személyén kívül a mese egyébként is tele van csodaszép apró részletekkel, és rengeteg empátiával. Különösen megható a jelenet, amikor Péter, immár királyként hazatér titokban, és meglátogatja öreg szüleit.

Érdekesség

Külön érdekes a szimbolikája annak, hogy a király úgy dönti el, elég idősek-e a lányai már a házassághoz (miután ők szólnak, hogy házasodni akarnak), hogy dinnyét vásároltat velük, és megnézi, érett-e a dinnye...

A fortélyos lány (Ribizli a világ végén 36.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.



Nem létezhet feminista magyar népmesegyűjtemény egy "Okos Lány" típusú mese nélkül. 

Miről szól?

Egy kegyetlen király próbára teszi egy kis oláh falu lakóit azzal, hogy mindenféle feladatokat küldözget nekik. Egy szegény özvegyember tizenkét éves lánya (akinek apja oláh, anyja magyar volt) sorra megoldja a király rejtvényeit, és kitanítja az apját, mit kell válaszolnia. A király egy idő után úgy dönt, magához rendeli a furfangos lányt, a szokásos módon - ne jöjjön se úton, se útfélen; se gyalog, se lóháton; hozzon is ajándékot meg ne is. A lány pedig a szokásos furfangos módokon teljesít minden feltételt, a falubeli emberek segítségével. A király ezt látva megkegyelmez a falunak, adómentességet ad nekik, és a lánynak hozományt ad, és kiházasítja ahhoz, akit ő választott magának.

Hogyan készült?

Ezt a ritka meseváltozatot (bár a magyar nyelvterületen számtalan "Okos Lány" típusú mese létezik) Vikár Béla gyűjtésében találtam, és annyira megtetszett, hogy csak kisebb elemeket emeltem át bele Mailand Oszkár gyűjtéséből.

Mitől különleges?

Az Okos Lány valószínűleg az első magyar népmese, ami mindenkinek kapásból beugrik, ha okos hősnőket emlegetünk (nem utolsó sorban a kissé pikáns rajzfilmváltozat miatt). Blogoltam már róla részletesen a korábbi sorozatban is, ezt most nem is ismételném el - furfangos hősnő, bátorság, humor, testiség, stb. - inkább arról írnék itt, miért szerettem bele különösen ebbe a Vikár-féle változatba.
Először is nagyon szeretem a sztori alapfelállását: adott egy kis oláh falu egy gonosz király birodalmában, aki azzal akarja fitogtatni a hatalmát, hogy lehetetlen feladatokat küld az alattvalóinak. (Nincs kimondva, hogy a király milyen nemzetiségű, de azért érződik itt egy kis hátrányos megkülönböztetés is). Hősnőnk egy magyar-oláh vegyes családba született, egyedülálló apa által nevelt lány, akinek vág az esze, és nem retten vissza a király haragjától. Nem a saját tudását fitogtatja és nem flörtöl, hanem a faluját, közösségét próbálja megmenteni. Akkor is magabiztos, amikor az apja már retteg, és ezzel bátorságot önt belé is. Amikor végül maga indul a királyhoz, a közössége támogatja, az ő segítségükkel szedi össze a kellékeket az utazáshoz. A király pedig, végül elismerve a hibáját, nem maga veszi feleségül a lányt, hanem lehetőséget ad neki ahhoz, hogy amikor eljön az ideje, saját maga válasszon olyan férjet, amilyet csak szeretne. Hősnőnk tehát okos, bátor, és önálló, és ebben a környezete is segíti.

Érdekesség

Először nem értettem, hogy a "se úton, se útfélen" feltételt miért teljesíti, ha valaki az út közepén megy, de aztán leesett, hogy a keréknyomok közötti füves csíkról lehetett itt szó.

Fodor Erzsi, a táltos lány (Ribizli a kulisszák mögött 35.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ez a történet gyakorlatilag nem népmese, hanem hiedelemmonda; a gyűjtőnek még megtörtént esetként mesélték el.

Miről szól?

Egy asszonynak megjósolja egy titokzatos öregember, hogy különleges lánya fog születni: táltos lesz, méghozzá nem is akármilyen. Hamarosan világra is jön a lány, Fodor Erzsi, és míg a legtöbb táltos egy foggal szokott születni, neki két egész sor foga - és különleges képessége - van. Látja a kincseket a föld alatt. Hétévente eljön érte egy szürke paripa, de az anyja mindig elkergeti. Egyszer egy csapat favágó találkozik vele az erdőben, ahová párbajozni megy egy másik táltossal, piros láng képében.

Hogyan készült?

Luby Margit gyűjtötte a mondát Matolcson. A szerkezetét megtartottam, csak színeztem rajta egy kicsit, hogy hosszabb és "mesésebb" legyen ahelyett, hogy pár mondatban összefoglalnák.

Mitől különleges?

Női táltosról viszonylag keveset olvastam eddig, és nagyon klassz volt egy ilyen erős, különleges példával találkozni. Nem csak az szép, ahogyan az (egyedülálló?) anya gondoskodik különleges lányáról, és nevelgeti őt, hanem az is, hogy Fodor Erzsi nagy tudású táltos, de nem mindenható. Látja például a kincset a föld alatt, de ha nem neki szánták, ő maga nem veheti ki, ezért inkább másoknak adja. A táltospárbaj közben is szüksége van némi segítségre. Ez gyakori motívum, szinte minden táltos-mondában szerepel, hogy a vesztésre álló, tűzzé, bikává, kerékké stb. változott jó táltost egy egyszerű arra járó ember megsegíti a harcban, hogy ne a gonosz győzedelmeskedjen. Fodor Erzsi tehát ízig-vérig magyar táltos, annak minden képességével és toposzával.

Érdekesség

Táltospárbaj már fordult elő a kötetben, A sárból gyúrt leány meséjében. Érdemes összehasonlítani a kettőt!

Tengöri Hereberi Atyámuram (Ribizli a kulisszák mögött 34.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy király háborúba vonul, és reggel tükörsima tenger közepén ébred egy szigeten. Arra evez egy öregember, és a partra viszi a királyt - cserébe viszont azt kéri tőle, amiről nem tudja, hogy van otthon. Ez természetesen egy születendő gyerek, Principci, akit tizenkét évesen oda is adnak Tengöri Hereberi Atyámuramnak. Nála szolgál sokáig, egy tavat őriz, amelyikben három hattyú úszkál, az öregember lányai. Idővel beleszeret Agnóba, az egyik hattyúlányba. Amikor azonban megkéri a kezét, Tengöri Hereberi Atyámuram mindenféle lehetetlen feladatokat állít elé, amiket Agnó segít neki megoldani. Amikor még ez sem elég, a két szerelmes titokban megszökik. Agnó szülei üldözőbe veszik őket, de mindig átváltoznak, és sikerül meglógniuk - ám az anya, aki boszorkány, megátkozza Principcit, hogy felejtse el a feleségét, ha hazatér. Principci haza is látogat a szüleihez, Agnót pedig elfelejti. Agnó mindenféle trükkökkel tartja magától távol az udvarlókat, míg végül híre jön, hogy Principci házasodik. Az asszony elmegy az esküvőre, és emlékezteti a férjét, mi mindenen mentek keresztül, csakhogy ekkor már van egy új feleség. A két asszony összedugja a fejét, és megegyeznek, hogy jó lesz egy így is - és attól fogva hármasban élnek boldogan.

Hogyan készült?

Klasszikus, Rózsa és Ibolya típusú menekülés-mese, amiből rengeteg van a magyar hagyományban, de olyan szépen van színezve, és a végén annyira váratlan fordulatot vesz, hogy emiatt került bele ebbe a válogatásba. Két változatát találtam meg, Palásti Annuskáét és Felföldi Józsefét, amelyek nagyon hasonlóak voltak, a kezdés kivételével; ezt színeztem egy kicsit más Rózsa és Ibolya mesék apróbb részleteivel. A neveket ezúttal nem én adtam, az eredeti mesében is így szerepeltek.

Mitől különleges?

Sok Rózsa és Ibolya mesében a lány csak azért szerepel, hogy a hőst segítse a feladataiban. Itt viszont Agnó nagyon is aktív szereplő, saját személyisége és kihívásai vannak. Amikor egyedül marad, gondoskodik magáról, és tesz róla, hogy megfelelően büntesse a három katona zaklatását, akik nem hagynak békét neki, valahányszor piacra megy. Ellenük fordítja a saját elvakult vágyaikat, és bolondot csinál mindhármukból. Ami igazán tetszett viszont, az a mese vége: a két feleség megbeszéli egymás közt, hogy mi legyen most, hogy mindketten összeházasodtak Principcivel. A legtöbb meseváltozatban ilyenkor szoktak jönni a mindenféle pocsék hasonlatok, pl. "ha volt egy lakatom, és meglett a régi kulcsa, pedig már csináltattam újat, akkor melyik kulcsot használjam" - ehelyett azonban itt felelős döntés születik arról, hogy jól van az úgy, ahogy van, miért ne lehetne hármasban boldogan élni. Tessék, poliamor népmese.

Érdekesség

Tengöri Hereberi Atyámuram neve a kun nyelvű Miatyánk kezdő soraiból származik.

Térdszéli Katica (Ribizli a kulisszák mögött 33.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Térdszéli Katica büszke rá, hogy bárkinek túl tud járni az eszén. A király magához hívatja, és parancsba adja, hogy verje át őt is, hogy bizonyítsa a furfangosságát. Katica munkához is lát, és Ludas Matyi módjára háromszor megszívatja a királyt, aki elismeri, hogy a lány valóban okosabb nála, és az örökösévé teszi.

Hogyan készült?

Bár nemzetközi szinten elterjedt ez a mesetípus, magyarul csak négy verzióját találtam még, és mind a négyből csippentettem egy kicsit a meséhez. Az például sohasem tetszett igazán, hogy a király, aki kész megverni vagy akár megölni Katicát, a végén feleségül veszi, ezért választottam annak a verziónak a befejezését, amelyben a lány inkább az örököse lesz.

Mitől különleges?

Erről a meséről is blogoltam már a korábbi sorozatban. Idézem:
A női trickster ritka jelenség; sok "furfangos lány" általában "megélhetési trickster", vagyis akkor ver át másokat, amikor a szükség úgy hozza, vagy konkrét célja van vele. Térdszéli Katica viszont láthatóan mindenféle haszon vagy ambíció nélkül űzi a kópéságait, csak a hecc kedvéért - és hogy bebizonyítsa, hogy képes rá. Ettől pedig a valódi tricksterek (kópék) illusztris társaságába sorolható.
Katicáról elterjed, hogy bárkinek túl tud járni az eszén, és amikor a király hívatja, vidáman áll a kihívás elébe. Az Illyés-féle szövegben szegény öreg édesanyjának lop mindenféle dolgokat az udvarból, de a szabadkai mesében leginkább csak arra pályázik, hogy a királyi pár agyára menjen. Abban rejlik Katica feminista bája, hogy alaposan a földbe döngöli a királyt aki nem hiszi el, hogy egy lány nála furfangosabb lehet. Előfordul az is, hogy a király (bár maga kezdeményezte a versenyt), amikor rájön, hogy vesztésre áll, megpróbálja megöl(et)ni Katicát, ami tipikusan elcseszett reakció egy figurától, akinek a férfiúi egója sérült, és csak fizikai erőszakkal képes azt helyreállítani. Sajnos van rá példa a való életben is - online viták például sokszor torkollanak fenyegetőzésbe, amikor egy-egy törékeny egójú férfi kifogy a logikus érvekből.
Térdszéli Katica szerethetősen pofátlan karakter, és üdítően szabados sok más női figurához képest. Mély tanulságokat a mese nem nagyon hordoz magában (azon kívül, hogy Yes She Can, And She Just Did), de szórakoztató, és teljes joggal feltüntethető a "példás női mesehősök" sorában. Ha volt már táltos lányunk, harcos lányunk, okos lányunk, túlélő lányunk, és tanult lányunk, akkor a trickster lány sem maradhat ki a felhozatalból.

Érdekesség

A "Térdszéli" névnek semmi köze az ember térdéhez, a "térszéli"-ből származik, a lány lakóhelyére utal.

Az elátkozott testvérek (Ribizli a kulisszák mögött 32.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy szegény ember megözvegyül, és egyedül marad a tizenkét fiával. Amikor a fiúk felnőnek, meggyőzik az apjukat, hogy házasodjon meg újra; az új feleségnek hamarosan kislánya is születik, Örzsike, akit a fiúk mindennél jobban szeretnek. Amikor Örzsike megbetegszik, a fiúk elindulnak gyógyírért, de olyan sokáig késlekednek, hogy az apjuk megátkozza őket, változzanak darumadárrá. A tizenkét daru elhozza a gyógyírt, majd eltűnnek. Amikor Örzsike felnő, elindul megváltani a testvéreit az átoktól, messzire utazik, sok kalandot él át, és még egy barátnőre is szert tesz, mielőtt hazatérne a tizenkét fivérrel együtt.

Hogyan készült?

Ez a mese sokaknak lehet ismerős: rengeteg változata léteik hollókkal, hattyúkkal, varjakkal, a magyar hagyományban is sok helyen gyűjtötték. A saját verziómat a kedvenceimből válogattam össze, öt különböző szövegből, közöttük Jóni Ferenc, Bodnár Bálint, és Borbély Mihály meséiből.

Mitől különleges?

Először is nagyon örültem, hogy találtam olyan meseváltozatot, amelyben mozaikcsalád szerepel, ráadásul olyan, amelyikben a féltestvérek szeretik egymást, és a mostoha sem gonosz. Tetszik, hogy a fiúk figyelnek az apjukra, és ők biztatják, házasodjon újra, hogy ne legyen magányos, ahelyett hogy népmesei módon a megkérdezésük nélkül hozna mostohát a házba. Az is nagyon tetszett, hogy a fiúk nem azért vannak megátkozva, mert "rosszak" vagy "zajosak", hanem pont, mert segíteni akarnak (csak még nem sikerül nekik olyan fényesen). Az apjuk nem dühből átkozza meg őket, hanem elkeseredettségében hoz rossz döntést, amikor a lánya életét félti.
És természetesen emellett ott van még a női főhős, női segítőkkel - a mesemondó anyókával és a rablók házában szolgáló lánnyal.

Érdekesség

A kedvenc pillanatom a mesében, amikor az Örzsikét segítő anyóka "fürgén felkúszik" a háza mellett álló pálmafára... a szerkesztés folyamán felmerült, hogy miért van egy magyar mesében pálmafa, de mivel nem én találtam ki, megtartottuk kuriózumként :)

A szépen zengő palikánmadár (Ribizli a kulisszák mögött 31.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Egy kicsit felpörgetem az eseményeket ezzel a sorozattal, és heti két bejegyzést fogok írni, mert hamarosan új sorozat indul a blogon :) De előtte még hátravan néhány nagyon klassz mese, mint például a mai...

Miről szól?

Egy okos királylánynak sok kérője akad, köztük három királyfi-testvér is, akik azt állítják, semmihez sem hasonlítható varázslatos palotájuk van az erdőben. A királylány elhatározza, hogy a saját szemével akarja látni, és éjszaka kiszökik, hogy megkeresse a palotát. Meg is találja, végigjárja az összes szobáját, miközben egy hang többször figyelmezteti, hogy fusson az életéért. Végül megtalálja az utolsó szobát, ahol egy rejtett verem van, és rájön, hogy a királyfiak rablók, akik királylányokat fosztanak ki és löknek a verembe. Hajszál híján csak, de sikerül megmenekülnie, hazarohan, fellármázza az őrséget, és a királyfiakat elfogják.

Hogyan készült?

A mesének több verziója is létezik, és a felgyűjtött szöveget többen át is dolgozták azóta. A mese magja a Vajdaságból származik. Egyike azon meséknek a könyvben, ahol úgy döntöttem, nem adok nevet a hősnek, mert valahogy fontosabbnak éreztem, hogy ő egy királylány, aki nem-királylányos dolgokat művel.

Mitől különleges?

Ez volt a második mese, amiről annak idején blogoltam a régi sorozatban. Nagyon szeretem, mert okos, talpraesett, és bátor lány hőse van, aki nem hisz el "bemondásra" azt, amiről a saját szemével is meg tud győződni. Hallgat a megérzéseire, nem menekül el a kihívások elől, és szerethetően kíváncsi is egyébként (ami ritka tulajdonság a népmesei királylányok körében, vagy ha megjelenik, általában büntetés jár érte, lásd Csipkerózsika). A másik nagy kedvenc mozzanatom a történetben az, hogy amikor sárosan-rémülten hazakeveredik, és jelzi, hogy baj van, az apja gondolkodás nélkül hisz neki, és az egész udvar felsorakozik a parancsára. Senki sem kérdőjelezi meg, igaz-e, amit mond, és senki sem áll le vitatkozni ahelyett, hogy tennék, amit parancsol nekik, hogy időben felkészüljenek a közelgő veszélyre. A történet végén a királylány természetesen bizonyítékát is adja, hogy igazat beszél, de mégiscsak üdítő látni, hogy senki sem fogja a(z amúgy daliás és udvarias) királyfiak pártját, mondván, hogy de olyan kedves embernek tűnnek...

Érdekesség

Amikor Amerikába jártam egyetemre, mesemondóként kellett, hogy legyen halloweeni repertoárom - az amcsi mesemondók ugyanis október folyamán kapják a legtöbb felkérést, általában félelmetes történetek mesélésére. Szerettem volna, ha kerülnek magyar mesék ebbe a repertoárba, így bukkantam rá többek között a Pelikánmadárra is. Külföldi közönségekkel is remekül működik.

A farkas és a kisleány (Ribizli a kulisszák mögött 29.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ezt a mesét egyszer feldolgoztam a régi sorozatban, aztán elfeledkeztem róla, aztán az Adattárban megint találkoztam vele.

Miről szól?

Tulajdonképpen A kismalac és a farkasok című mese egy változata, csak kismalac helyett kislánnyal. Egy kislány egyedül él az erdőben, magáról gondoskodik. Egészen addig nincs is semmi gondja, amíg télen egy éhes farkas szemet nem vet rá. A lány először lúggal önti le a körülötte ólálkodó ragadozót, majd amikor a farkas visszatér a falkájával, hogy felfalják, egy fára menekül előlük, és eljátssza a klasszikus "forró vizet a kopaszra!" trükköt.

Hogyan készült?

Bár a kismalacos verzió sok szövegváltozatban, sok könyvben megtalálható, a lány főhőst csak Dékány Rafael alföldi gyűjtéséből ismerem.

Mitől különleges?

Vagy egy női hősünk, egy kislány, aki magáról gondoskodik, és meg is van elégedve ezzel. Nem elveszett, nem elüldözték, nem eltévedt, hanem az erdőben él, talpraesett, megvan a magához való esze, és nem retten meg a farkastól sem. Nem vár senkire, hogy megmentse őt; felmászik egy fára, és még husángot is visz magával, hogy meg tudja védeni magát. Egyszerű mese, de izgalmas főszereplő.

Érdekesség

Csak mutatom, hogy az 1800-as évek végén jegyezték le a mesét, ilyen szép kézírásos verzióban találtam meg:

Igazmondó Lőrinc Vitéz (Ribizli a kulisszák mögött 28.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ez az egyik olyan mese, amit már szerkesztés közben, az utolsó pillanatban csúsztattam be a kéziratba, és nagyon örülök, hogy lett helye a gyűjteményben.

Miről szól?

Egy bölcs (Mátyásnak nem nevezett) király országjáró körútra indul a távoli Kárpátok vidékére, ahol régen nem járt már uralkodó. Útjára elkíséri leghűségesebb vitéze, Igazmondó Lőrinc, aki szeret mindent a saját szemével látni. A király három helyen áll meg, és mindhárom helyen igazságot tesz zsarnokoskodó földesurak és kizsákmányolt szegény emberek között. Az egyik helyen például a kaloda működését demonstrálják számára a büszke tisztviselők egy öregasszonyon és egy tizenhat éves lányon. Kiderül, hogy az öregasszony fát lopott az erdőből, hogy főzni tudjon, a lány pedig szembeköpte a grófot. Amikor Lőrinc kideríti, hogy a gróf azért lett szembeköpve, mert fogdosta a lányt, a király igazságot tesz: az öregasszonynak joga van a tűzifához, a lány pedig nyugodtan pofozzon fel bárkit, aki fogdosni merészeli.

Hogyan készült?

Pályuk Anna meséje, különleges és nagyon szórakoztató. Vannak más "Igazmondó vitéz" című mesék is, de azoknak teljesen más szokott lenni a története. Ezen a mesén egyébként változtatni is alig kellett, nagyon szép kerek szöveg volt.

Mitől különleges?

"Neked, lányom, pedig nemcsak azt engedem meg, hogy szembeköpj bárkit, aki akaratod ellenére ölelgetni próbál, de parancsba adom, hogy pofozd is fel!"
Ennyi.
(Ebből is látszik, hogy igenis van olyan népmese, ami aláhúzza a beleegyezés fontosságát, és azt, hogy engedély nélkül bárkit fogdosni nem elfogadható, még méltóságos uraktól sem.)

Érdekesség

Ez a mese Pályuk Anna szülőföldjén, Kárpátalján játszódik, és sok személyes érzés, tapasztalat, és nagyon mély igazságérzet rejtőzik benne.

Béla kisasszony (Ribizli a kulisszák mögött 27.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ez volt az egyik első mese, amit hivatásos mesemondóként beválogattam a magyar repertoáromba :) Erről is blogoltam már a korábbi sorozatban, de érdemes megint beszélni róla.

Miről szól?

Egy királynak egyetlen lánya van, de két lányt nevel belőle: Béla kisasszony harcias és talpraesett, míg Etelka kedves és gyengéd, és a lány olyan ügyesen játssza mindkét szerepet, hogy senkinek sem tűnik fel a csalás. Etelka beleszeret egy juhászlegénybe, ám amikor híre jön, hogy közelegnek a tatárok, Béla kisasszonynak kell átvennie a vár védelmét és irányítását, míg "húga" háttérbe vonul. Béla hősiesen védelmezi a várat, míg a juhászlegény kiszökik, átjut a tatárok táborán, és erősítést hoz Zúzó, a szomszédos várúr személyében. Zúzó Béla kisasszonyt kéri fizetségül a sikeresen visszavert tatár támadásért, ám a lány megneszeli, hogy katonákat hozott magával "lánykérőbe", és túljár az eszén. A veszély elmúltával Béla/Etelka felfedi a titkát, és feleségül megy a juhászlegényhez.

Hogyan készült?

Erdélyi monda, amit már a 19. század közepén felgyűjtöttek, és később Benedek Elek is feldolgozta. Egyike volt azon kevés mesének, amiben már eredetileg is mindenkinek volt neve.

Mitől különleges?

Az előző sorozatban részletesen tárgyaltam ezt a mesét, nem akarom magamat ismételni, itt elolvasható. Alább csak a kedvenc mozzanataimat emelem ki:
Említettem már, hogy különösen szeretem az olyan meséket, ahol a férfi és a női hős egyenrangú felekként szerepelnek? Petur és Béla/Etelka pont ilyen párt alkot. Mindkettőjüknek megvan a mesében a maga pillanata, amikor megmutathatják a hősiességüket, és a történet végén kölcsönösen egymást választják (bár Petur nem tudja, hogy Etelka egyben Béla is, amikor kiderül az igazság, cseppet sem zavartatja magát). Zúzó figurája remek lehetőséget ad rá, hogy az agresszivitását kontrasztba állítsuk Petur egészséges, kiegyensúlyozott férfiasságával.
Azt is nagyon szeretem, hogy Béla nem csak Béla, hanem "Béla kisasszony." Bár "férfiasan" határozott, sok más mese és legenda hősnőivel ellentétben (ld. Mulan) nem álcázza magát férfinak. A királyi udvar láthatóan úgy fogadja el, amilyen: fegyverrel a kézben, parancsolásra született királynőként, de egyben kisasszonyként is, akinek nem kell valami másnak álcáznia magát, hogy tekintélye legyen. Remek mese ez arra, hogy elgondolkodjunk egy kicsit a biológiai nem - társadalmi nem (gender) - nemi önkifejezés témakörén. Etelka/Béla nőnemű, mindkét formájában nőnek tartja magát (és a környezete is őt), de Bélaként sok olyan vonást felvesz, amit az emberek általában férfiasnak gondolnának. Ettől azonban nem lesz kevésbé nő, és pláne nincsen köze az egésznek ahhoz, hogy kihez vonzódik - mindkét formájában ugyanúgy Peturt szereti.

Érdekesség

A mesét Jókai Mór is feldolgozta Az istenhegyi székely leány című írásában. Ott a két lányt Lónának és Szendilének hívják (ami szerintem levesz az eredeti cím izgalmasságából). 

Pirosmalac (Ribizli a világ végén 26.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Megint csak egy eléggé ismert népmese kevésbé ismert változatához érkeztünk.

Miről szól?

Egy gyermektelen házaspárhoz váratlanul, a kéményen keresztül egy piros kismalac érkezik, akit Malacka Zsuzsinak neveznek el, és a lányukká fogadnak. Amikor a malac elkezd iskolába járni, a többi gyerekkel együtt kijár az erdőbe bogyót szedni. Kószálás közben a király kertjének kerítéséhez vetődik, és beszökik a kertbe aranyszilvát lopni (ehhez leveszi a malacbőrét, és lánnyá változik, amikor nem látja senki). A királyfi kilesi a malaclányt, és megpróbálja elkapni, ám Malacka Zsuzsi sikeresen hazamenekül. A királyfi erre udvarolni kezd a malacnak, és mindenki legnagyobb meglepetésére feleségül kéri. Malacka Zsuzsi az esküvőn végleg lánnyá változik.

Hogyan készült?

A mesét ugyanennek a típusnak két változatából raktam össze, mert szinte elvágólag az egyiknek az eleje, a másiknak pedig a vége volt annyira bájos, hogy együtt szerettem volna mesélni őket. A mese eleje Penavin Olga szerbiai gyűjtéséből származik, a vége pedig, a kerttel és az aranyszilvákkal, Kovács Ferenc iratosi meséi közül. Néhány kisebb részletet átemeltem egy rozsályi változatból is.

Mitől különleges?

Erről a mesetípusról is blogoltam már korábban, csak akkor még nem ismertem az aranyszilvás verziót (amit külön szeretek a harkály és a földikutya miatt). Léteznek olyan változatok, ahol az apa elhagyja a családot, amikor kismalacuk születik, ám ez a verzió ehelyett egy pozitív örökbefogadás-történet, ahol a házaspár örül a malacnak, és teljes valójában elfogadja, szereti, és gyerekének tekinti.
Másolva a korábbi bejegyzésből:
"Azt is érdemes megfigyelni, hogyan viszonyul a közösség a malachoz. A rozsályi változatban a szomszédasszonyok győzik meg az anyát, hogy engedje el az iskolába, meg epret szedni a többi gyerekkel. Arról sem esik említés, hogy a gyerekek bántanák a malacot - ha úgy nézzük, a közösség be- és elfogadja. Az egyetlen alkalom, amikor hátrányára van a malacsága, az eljegyzés. A fiú viszont már látta a lányt igazi valójában, és kiáll mellette, akkor is, ha az egész falu rajta gúnyolódik. A mesében rengeteg szimbolikus utalás rejlik külső és belső szépségre, elfogadásra, másságra, és arra, ki képes meglátni másokban a rejtett értékeket. Ha úgy vesszük, a vőlegény azzal, hogy elfogadja a malacot, mert meglátta benne a szépet, ráveszi a közösség többi tagját is, hogy a lányt/személyt lássák benne."

Érdekesség

Ribizli megjelenése óta sokat meséltem ezt a mesét, és mindig nagyon jó móka. Kisebb gyerekeket már mag a malac ténye is hosszú percekig képes elszórakoztatni.

Futika (Ribizli a kulisszák mögött 23.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ne mondja senki, hogy ez a gyűjtemény csak lányokról szól: még egy mese, aminek nagyon klassz fiú hőse van!

Miről szól?

Futika különleges fiú: folyton szalad, mozog, sohasem áll meg egy helyben. Mindenki kicsit furának tartja, és senki sem akar megbízni benne, amíg egy gazda jókedvében fel nem fogadja szolgálatra, "napi háromszori szaladással." Futika kimegy a földekre dolgozni, és minden szünetben hazaszalad, hogy kimozogja magát. Úgy esik, hogy minden látogatásakor lefüleli a falu tolvaját, aki végül elhatározza, hogy elteszi az idegesítő szolgát láb alól. Futika azonban résen van, és ő csalja tőrbe a tolvajt, bizonyítva a gazdának, hogy nem csak gyors, hanem becsületes és okos is.

Hogyan készült?

Futika zseniális mese, de nem túl ismert: csak két változatát találtam meg, Berze Nagy Jánostól és Penavin Olgától. A mese elejéhez hozzáköltöttem egy kicsit a szaladozó legény gyerekkoráról, ahogy a mesélések során kialakult a történet - leginkább azért, hogy megmutassam, milyen nagy szó, hogy a gazda felfogadta Futikát szolgálatra.

Mitől különleges?

Biztos akad, aki rögtön ráismer egy-egy gyerekre vagy felnőttre Futikában. Ennek a mesének fontos tanulsága és reprezentációs ereje van: Futika olyan, amilyen, és emiatt sokan látásból elítélik ("jé, hiperaktív!", szólt közbe egyszer egy fiatal, amikor meséltem). Amikor viszont kap egy esélyt, hogy a maga módján beilleszkedjen egy környezetbe - "napi háromszori szaladással" - akkor rögtön megtalálja a helyét és a boldogságát, és az energiáit hasznos dolgokra fordítja. Nagyon fontos mozzanat, hogy Futika nem "kigyógyul" a szaladozásból, hanem a környezte döbben rá, hogy a napi három szaladás egyáltalán nem nagy ár, hogy Futika jól érezze magát a bőrében, és semmiben sem akadályoz senkit abban, hogy elvégződjön a munka a ház körül. Sőt. Futikát a különlegessége teszi alkalmassá arra, hogy észrevegyen olyan dolgokat (a tolvajt) is, ami másnak nem tűnt volna fel. Futika remek inklúziós mese, és ráadásul nagyon mókás (és egyáltalán nem didaktikus), ami még természetesebbé teszi.

Érdekesség

Móra Ferenc írja valahol, hogy az ő gyerekkorában a "speciális" embereket a falu közössége úgy hívta, "többel jó", mert amíg ott volt körülöttük a támogató közösség, addig ugyanolyan jól beilleszkedtek, mint bárki más. Ezt hívták az aktivisták "a fogyatékosság társadalmi modelljének" - sok ember nem önmagában szenved hátrányt, hanem azért, mert a társadalom elutasítóan viselkedik velük szemben, és nincs felkészülve rá, hogy befogadó környezetet teremtsen.

Tubarózsa kisasszony (Ribizli a kulisszák mögött 21.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Pályuk Annának minden meséjét imádom, de a szerelmes történetei közül biztosan ez a kedvencem.

Miről szól?

Egy gróf lányának mindene a kertészkedés, de az apja nem engedi, hogy összekoszolja a kezeit. Amikor rejtélyes, nyamvadt virághagymák érkeznek Hollandiából, a lány elültetteti és titokban gondozza őket, míg tubarózsa nem nyílik belőlük. A csodás illatú új virág sok bonyodalmat okoz, és a lány fejére vonja az apja haragját - ő azonban kiáll magáért Miska, a kertészfiú segítségével, így végül a bántalmazás megszűnik, és győz a szerelem.

Hogyan készült?

Megint olyan egyedi mese, ami csak Pályuk Anna repertoárjából ismert. Helyenként ki kellett fésülnöm, mert szokás szerint vagy a gyűjtésnek, vagy az idős mesemondó memóriájának köszönhetően akadtak benne zökkenők, de meglehetősen kevés (egy ponton Miskára, mint királyfira hivatkozott, de aztán ezt a szálat végül nem bontotta ki). Az eredeti szövegben Tubavirág szerepelt, de a Tubarózsa jobban tetszett.

Mitől különleges?

Amellett, hogy teljesen egyedi történet, nagyon-nagyon szép is. Megismerünk egy grófkisasszonyt, akinek szenvedélye a kertészkedés, és titokban űzi akkor is, amikor megtiltják neki. Sőt, saját nevet választ magának, a lázadását és önállóságát jelképező tubarózsa nevét. A mesében csodaszép látni a folyamatot, ahogy a lány megtanul kiállni az apja bántalmazása ellen - ehhez fontos segítséget kap a kertészlegénytől, aki a tomboló apát szó szerint felkapja, arrébb teszi, és férfiúi voltát kihasználva rádörren, hogy ne merjen még egyszer kezet emelni a lányára (az apa bántalmazása a mesében abban jelenik meg, hogy elkezdi kitépkedni a virágokat). Miska nem megmenti a lányt, csupán mellé áll és támogatja; pozitív férfi szereplő abból a szempontból is, hogy elismeri a saját hibáit, és azt is elfogadja, ha másvalaki kijavítja őket (rosszul ültette el a virághagymákat, és erre a lány jött rá). A szerelmespár története bájos és hihető; összeköti őket a közös szenvedély, a barátság, és egymás kölcsönös tisztelete. 

Érdekesség

A tubarózsa Közép-Amerikában őshonos, hozzánk a 18. században érkezett meg, akkor lett népszerű kerti virág. A mesében is Hollandiából kapja a gróf a virághagymákat, és senki sem tudja megmondani, micsodák. Nagyon realisztikus elem ez egy mesében, de a helyére kerül, ha tudjuk, hogy Pályuk Anna maga is a kertek nagy szerelmese volt, és rengeteg virágos meséje van.

Ezt a történetet egyébként kiadtam angol fordításban is, a Pályuk Anna harminc csodaszép meséjét tartalmazó Dancing on Blades: Rare and Exquisite Folktales from the Carpathian Mountains című kötetben (Parkhurst Brothers, 2018.), ami 2019-ben Storytelling World Resource és Anne Izard Storyteller's Choice díjakat nert.

Hapták, Kerdáj, Rékcung (Ribizli a kulisszák mögött 20.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Az egyik kedvenc mesetípusomból is került egy verzió a gyűjteménybe, méghozzá nem is akármilyen ritka változatban!

Miről szól?

Három magyar katona hazafelé tart a szolgálat után, de egy ismeretlen városba vetődnek. Egy titokzatos házban töltik az éjszakát, ahol mindhárman egy-egy varázslatos tárgyra bukkannak: Láthatatlanná tévő köpenyre, sereget teremtő kalapra, és soha ki nem fogyó erszényre. Rékcung az utóbbival rögtön el is indul, hogy kártyázzon egy híresen furfangos királykisasszonnyal, ám a lány elcsalja tőle az erszényét, és aztán sorra a másik két kölcsönkapott varázstárgyat is. Rékcung végül néhány varázslatos gyümölcs segítségével csalja vissza a kincseket a szemtelen királylánytól, és menet közben még bele is szeret az egyik szolgálólányába. Happy end.

Hogyan készült?

Ez a mese a magyar nyelvterületen nagyon népszerű Fortunatus (ATU 566) mesetípusba tartozik. Sok változata ismert; a fenti verziót két szövegből gyúrtam össze, Jóni Ferenc "Hapták, Kerdáj, Rékcung" című meséjét véve alapul. Kisebb elemeket (például a Julcsi nevű szolgálólányt) átemeltem más verziókból is. Jóni Ferenc meséjében különösen imádtam a kezdést az eltévedt katonákkal, a titokzatos, vaksötét házzal, és főleg a nevekkel, amelyek a német katonai szótárból származnak: Hapták (Vigyázz), Kerdáj (Hátra arc), és Rékcung (Jobbra át) magukban hordozzák a férfi mesemondók gyakori katonai élményeit is.

Mitől különleges?

Erről a mesetípusról is blogoltam már a régebbi sorozatban, de azért itt is leírom a lényeget. Az egyik ok, amiért ez a mese bekerült a gyűjteménybe, az volt, hogy szerettem volna olyan történeteket is szerepeltetni, ahol az okos, talpraesett nőalak nem jó, hanem ellenséges szereplő. A feminista mesemondó szemléletnek ugyanis alapvetően nem követelménye, hogy minden női szereplőnek kötelezően jónak és feddhetetlennek kellene lennie, ahogyan a férfi szereplők sem mind gonoszak - inkább a változatosságon, és a megfelelő arányokon van a hangsúly, valamint azon, hogy a karakter ne pusztán attól legyen ellenszenves, hogy nő. Jelen esetben a királylánynak szép kerek személyisége van: szeret kártyázni, okos, furfangos, nem könnyű átverni, és igen, közben kapzsi és gátlástalan is, de nem attól, hogy lány.
Cserébe a mese maga borzasztóan szórakoztató, Rékcung pedig esendő, de hibáiból tanuló karakter. Azt is szeretem, hogy a történet nem végződik esküvővel, a királylány nem "jutalom" az őt legyőző hős számára, hanem egyszerűen el kell ismernie a vereségét - Rékcung pedig ettől teljesen függetlenül megismerkedik egy másik lánnyal, akivel megtetszenek egymásnak.

Érdekesség

Nagyon szeretem ezt a mesetípust kamaszoknak mesélni. Ők már átlátják, hol hibázik Rékcung, és amikor másodjára és harmadjára is beleesik ugyanabba a hibába, látványosan szokták forgatni rajta a szemüket, sőt, néha be is kiabálnak, hogy "nem lehet ennyire hülye!..."

A láthatatlan munka (Ribizli a kulisszák mögött 19.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

A kötet egyik legmozaikosabb mozaikmeséjéhez érkeztünk.

Miről szól?

Egy ember addig panaszkodik, hogy neki keményen dolgoznia kell a földeken, míg a felesége "otthon pihenget" (viccesen megjegyzi, hogy ha végez is valami munkát, az "láthatatlan munka"), amíg az asszony felajánlja, hogy cseréljenek munkát egy napra. Az asszony elmegy a földekre, emberünk pedig otthon marad a háztartással, a két kisgyerekkel, meg az állatokkal. Sorozatosan mellényúl mindennek; minden kiborul, eltörik, elromlik, vagy elszökik körülötte, míg végül a hazatérő felesége menti meg a biztos haláltól (eddigre emberünk már a kényébe van szorulva egy kötélnél fogva, aminek egy tehén lóg a másik végén). A férj elismeri, hogy a "láthatatlan munka" igenis kemény munka.

Hogyan készült?

Nagyon népszerű mesetípus, magyar nyelvterületen rengeteg változata van, és blogoltam róla a korábbi sorozatban is. A könyvben szereplő mesét hat különböző szövegből gyúrtam össze, amelyek között leginkább az egyes háztartási feladatokban, és azok (halálos vagy kevésbé halálos) kimenetelében volt különbség. Nagy élmény volt mazsolázni a mindenféle mókás jelenetek között; mindegyik szöveg tartogatott valami látványos meglepetést. A válogatásban pusztán az vezérelt, hogy én személy szerint melyik mozzanatokon kuncogtam fel a legjobban.

Mitől különleges?

A "láthatatlan munka" nem csak mesei idézet, de a feminista irodalomban ismert fogalom is. Azokat a tevékenységeket írja le, amik csak úgy "elvégződnek" egy háztartásban anélkül, hogy a fő otthonteremtőn (legtöbbször a nő/feleség/anya) kívül bárki más észrevenné, hogy megtörténtek. A szappantartó mágikus módon újratölti magát, a kávéasztalról eltűnnek a koszos poharak, a fiók, abrakadabra, megtelik tiszta zoknival. Ezt a fajta munkavégzést sokszor csak akkor érzékelik a haszonélvezői, amikor hirtelen megszűnik (pl. anya elutazik egy hétvégére, és bekövetkezik a mosatlanedény-apokalipszis, vagy nincs a házban tiszta alsógatya).
A mese a maga egyszerű és humoros módján pontosan leírja, mi a legfőbb probléma a "láthatatlan munkával": az, hogy általában az oroszlánrésze egyetlen személyre hárul, és ezt senki más nem értékeli. A mesebeli férj szerint az asszony otthon "egész nap pihenget", vagy "pletykálkodik", és "nem csinál semmit." A mese ehhez illően pofonegyszerű megoldást is kínál a problémára: egyedül hagyja a férjet vele, hogy vegye észre, és oldja meg maga. Az ebből elszabaduló káosz természetesen költői túlzásokkal él, de a lényege átjön, és sok nő mindennapi tapasztalatait tükrözi. Látványosan ide vág például az a nemrég megjelent statisztika, hogy amióta Spanyolországban az apák több szülői szabadságot vesznek ki, azóta látványosan csökkent a kedvük több gyereket vállalni. Nemrég a Twitteren is volt egy nagyon népszerű, hosszú üzenet-lánc, amelyben nők osztották meg egymással a legviccesebb "láthatatlan munka" élményeiket - például azt, amikor egy férj a régi házukból kiköltözve ódákat zengett a szappantartóról, mert az "sohasem fogyott ki." Angolul tudóknak pedig szeretettel ajánlom a mágikus kávézóasztal örök klasszikus történetét.
Persze amikor a gyakorlatban jelenik meg, a "láthatatlan munka" egyáltalán nem ilyen vicces, sőt, közép- és hosszú távon nagyon súlyos, káros következményei lehetnek a terhelt személy mentális egészségére és emberi kapcsolataira. A mese szépsége abban rejlik, hogy letisztultan, látványosan tálalja a dolgot - amilyen rövid, olyan hosszan érdemes elgondolkodni rajta.
Aki pedig nem hiszi, az járjon utána. Például kérdezze meg a nőket az ismeretségi körében.

Érdekesség

Kovács Ágnes néprajzkutató szerint ez a mesetípus válasz volt a "lusta asszonyt megleckéztető" történetekre.