2023: Az év legjobb sorozatai és filmjei

Az idei év nem volt túl kiemelkedő sorozatok szempontjából - mondjuk ehhez az is hozzájárul, hogy nekem sem volt semmi agyam sorozatokat nézni. A listámon 66 sorozat szerepel, de nagyon sokat nem fejeztem be, vagy teljesen el is felejtettem azóta. De azért volt néhány, amiket mindenképp érdemes megemlíteni.

(Az "idei év" alatt azt kell érteni, hogy idén néztem meg őket. Hogy mikor készültek, az mellékes. Ez a lista teljes mértékben szubjektív. És a sorrend a véletlen műve.)

Új sorozatok

Gen V

Befutott a The Boys spinoff sorozata, és bár az eredetit is nagyon szerettem, ez valamiért még jobban tetszett. Elég sötét, morbid és véres verziója a "szuperhős iskola" toposzának, és az alkotóktól megszokott őrültségekben teljes mértékben elmegy a falig (avagy tovább). Plusz nagyon szerethető szereplők vannak benne, személyes hibáik ellenére. És a színészek is jók. Be is van rendelve a következő évad.

One Piece (Live Action)

Bevallom, anime rajongó létemre a One Piece-be beletört a bicskám, mert egyszerűen nem tudtam megbarátkozni a látványvilágával. Cserébe a live action sorozat nem csak jó lett, de végtelenül cuki és szerethető is. A szereposztás remek, minden színész szívét-lelkét beleadja a produkcióba, és a látványt is sikerült úgy átemelniük, hogy hű az eredetihez, de nem zavaró. Ez az a sorozat, amihez különösen érdemes "kulisszák mögött" cikkeket olvasgatni.

Twisted Metal

Az idei év egyik alulértékelt sorozata, ami több rajongót érdemelt volna (főleg, hogy lesz második évada is). Videojáték-feldolgozás egy teljesen őrült posztapokaliptikus világban. Anthony Mackie és Stephanie Beatriz elviszik a hátukon az egészet; nagyon nekik való szerepeket kaptak, és ki is hozzák a maximumot humorból és akcióból egyaránt. A supporting cast hasonlóan szórakoztató, a soundtracket is nagyon összerakták, és indulhat a sorozat a "legmókásabb szexjelenet" díjért is... 

Pokerface

Akárkinek jutott eszébe, hogy Natasha Lyonne remek Columbo hadnagy lenne, áldassék a neve, mert igaza volt. Teljesen testre szabott szerep, hetigyilkosság, szerethető karakterek. Meg Natasha Lyonne. Aki gyakorlatilag megint önmagát játssza, de ezt így szeretjük. Szerencsére lesz belőle második évad is. Aki szerette a Lie to me-t, az ennek is örülni fog.

The Last of Us

2023 közönségkedvence, és igazából meg is érdemli. Már marhára kezdtem unni a zombi műfajt (a Walking Dead-et 5 évaddal ezelőtt kaszáltam el), de ez most tudott egyszerre izgalmas és szerethető lenni. Főleg a színészek miatt, és mert tetszett a sok gombás special effect. Meg az az epizód, amiről mindenki beszélt. Tudjátok, melyik.

Visszatérő sorozatok

The Bear (2. évad)

Ha egyet kellene választanom az idei év sorozatai közül, valószínűleg ez lenne az. Ez a sorozat nem tud hibázni, de sztoriban, se párbeszédben, se színészi teljesítményben. Minden jelenete kincs, szívhez szóló, humoros, szerethető, teljesen zakkant. A Fishes című epizódot meg önmagában jelölni kellene minden lehetséges díjra ami létezik.

Glow Up (5. évad)

Ritkán nézek reality sorozatot, de ez határozottan a kedvencem. Órákig bírom nézni ahogy emberek művészi gonddal sminkelgetnek, lenyűgöznek a feladatok és trükkök, és mivel a sorozat brit, a bírák is jó fejek. 

Elköszönő sorozatok

Better Call Saul

Könnyes búcsút vettem az egyik legjobb sorozattól amit valaha láttam. Ők se tudtak hibázni, az utolsó képkockáig tökéletes volt az egész, és pont olyan fordulattal kötöttek masnit a végére, ami hű volt az egész történet ívéhez és a karakterekhez is. Sokkal, de sokkal jobb volt, mint a Breaking Bad, ezt bárkivel hajlandó vagyok leharcolni.

The Great

Megint egy nagyon zakkant sorozat, amit élvezet volt nézni. Ha már alternatív történelmet csinál az ember, akkor menjen el vele a végletekig... Elle Fanning és Nicholas Hoult kettőse elvitte a hátán az egészet, bármeddig néztem volna még őket. Sajnos elkaszálták a sorozatot, de legalább nem érződött befejezetlennek. 

Ted Lasso

Megint egy történet, amit eleve ilyen hosszúra terveztek, így volt idő lezárni, lekerekíteni mindent. Az utóbbi évek legszerethetőbb sorozata volt, nagyon bájos szereplőgárdával. Teljesen feel-good, nem tépte meg az ember lelkét, mégis megkönnyeztem a végét. Ha lesz spinoff, azt is nézni fogom, bár Ted karaktere kifejezetten kellett, hogy gördüljön az egész.

Filmek

Háromezer számozott darab

Végre egy magyar film, ami nem "ahhoz képest" jó, hanem tényleg jó. Ütős, szarkasztikus humor, remek szereplőgárda, és olyan történetvezetés, aminek minden jelenetében vagy röhög az ember, vagy összerándul, vagy a kettő együtt. Ráadásul az a fajta társadalomkritika, amiből sokkal több kellene.

Ballad of Songbirds and Snakes

Nem voltam soha hatalmas Hunger Games rajongó, de alapvetően szerettem az eredeti sorozatot. Ez a film viszont meglepően jóra sikerült. Mivel nem olvastam a könyvet, az egész a meglepetés erejével hatott, és a végéig nem voltam biztos benne, hova fut ki, ami üdítő. Ráadásul gyönyörűen elkerülte a "jó fiú gonosz lesz mert összetörték a szívét" klisét, amitől nagyon fáztam az előzetest látva. És a zene is jó volt.

A három testőr: D'Artagnan

A franciák megint csináltam egy Három testőrt. Ebből a sztoriból bármit bármikor megnézek, de ez most tényleg jól is sikerült. A szereposztás is remek (hellóó, Vincent Cassel és Eva Green), meg a harcjelenetek is üdítően sárosak és brutálisak; nem álltak le az elegáns kardozásnál, ráadásul a muskétások ebben a filmben lőnek is. Ugye. Annyit változtattak csak a sztorin, hogy izgalmas legyen. Várom a második részt.

Guardians of the Galaxy 3

Bevallom, az első kettőt kifejezetten nem bírtam, de ez a harmadik végre szerethető volt. Meg horrorisztikus. Sam Raimi akart a Marvelnek horrort csinálni a Doctor Strange filmmel, erre tessék, jön James Gunn becsúszó szereléssel, és olyan szívszorító kisállatos body horror tragédiát rittyent, hogy hajjaj. Nem számítottam rá, de emlékezetes marad. A soundtrack szokás szerint ütős.

Spider-Man: Across the Spiderverse

Látványvilágában ez mindent vitt az idén. Az első film is nagyon jó volt, és a folytatás fel tudott nőni hozzá. Olyan vizuális világot teremtett, amilyen nem nagyon láttunk még animációban. Minden színnek, stílusnak, vonalvezetésnek plusz jelentése volt. Ráadásul a soundtrack még mindig epic. És Spider-punk instant közönségkedvenc.

2022: Az év legjobb sorozatai

Idén összesen 96 sorozatba kezdtem bele, ebből 77-et fejeztem be. Úgy döntöttem, díjak formájában méltatom az idei kedvenceimet. Természetesen attól, hogy valami az idei listára került rá, még nem biztos, hogy 2022-es sorozat - simán előfordul, hogy csak most találtam rá.

Legjobban Megírt Sorozat

The Bear 

Jóatyám szerint "Ratatouille meets Shameless", és ez teljesen vissza is adja a sorozat hangulatát. Ötvözi a főzés szeretetét az elcseszett családok szeretetével, és a finom falatok mellet zseniális, életszerű párbeszédeket is ad jó színészek szájába. Ráadásul viszontláthatjuk Jeremy Allen White-ot, a Shameless egyik közönségkedvencét, aki remek színész.

Legjobb Kosztümös Sorozat

Ezt a kategóriát több részre kell osztanom, mert idén nagyon erős volt a mezőny.

Legjobb Női Főszereplő:

Serpent Queen

Ez a sorozat, Samantha Morton főszereplésével, erőlködés nélkül kenterbe verte a Trónok Harcát, és az idei egyik nagy kedvencemmé vált. Hozza a Borgiák és Tudorok hangulatát, látványos kosztümökkel és véres intrikákkal.

Legjobb Férfi Főszereplő:

The English

Bejön nekem ez a "revizionista western" műfaj. Vadnyugat, indián és női szemszögből. Tele emlékezetes karakterekkel, fejükre állított toposzokkal, de klasszikus western hangulattal. Emily Blunt is szépen hozza a formáját, de igazán nagyot Chaske Spencer alakít benne, a mogorva pawnee harcos szerepében.

Legjobb Történelmi Romantikus:

Sanditon

Gondoltátok, hogy a Bridgertont mondom, mi? Igazából az is szórakoztató volt, de egy kevésbé ismert sorozat itt is beelőzött. A Jane Austen befejezetlen regényéből kézült Sanditon már a második évadra tért vissza, és hozza a hasonló romantikus Regency hangulatot, de kicsit finomabbal és cizelláltabban a Netflix sorozatnál.

Legjobb Szereplőgárda:

Gilded Age 

Az HBO új, 19. századi New Yorkban játszódó sorozata pótolja a Downton Abbey, Mr. Selfridge és hasonló sztorik által hagyott űrt. Mind a színészek (Christine Baranskival az élen), mind pedig az általuk alakított karakterek emlékezetesek és érdekesek - nem beszélve a körülöttük éppen megszülető századfordulós New York világáról, kosztümöktől díszletekig.

Legjobb Sci-Fi

For All Mankind

Ez a sorozat immár harmadik évada feszegeti a kérdést, hogy mi lett volna, ha a szovjetek lépnek előbb a holdra, és Amerika nem adja fel a space race-t. Az űrkutatás és Mars-kolonizáció izgalmain kívül remekül viszi az alternatív történelmet is a háttérben, civil jogi mozgalmaktól Észak-Korea felemelkedésén át a megújuló energiák fejlődéséig. Abbahagyhatatlan.

Legjobb Fantasy

Sandman

A sorozat számomra beváltotta a képregény-adaptációhoz fűzött reményeket, szereposztásban, látványban és írásban egyaránt. A vendéglős epizód önmagában komoly díjakat érdemel. Reménykedem egy Dreaming-spinoffban, mert képregényben is azt szerettem a legjobban.

Legjobb Romantikus Sorozat

Our flag means death

Ha volt sorozat az idén, amit végtelenül bájosnak és szerethetőnek találtam, akkor ezt volt az. Sose gondoltam, hogy egy kalózos sorozatra ezt fogom mondani (még akkor is, ha Taika Waititi keze van a dologban), de borzasztóan CUKI. Hála az égnek érkezik a folytatás.

Legjobb Szuperhősös Sorozat

Ms. Marvel

És ha már a cukiságnál tartunk: a Marvel idén több nagy dobást is hozott, de ha kedvencet kell választani, akkor számomra Ms. Marvel vitte el a pálmát. Mondjuk elfogult vagyok, mert a képregényeket is nagyon szerettem. A színészeket remekül válogatták, a kulturális elemek színesek és izgalmasak - és a sorozat belemászik India és Pakisztán történelmébe is, kamasz-szuperhős sorozattól váratlanul komoly módon.

Legjobb Vígjáték

Rutherford Falls

Csak idén találkoztam vele, és sajnos nem is lesz belőle több, pedig megérdemelné. Egy amerikai kisváros életéről szól, ahol a gyarmatosítást ünneplő történelmi hagyományok összeakadnak a helyi indián közösség hagyományaival. Kedves, humoros sorozat, emlékezetes pillanatokkal teletűzdelve. És ráadásul nem csak sok remek indián színészt vonultat fel, de az írók között is van egy navahó hölgy.

Legjobb Horror

The Midnight Club

Véletlenül dobta fel a Netflix; a horror alapvetően nem az én műfajom. Ennek ellenére nem tudtam abbahagyni. A történetben ugyanis a mesemondásé a főszerep, és az egyes mesék, amiket a (halálos betegségben szenvedő) kamaszok mondanak egymásnak minden epizódban, nagyon szépen tükrözik a saját jellemüket. Ez a sorozat volt számomra az év egyik meglepetése.

Legjobb Kamasz Fantasy

Vampire Academy

Apropó, meglepetések: vámpíros sztorira sem mondtam még soha, hogy "bájos és szerethető", de ez nagyon az. Megengedi magának a szokásos kliséket, de a "kiválasztott"-sztorin és a nagy harcokon túl elsősorban a barátságról szól. Nem vártam, hogy ennyire a szívembe lopja magát. Ráadásul a soundtrackje is marha jó.

Legjobb Kamasz Sorozat

The Wilds

Ezt sajnos elkaszálták két évad után, pedig néztem volna még. Egy "Legyek Ura" jellegű kísérletről szól, ahol kamasz lányokat dobnak le egy elhagyott szigeten, hogy megnézzék, felépítik-e a tökéletes társadalmat (egy másik szigeten pedig ugyanezt teszik fiúkkal). A sztori meglehetősen realisztikus választ ad a kérdésre anélkül, hogy egyik vagy másik irányba túlzásba esne.

Legjobb Visszatérő Sorozat

Reservation Dogs

Már nagyon vártam az új évadot, és nem okozott csalódást. Néhol sírva röhögős, néha szívbe markolóan realisztikus. Csupa jó színész. Ez az a sorozat, ami képes tökéletesen TV képernyőre adaptálni a mágikus realizmus műfaját.

Legjobb Elbúcsúzó Sorozat

The Good Fight

(Erre a címre esélyes volt a Better Call Saul is, de azt még tartogatom.) Könnyes szemmel búcsút mondtunk hat évad után ennek a sorozatnak, ami spinoffként képes volt messze túlszárnyalni az eredetit. Köszönhető ez részben a színészeknek, részben a karaktereknek, leginkább pedig annak, hogy az írók az elmúlt hat év amerikai történéseit figyelve végleg elborultak. Egy fiktív ügyvédi iroda, ami a valós hírekre reagál. Imádtam.

Legjobb Könyv Adaptáció

SAS: Rogue Heroes

Az HBO visszahozta ezzel a sorozattal a Generation Kill hangulatát, csak második világháborús háttérrel. Dominic West se maradt ki a dologból, ami külön bónusz. A sorozat megmutatja, hogy a háború 2% hősiesség, és 98% WTF. És a soundtrack se kutya, ha anakronisztikus is.

Legjobb Reboot

Interview with the vampire

A könyv és a film is klasszikus, de a sorozat fel tudott nőni hozzájuk, sztoriban és színészi alakításban egyaránt. Hozza a New Orleans hangulatot, és nagyon jól játszik a queer-fekete identitásokkal egy százéves házasság és a 20. századi történelem kontextusában...

Legjobb Animációs Sorozat

Arcane

Látványában lenyűgöző, sztorijában ütős. Abszolút nem kell ismerni hozzá a videojátékot. Sötét, részletgazdag, és a karakterek is szerethetők. Vagy legalábbis izgalmasak.

Legjobb Valóságshow

Glow up

Órákig bírom nézni, hogy emberek kompetitív szinten sminkelnek. És mivel brit sorozat, sokkal kevésbé kegyetlen, mint sok amerikai valóságshow.

Legjobb Ismeretterjesztő Sorozat

Prehistoric Planet

Békésen úszkáló T-rexek, tollas velociraptorok, udvarló repülőgyíkok, és a lelkes Sir David Attenborough narrációja. Eljutott arra a szintre a paleontológia és a CGI, hogy teljesen élethű természetfilmet nézhetünk dinoszauruszokról. És nem csak öldöklés van benne. Gyerekkori énem sír a boldogságtól.

Elismerő említést érdemel továbbá:

White Lotus, The Boys, Cobra Kai, Euphoria, Russian Doll, Moon Knight, She-Hulk, Umbrella Academy, The Dropout, Locke & Key, Girl from Plainville, Hacks, Blockbuster, Avenue 5, Inside Man

Ti mit néztetek az idén? Mik voltak a kedvenceitek?

2021 - Az év méltatlanul alulértékelt sorozatai

Megint eltelt egy év, jönnek az összesítő bejegyzések. Idén is jó sok sorozatot daráltam le, bár bevallom nem mindegyiket fejeztem be, és voltak közöttük újranézések is. Így is elég látványos a lista: összesen 104 sorozat szerepel rajta. Ahelyett, hogy azokat méltatnám, amiket általános rajongás övezett (WandaVision, Mare of Easttown, Squid Game, White Lotus, Witcher, Cowboy Bebop ésatöbbi), gondoltam, inkább azokból írok listát, amikről nem esett annyi (vagy olyan) szó, amennyit szerintem bőven megérdemeltek volna. Íme:

Dickinson

Ez a különleges, egyszerre őrült és mélyen empatikus sorozat idén kétszer futott, és pár nappal ezelőtt, december 24-én be is fejeződött a harmadik évaddal. Eredetileg is ilyen hosszúra tervezték, ami dicséretes, mert szép kerek lezárást ad a történetnek. Emily Dickinson amerikai költőnő életéről szól, és a mágikus realizmus keveredik benne az SNL hangulatával (és gárdájával). Kiemelkedik Hailee Steinfeld, aki a Hawkeye Kate Bishop-ja ként is aratott az idén, de ebben a szerepben egy sokkal líraibb, mélyebb oldalát mutatja meg. Mellette hatalmasakat vinnyogtam még Anna Baryshnikov és az elmaradhatatlan Jane Krakowski alakításain. Eddig sohasem érdekelt Emily Dickinson, de most teljesen beleszerettem. Újranézős. És a zene is jó.

The Nevers

Ez a steampunk szuperhősös sorozat sajnos elcsúszni látszik megalkotója, Joss Whedon rossz hírnevén, pedig nagyon, de nagyon megérdemelné, hogy ne kaszálják el (Joss azóta ki is szállt belőle amúgy, szóval tessék eltenni a vasvillákat). Megvan benne minden, amitől szeretni lehet: látványosan megalkotott steampunk ketyerék, szuperképességek, nagyon erős és komplex karakterek, női hősök, harcjelenetek fűzőben és alsószoknyában, sokszínűség, alternatív történelem, cuki szerelmi szálak. És jó színészek dögivel. Most tényleg, mi a franc kellene még hozzá?!

The Watch

Sok nyígás volt a sorozat körül, hogy más Pratchett-feldolgozásokkal ellentétben nem szóról szóra követi a regényeket. Nos, nekem az összes Pratchett-alkotás körül az Őrség a toronymagas kedvencem, és tudjátok mit? Imádtam a sorozatot is. A szereposztás tökéletes volt (kiemelkedik Jo Eaton-Kent mint Cheery), a humor kellően beteg, Richard Dormer fizimiskája megfelelően lepattant, és a középkori/punk látványvilágot is megvettem kilóra. Nagyon szurkolok, hogy legyen még belőle, és ne végezze úgy a purista guillotine alatt, mint a Cowboy Bebop. (Szégyelljétek magatokat.)

Doom Patrol

Ebből idén már a harmadik évad ment, és hamarosan jön a negyedik is. Ennek ellenére szinte alig hallok róla, pedig a "morbid szuperhősös" műfajban magasan a legjobb, amit eddig néztem. (Oké, a The Boys is ott van a szeren, de ők idén pihentek). Amellett, hogy az ember fogja a fejét, hogy "nem, odáig már biztos nem mennek el... aúú...", a harmadik évadban egy csomó komplex jellemfejlődést láthattunk, sok megható pillanatot, és a felejthetetlen Sisterhood of Dada időutazós sztorit, Michelle Gomez imádni való főszereplésével. Remélem, ő is marad még egy darabig.

Reservation Dogs

Sterlin Harjo és Taika Waititi idén leszállított nekünk egy nagyon pöpec, fiatal gárdát felsorakoztató sorozatot, ami egyszerre van tele popkultúrával, amerikai őslakos kultúrával, kamasz életérzéssel, és *köh*Winetou*köh* jellegű giccsektől mentes, arcodba mondó rezervátum-realizmussal. Aki még mindig gyerekkora képzelt indiánjainál van leragadva, és nem érti, hogy mi azzal a baj, annak kötelező darab. Meg mindenki másnak is, mert borzasztóan szerethető és szórakoztató.

Invasion

Jönnek az űrlények, de másképpen. Ezt a sorozatot mindenki gyommá pontozta, pont olyan dolgok miatt, amiket én imádtam. "Lassú": értsd, egy csomó gondosan kifejtett jelenet van benne, amik karakterekről szólnak, és nem arról, hogy hullanának az űrlénybombák. "Sok benne a felirat": üdv az Amerikán kívüli világban. "Epizódokon keresztül nem is láttunk űrlényt!": Azért, mert a szereplők családanyák, elkószált katonák, iskolás gyerekek, és kivételesen nem azok a különleges emberek, akik a harmadik típusú találkozás frontvonalában lennének. Ezek a szereplők a rádióból tudják meg, mi van, az evakuálás a fejük felett történik, és közben mind csak túlélni akarnak. Nem mellesleg ez a sorozat produkálta idén a legszebb (meleg) szerelmi szálat is, amit láttam. Nem mondtam még olyat, hogy egy űrlényes sorozat "belemerülős" lenne, de ez az.

Resident Alien

És ha már űrlények: Alan Tudyk megint alakított valamit, amit érdemes (sírva röhögve) nézni. Az emberbőrbe bújt, magát embernek tettető űrlény kalandjai maguktól adják a magas labdákat, és Tudyk mindet le is üti, olyan arcjátékkal, amilyet legutóbb a MIB legendás Edgar-öltönyétől láttunk. Mellette a többi színész is hozzá a formáját, és a háttérül szolgáló táj sem rossz. Hamarosan jön a következő évad.

Dopesick

Komolyabb vizekre evezve: aki szereti a realista sorozatokat, annak ez kötelező darab. Erős alakítások, még erősebb téma. A sztori az amerikai opioid-válság körül forog, egyszerre láthatjuk az orvosok, a gyártók, és a felhasználók évtizedeken átívelő történetszálait. Nem egy könnyű esti limonádé, de remekül összerakott sorozat. Plusz Rosario Dawson, ugye.

The 4400

Én anno nagyon szerettem az eredeti 4400 sorozatot, ami most, 18 év után (édesjézus gyere le) kapott egy remake-et. Az alapállás ugyanaz: 4400 ember el-eltűnik a 20. század folyamán, majd mind egyszerre megjelennek 2021-ben a semmiből, különféle szuperképességekkel felruházva. Az új sorozat (mindenféle szempontból) színesebb szereplőgárdát kapott, és több figyelmet fordít a 21. századi kultúrsokkra is. A gárda eddig nagyon szépen alakít, a sztori az előre látható síneken halad, gonosz állam bácsi nagyon gonosz, ébredeznek a szupererők, bontakoznak a szerelmi szálak, satöbbi. Kíváncsi leszek, mi lesz belőle.

Sweet Tooth

Ez történik, amikor Bambit keresztezik a Mad Max világával. Szó szerint. Eredetileg képregény volt, de sorozatként is nagyon szépen megáll magában. Cuki-sötét buddy road movie egy posztapokaliptikus kontinensen, ahol gyerekek valami rejtélyes okból állati testrészekkel és tulajdonságokkal - Sweet Tooth esetében agancskákkal - születnek. Elmagyarázni nehéz, de megnézni megéri.

Ted Lasso

Tudom, tudom, kilóg a sorból, ezt már nagyon sokan körberajongták, de annyira a szívembe zártam, hogy  muszáj nekem is elmondani: vegyétek, egyétek, mert imádnivaló. Egészséges férfiasság: a sorozat.

Említést érdemel még ebben a kategóriában: 

Pose (3. évad, ezzel be is fejeződött, instant klasszikus)

For All Mankind (2. évad, jöhet a következő)

Snowpiercer (2. évad, Sean Bean-nel megfejelve)

Locke & Key (2. évad)

Marvelous Mrs. Maisel (3. évad, ez mostanra lett jó)

The Great (2. évad, ez még mindig jó)

Good Fight (5. évad, ez eleve jó volt és egyre jobb)

Mythic Quest (3. évad)

Leonardo 

American Rust

2020 - Az év (jó) sorozatokban

Mondhatnám, hogy idén a karanténnak köszönhetően bőségesen volt idő sorozatokat nézni... de az az igazság, hogy én alapjáraton is nagyon sokat nézek, így nem lehet az idei termést egy az egyben a koronavírus számlájára írni. Ez van.

Röviden, számokban:

Idén kereken 101 sorozatot néztem,

ezek közül 73-at fejeztem be,

és 7 volt újranézés.

Az idei új kedvencek

(Mindenféle sorrendet nélkülözve)

Brave new world - Bevallom őszintén, a könyv nekem kimaradt, biztos vagyok benne, hogy jobb mint az adaptáció, de így látatlanban nekem nagyon tetszett a sorozat. Jók a színészek, jól van felépítve a világ, és bár a mondanivaló erősen didaktikus, élvezetes volt végig követni a történetet. Sajnos a sorozatot rögtön el is kaszálták, szóval ennyi volt. 

Snowpiercer - És ha már a társadalomkritikánál tartunk, itt egy újabb klasszikus, Daveed Diggs főszereplésével. Én anno a filmet is szerettem, de ez a sorozat nagyon hozza a formát, szereposztásban és világépítésben is. Mondjuk még mindig nem értem, miért pont két kocsi levendulát kell termeszteni az emberiség utolsó túlélői számára, de hajlandó vagyok felfüggeszteni a kétkedésem a tanulság (és a látvány) javára. Hamarosan jön a második évad.

Upload - Úgy tűnik, ez ilyen utó- és disztópisztikus év volt. Nem lepődöm meg. Az Upload egy nagyon kellemes, kicsit Black Mirror-ra hajazó sztori, ahol embereket a haláluk után egy virtuális világba töltenek fel... annak minden előnyével és hátrányával együtt. Van benne egy kis szerelmi szál, meg egy csomó nagyon kézenfekvő poén. És lesz folytatás. 

The plot against America - Még mindig a disztópiáknál tartva, itt egy baromi ütős alternatív történelmi sorozat az HBO-tól, ami talán nem is áll annyira messze a jelenlegi idővonaltól. Olyan második világháborús történelmet tár elénk, amelyben az Egyesült Államok Németország-szimpatizáns elnököt választott magának, és azt követi végig, hogyan csapódik ez le az egyszerű emberek mindennapi életében. Sokkal árnyaltabb és realisztikusabb, mint a sokat emlegetett Ember a fellegvárban. Minisorozatként futott, még nem tudni, lesz-e folytatás.

The Great - És ha már alternatív történelem, itt egy sorozat a szórakoztatóbb fajtából, Nagy Katalin cárnő korai éveiről. Remek szereposztás, sok bújtatott kritika, nagyon fárasztó poénok. Jön a folytatás is. Huzzah!

Zoey's Extraordinary Playlist - Az év egyik habkönnyű meglepetése. Fél füllel nézhető limonádénak indult, de részben a szereposztásnak, részben a soundtracknek, részben a bájos humornak köszönhetően hamar megszerettem. Aki zenés-táncos-humoros-szerelmes, néhol könnyezős kikapcsolódásra vágyik, annak melegen ajánlom. 

Locke & Key - A debütáló fantasy sorozatok közül idén ez volt a kedvenc. Creepy, trippy, sötét, izgalmas, és természetesen képregényen alapszik. Meg is hosszabbították rögtön két évadra. 

Visszatérő klasszikusok

The Mandalorian - Nyilván. A második évad is hozta az izgalmas, szerethető, jó ritmusú űr-western zsánert, amit elvártunk tőle. Egymaga húzza mokány póniként a Star Wars Univerzum félig döglött moziverzumát. 

Umbrella Academy - Jött a második évad, és szerettük. A szereposztás megint elvitte a vállán, de a sztori sem volt rossz, sőt. Jöhet a harmadik is. 

Better Call Saul - Bár a visszatérők között szerepel, idén is benne van a kedvencek hármas toplistájában. Ez a sorozat egyszerűen nem tud hibázni. Mindenkit szeretettel várok TED előadásomra, melyben kifejtem, hogy miért sokkal jobb minden szempontból, mint a Breaking Bad. Ez van. 

Dragon Prince - Továbbra is szerethető, bájos, izgalmas, és egyszerre melengetheti meg az Avatar-rajongók és a D&D-játékosok szívét. Valamint bemutatja, milyen tök jó a fantasy műfaj, ha nagyobb benne a szereplők sokszínűsége. 

Doom Patrol - És ha már a szerethető csapatoknál tartunk: idén ismét top 3 számomra az elcseszett életű szuperhősök szedett-vedett talált családja, és az ő teljesen őrült kalandjaik. Jövőre jöhet a ráadás. Danny The Street For President. 

"Late to the party"

(Sorozatok, amik nem idén kezdődtek, de valamiért most hoztam be őket)

The Boys - Nagy kedvenc az idei év végére. A képregényt még nem olvastam, de a sorozat üt, humorban, csapatban, és mondanivalóban egyaránt. Csak az vele a baj, hogy innentől nem tudok majd komoly pofával végignézni egyetlen DC filmet sem.

(Mondjuk eddig se tudtam.)

Cobra Kai - Sose gondoltam volna, hogy rajongója leszek egy Karate Kölyök sorozatnak, de ez a szösszenet valahogy megvett kilóra. Egyszerűen szerethetőek a karakterek, és sok a humoros visszautalás az eredeti filmre, amiken mindig jót kuncogtam. Állítólag a harmadik évad nem sikerült túl fényesre, de majd pénteken meglátjuk. 

Star Trek: Discovery - Az idei év nagy megtérése. Az első évadot szörnyen gáznak tartottam, kifolyt tőle az agyam; a másodikba csak azért kezdtem bele, mert éppen nem volt jobb, amit horgolás közben hallgathattam volna. A második évadnak viszont sikerült megfordítania az első évad összes kínos blamáját, és a végére nagyon szerethető lett, na. Űrkalandok helyett beleálltak a "szerető nagy család" sztoriba, és ez jobban fekszik nekik. 

Peaky Blinders - Jobb későn, mint soha. Mondjuk a negyedik évad végére már nagyon vártam, hogy kiszenvedjen ez a szerencsétlen család, de ha lesz újabb, akkor azt is nézni fogom. 

Society - Az idei év egyik nagy tündérmesei meglepetése, amelyben egy rakat kamasznak kell újra felépítenie az emberi civilizációt egy világtól és felnőttektől elvágott, elhagyott városban. 

(Bónusz annak, aki rájön, melyik mesén alapszik a sztori.)

Búcsúzó kedvencek

Magicians - Könnyes búcsút vettünk az utánozhatatlan Margo Nagykirálytól és kis csapatától. Szerencsére előre tudták, hogy el lesznek kaszálva, úgyhogy sikerült nagyon frappáns lezárást kerekíteniük a sztorinak. Hiányozni fognak. Elkezdtem újranézni elölről, mert a Zember még nem látta.

The Good Place - Ez a sorozat az utolsó évadával hódított meg egészen. Nagyon bájosan zárták le, és hagytak maguk után sok töprengeni valót. Biztos, hogy újra fogom nézni. 

Szégyenlista

Raised by wolves - Nem vagyok képes feldolgozni ezt az izét. Rengeteg kérdésem van. Tényleg hat embrióval akarták megmenteni az emberiséget? És miért van szükség aparobotra, ha az anyarobot ugyanolyan erős? És miért nem húztak egy nyamvadt kerítést a ház köré, hogy az emberiség nem kóricáljon el a halálba? Ez a sorozat a "you had one job" mém iskolapéldája. 

Emily in Paris - Emily az a fajta amerikai turista Párizsban, akit izomból képen szeretnék törölni. 

Another life - Ez igazából mókás volt, főleg a klasszikus sci-fi áthallásokkal, de az a gyanúm, hogy komolyan gondolták.

Cursed - Engedjétek vissza Flokit a természetes élőhelyére!

Bridgerton - A Facebook ismerőseim nem tudnak megegyezni, hogy ezt a sorozatot az alkotók paródiának szánták-e vagy sem, és ez nagyjából mindent elmond. A szereposztás zseniális (Polly Walker még mindig istennő), kár érte, hogy egy közepes szűzlányos-fűzőszaggatós limonádéban kell szerepelniük. 

BÓNUSZ KÉRDÉS

Vajon hány idei kedvenc sorozatomban szerepel tök véletlenül Giancarlo Esposito?...

Okéoké, komolyan:

Ti mit szerettetek az idén, és mit vártok a jövő évi termésből a legjobban?

2019 - Az év (jó) sorozatokban

2019 remek év volt sorozatok szempontjából. Már most cikkeznek róla, hogy az elmúlt évtizedben a tévé meghaladta a mozifilmeket minőségben és presztízsben is, és hajlamos vagyok egyetérteni a véleményükkel. Megint csak rengeteg sorozatot néztem az év folyamán (általában evés vagy horgolás közben, meg amikor beteg voltam - azoknak, akik kérdezik, hogy van időm ilyesmire) (és mielőtt siratni kezdenénk az irodalmat, közben olvastam 133 könyvet is), és jó néhány volt közöttük, amiket nagyon megszerettem.
Íme.

Új kedvencek

Doom Patrol - Amikor a DC megkapja a 17-es karikát, és az írók eldobják az agyukat, akkor születik egy remek kis sorozat, szerethető és teljesen elborult karakterekkel.

Umbrella Academy - Az idei év a szerethető, elcseszett szuperhősök éve volt, akiket jó színészek játszanak, jó aláfestő zenére.

Euphoria - Amerikai remake, de nincs sok köze az eredeti izraeli sorozathoz. Cserébe a színészek nagyot alakítanak. Ez az új évtized Skins-e.

The Mandalorian - A Star Wars rájött, hogy ők tulajdonképpen mindig is western sztori voltak, és ezzel a húzásával, plusz Bébi Yodával, sikerült megmenteniük magukat a Rise of Skywalker után maradt kínos szájíztől.

Unbelievable - A "nehéz végignézni, de kötelező" kategória idei győztese, remek női alakításokkal.

Chernobyl - A "nehéz végignézni, de kötelező" kategória második helyezettje, amit az amerikai közönség nagy része látványosan félreértett, de annyi baj legyen.

His Dark Materials - Nem olvastam a könyveket, de sorozatnak nagyon látványos és szórakoztató, és Ruth Wilson elviszi a pálmát, annak ellenére, hogy elég nagy nevekkel rakták körbe, akik mind jól szerepelnek.

Good Omens - Nyilván.

Years and Years - Szörnyen ijesztő, de egyben angolosan zseniális sorozat arról, mit várhatunk az elkövetkező pár évtizedtől. Bár ne úgy lenne.

Gentleman Jack - Az egy dolog, hogy ez a sorozat reprezentációs tabukat döntöget, de ráadásul nagyon szórakoztató is, remek színészekkel. Plusz király a zenéje.

Sex Education - Kamaszok és a szex kínos témái, őszintén és romantikus máz nélkül, Scully ügynök és Asa Butterfield főszereplésével.

The Politician - Amikor Ryan Murphy tűpontosan leképezi az egész amerikai politikai rendszert egy gimnáziumi diákdiri-választásra.

Visszatérő kedvencek

Dragon Prince - Idén két évadot is kaptunk belőle, és még mindig az animáció és a fantasy történetmesélés legjobb formáját hozza. Szerepjátékosok, Avatar-rajongók, Miyazaki-fanok és fantasy olvasók mind találhatnak benne szerethető részeket.

Barry - Párhuzamosan adták a Trónok Harca utolsó évadával, és minden egyes vasárnap jobb volt. Tökéletes történetvezetés, nagyon buta humor, remek színészek.

Pose - Látványos, szórakoztató, szívet melengető, és nagyon fontos téma, egy sor remek színésszel, akiket még több más sztoriban is akarok majd látni.

The Good Fight - Ügyvédasszonyokkal elszaladt egy kicsit a vonat, és nekimentek humorral, foggal és körömmel a Trump rendszernek. Fájdalmas, de egyben nagyon mókás is.

True Detective - A harmadik évadra megint megtalálta magát a sorozat, és nagyon szépet alkotott.

The Magicians - Továbbra is az egyik legszórakoztatóbb tévésorozat, amiben varázslók szerepelnek. Főleg a musical epizódok. És az évadzáró nagyon ütősre sikerült.

Amerikai Istenek - Sokan nyávognak rajta, de szerintem ez a sorozat pontosan azt hozza, amit hoznia kell, és teszi ezt ráadásul nagyon látványosan. Aki nem érti a mitológiát, az olvasson utána.

The Good Place - Az elején nagyon bugyutának találtam ezt a sorozatot, de aztán elkezdtem megszeretni. A legutóbbi évada pedig határozottan szépre sikerült.

Harlots - Továbbra is látványos, izgalmas, és szerethető, sok klassz ruhával és sok remek női szereplővel.

Búcsúzó kedvencek

Silicon Valley - Fájdalmas, de tökéletesen levarrt búcsút vettünk az utóbbi évek legjobb kockasorozatától. Hiányozni fognak.

Veep - Akármit találtak is ki a sorozat írói, nem tudtak olyan szürreálisak lenni, mint a valóság. De legalább élvezték a munkát.

Marvel's Runaways - Nagyon sajnálom, hogy elkaszálták, mert nagyon cuki, szerethető Marvel sorozat volt, az egyik kedvenc képregényemből.

Amiről nem beszélünk

Game of Thrones - Na, így kell egy jól induló sztorit tökéletesen, ordenáré módon és ostoba hollywoodi mentalitással örök időkre tönkrevágni.

Stranger Things - Mielőtt valaki megkérdezné, miért nem emlegettem. Amúgy szeretem, nagyon bájos sorozat, de részemről nagyobb a füstje, mint a lángja.

A Discovery of Witches - Idén nem nagyon néztem rossz sorozatokat - ami rossz volt, azt egyszerűen félbehagytam, mert minek nézzem, ha van helyette jó is. Ezt a gyöngyszemet a harmadik epizódnál kaszáltam el, amikor a középkori ikonográfia nemzetközi szakértője tanácstalanul állt egy kép felett, hogy "nem értem, mit jelent egy csecsemő egy lefelé fordított edényben..."

2020-ban is mindenkinek jó tévézést kívánok! :)