A király két felesége: Poligámia és poliamoria a népmesékben

Említettem már, hogy szeretem, ha nagyon speciális mesekutatási témával keres meg valaki? :) 

Ha az ember különböző népek meséit olvassa, nem különösebben akad fenn azokon a történeteken, ahol egy szultánnak, rádzsának, sejknek stb. több felesége van. Olyan kultúrákban, ahogy élő gyakorlat a poligámia, ez nyilván a mesékben is megjelenik, vagy családi háttérként, vagy akár az események mozgatórugójaként (gyakran a féltékenység és a versengés motívumán keresztül). Ebben a bejegyzésben olyan népmeséket, mítoszokat, legendákat gyűjtöttem össze, amelyek érdekes példái a kettőnél több embert tartalmazó mesei párkapcsolatoknak.

Elöljáróban az alapfogalmakról:

Poligámia: több mint két házastársból álló házasság.

Poligünia: a poligámiának az a formája, ahol egy férjnek több felesége van.

Poliandria: a poligámiának az a formája, ahol egy feleségnek több férje van.

Poliamoria: többszerelműség. Kettőnél több partner között kialakított bensőséges kapcsolatrendszer.

Ami NEM poliamoria: A megcsalás. A poliamor kapcsolatok minden résztvevő tudtával és közös megegyezésével jönnek létre. Részletesebben itt tájékozódhattok a fogalmakról.

Mielőtt belevágnék, még egy dolgot le kell szögezni: az, hogy egy mesében valakinek több férje vagy több felesége van, nem feltétlenül jelenti, hogy az adott kultúrában létezik vagy valaha is létezett poligámia (vagy pláne poliamoria, hiszen egy csomó helyen és korban a házasságot teljesen külön kezelték a szerelemtől). Nem ezt próbálom bizonyítani a listával. Inkább érdekes példákat szerettem volna hozni arra, hogyan pottyanhatnak ilyen motívumok a világ különböző népmeséibe. 

És akkor jöjjenek a mesei példák (linkek a címekben):

A lány, akinek három férje volt (spanyol népmese)

Ez tulajdonképpen egy tréfás megoldás egy sok helyen (pl. a székely hagyományban is) ismert dilemma-mesére: mit lehet tenni, ha egy királykisasszony megmentésében három legény együtt vesz részt? A spanyol verzió szerint azt, hogy a lány mindhármukat megkapja férjül. 

Tengöri Hereberi Atyámuram (magyar népmese)

A Rózsa és Ibolya mesetípus egy érdekes csongrádi változata. Mit lehet tenni, ha egy legény elfeledkezik az első feleségéről, és véletlenül még egyszer megházasodik? Például azt, hogy a két feleség összebeszél, és megegyeznek, hogy nekik jó így.

Az álomlátó fiú (görög népmese)

Egy legény álmot lát, de nem hajlandó elárulni senkinek, amíg az be nem teljesedik. Amikor furfangosságával és kitartásával nem csak egy, hanem két királykisasszonyt hódít meg, végül bevallja, hogy az álom pontosan ezt jósolta meg: két rózsával és egy rózsabimbóval (a gyerekük) körülvéve látta magát a királyi trónon. 

Az elátkozott elsőszülött fiú (koreai népmese)

Egy család minden elsőszülött férfi tagján átok ül: az a sorsuk, hogy fiatalon felfalja őket egy vérengző tigris. Egy lány azonban beleszeret a soron következő legénybe, és a barátnőjével együtt sikerül megtörniük az átkot, és elűzni a bestiát. A legény hálából mindkettőjüket feleségül veszi, mert nem hajlandó közülük választani. 

Aranyfa és Ezüstfa (skót népmese)

Hófehérke-verzió. Miután az első királynét a gonosz (édes)anya megmérgezi, a király ismét megházasodik. A második feleség rábukkan a felravatalozott első királynéra, kihúzza a kezéből a mérgezett tövist, és segít neki megszabadulni a gonosz boszorkánytól. A történet végén mindketten a király feleségei maradnak. (Ez a mese benne lesz a következő kötetemben, az érdekes Hófehérke-változatok között). 

A királyfi és a medve (marathi népmese)

Izgalmas történet egy gonosz medve-varázslóról, aki a lánya segítségével csalogatja áldozatait a vadonba, hogy a vérükkel öntözze varázslatos gyümölcsfáit. A lány azonban beleszeret az egyik kiszemelt áldozatba, és segít neki szerezni a ritka gyümölcsből, ami arra kell, hogy a kedvese életét megmenthesse vele. A királyfi végül mindkét lányt feleségül veszi.

Draupadi és az ő öt férje (Mahábhárata)

India leghíresebb eposzának hősei, az öt Pándava fivér, mind ugyanazt az egy lányt veszik feleségül. Ez a motívum végigkíséri a történetet, és olyan apró részleteket is rejt, mint pl. hogy az öt férj mind egy kicsit máshogy viszonyul Draupadihoz. Az egyikük még nőnek is öltözik a kedvéért, hogy tőrbe csaljon egy rossz szándékú herceget. 

A gyöngyöt termő fa (indiai népmese)

Egy királyfi elindul megkeresni egy legendás, gyöngyöt termő fát - amiről kiderül, hogy tulajdonképpen négy tündér átváltozott alakja. A történet végén (miután a testvérei megpróbálják elrabolni a tündéreket, de nem értik meg a fa varázslatos titkát) mind a négyen a feleségei lesznek. 

A három feleség, akik megmentették a férjüket (kongói népmese)

Egy vadásznak három felesége van. Amikor baleset éri a vadonban, a három asszony egyesült erővel menti meg - majd próba elé állítják, hogy megmutassák neki, mind a hárman egyformán fontosak kell, hogy legyenek a számára. 

A végére néhány további példa, amik igazából nem illenek ebbe a kategóriába, de súrolják a téma határait:

Nárdán kisasszony története (azerbajdzsáni népmese)

Ennek a fantasztikus mesének a hősnője hol lány- hol pedig fiúruhában bujkál a rá vadászó gonosz uralkodó elől. Lányként egy kertészlegénybe, fiúként pedig egy királykisasszonyba szeret bele, akik végigkísérik a kalandos úton, míg le nem győzi az összes ellenségét. A végén a kertészlegényhez megy feleségül, de ez máshogy is alakulhatott volna...

A három évszak istensége (thai népmese)

Három égi jóbarát egyszerre szeretne a földre születni, és valahogy hiba csúszik a tervükbe, mert mindhárman ugyanabban a testben landolnak. A történet hőse attól fogva évszakonként változik: egyszer lány, másszor fiú, a harmadik esetben pedig óriás. Mindhárom formájában mindenféle kalandokon megy keresztül, és több családot is alapít. 

A bátor Seventee Bai (indiai népmese)

Nagyon klassz történet, de a végében csalódtam. Egy királyfit két feleségével a vadonba száműznek, és a gyáva fickó magára hagyja a két fiatalasszonyt. Egyikük felveszi a férje ruháit, és királyfiként indul útnak, úgy téve, mintha a másik asszony az ő felesége lenne. Hosszas kalandok során Seventee Bai több újabb királykisasszonyt is megszerez feleségül - de végül az egész pereputtyot átadja ajándékba a hazatérő férjének. Nyeh.

Az éjjeli és a nappali tolvaj (sri lankai népmese)

A világ körül sok helyen (pl. az Ezeregyéjszakában is) ismert mesetípus. Egy asszonynak két férje van, egy éjjeli és egy nappali, akik sohasem találkoznak. Amikor végül kiderül a dolog, a két fickó összeméri a furfangosságát és tolvaj-tudományát, hogy eldöntsék melyiküké legyen a feleség. Nem találtam még olyan verziót, ahol mindketten megmaradnak, pedig érdekes lenne, mert sok változatban kifejezetten barátságos közöttük a mérkőzés. 

Férfi a csónakban (skót népmese)

Tréfás mese, amelyben egy fickó véletlenül nővé változik, családot alapít, anya lesz, és amikor végül visszaváltozik, megtudja, hogy nem telt el semennyi idő a valódi világban, amíg mindez történt. Nem derül ki, álmodta-e vagy a tündérek játszottak vele, mindenesetre gazdagodik egy jó sztorival. 

Sokáig lehetne még sorolni a mesei példákat, de most ezek voltak a legérdekesebbek, amik eszembe jutottak. Ha tudtok még, írjatok!

Tengöri Hereberi Atyámuram (Ribizli a kulisszák mögött 34.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy király háborúba vonul, és reggel tükörsima tenger közepén ébred egy szigeten. Arra evez egy öregember, és a partra viszi a királyt - cserébe viszont azt kéri tőle, amiről nem tudja, hogy van otthon. Ez természetesen egy születendő gyerek, Principci, akit tizenkét évesen oda is adnak Tengöri Hereberi Atyámuramnak. Nála szolgál sokáig, egy tavat őriz, amelyikben három hattyú úszkál, az öregember lányai. Idővel beleszeret Agnóba, az egyik hattyúlányba. Amikor azonban megkéri a kezét, Tengöri Hereberi Atyámuram mindenféle lehetetlen feladatokat állít elé, amiket Agnó segít neki megoldani. Amikor még ez sem elég, a két szerelmes titokban megszökik. Agnó szülei üldözőbe veszik őket, de mindig átváltoznak, és sikerül meglógniuk - ám az anya, aki boszorkány, megátkozza Principcit, hogy felejtse el a feleségét, ha hazatér. Principci haza is látogat a szüleihez, Agnót pedig elfelejti. Agnó mindenféle trükkökkel tartja magától távol az udvarlókat, míg végül híre jön, hogy Principci házasodik. Az asszony elmegy az esküvőre, és emlékezteti a férjét, mi mindenen mentek keresztül, csakhogy ekkor már van egy új feleség. A két asszony összedugja a fejét, és megegyeznek, hogy jó lesz egy így is - és attól fogva hármasban élnek boldogan.

Hogyan készült?

Klasszikus, Rózsa és Ibolya típusú menekülés-mese, amiből rengeteg van a magyar hagyományban, de olyan szépen van színezve, és a végén annyira váratlan fordulatot vesz, hogy emiatt került bele ebbe a válogatásba. Két változatát találtam meg, Palásti Annuskáét és Felföldi Józsefét, amelyek nagyon hasonlóak voltak, a kezdés kivételével; ezt színeztem egy kicsit más Rózsa és Ibolya mesék apróbb részleteivel. A neveket ezúttal nem én adtam, az eredeti mesében is így szerepeltek.

Mitől különleges?

Sok Rózsa és Ibolya mesében a lány csak azért szerepel, hogy a hőst segítse a feladataiban. Itt viszont Agnó nagyon is aktív szereplő, saját személyisége és kihívásai vannak. Amikor egyedül marad, gondoskodik magáról, és tesz róla, hogy megfelelően büntesse a három katona zaklatását, akik nem hagynak békét neki, valahányszor piacra megy. Ellenük fordítja a saját elvakult vágyaikat, és bolondot csinál mindhármukból. Ami igazán tetszett viszont, az a mese vége: a két feleség megbeszéli egymás közt, hogy mi legyen most, hogy mindketten összeházasodtak Principcivel. A legtöbb meseváltozatban ilyenkor szoktak jönni a mindenféle pocsék hasonlatok, pl. "ha volt egy lakatom, és meglett a régi kulcsa, pedig már csináltattam újat, akkor melyik kulcsot használjam" - ehelyett azonban itt felelős döntés születik arról, hogy jól van az úgy, ahogy van, miért ne lehetne hármasban boldogan élni. Tessék, poliamor népmese.

Érdekesség

Tengöri Hereberi Atyámuram neve a kun nyelvű Miatyánk kezdő soraiból származik.