Feminista Magyar Népmesék 49. - Hollókő legendája

Ismét szerda, ismét Feminista Magyar Népmesék. Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző mesék itt olvashatók.

Ma megint rövidke bejegyzéssel készültem, mert az Eposznap miatt nem volt időm hosszabbra a hétvégén.

Hollókő legendája

A történet

Hollókő ma

Honnan kapta Hollókő vára a nevét? A legenda szerint élt a környének egy várúr, akit Kacsics Andrásnak hívtak. Kacsics úr egy napon elrabolta a szomszédja szépséges menyasszonyát, és a saját várában tartotta bezárva. Nem sejtette azonban, hogy a kisasszony dajkája boszorkány. A dajka varázslatos tudománya segítségével rávette az ördögöt, hogy a fiait (a sajátjait vagy a dajkáéit, nem minden esetben tiszta) változtassa hollókká. A hollók aztán Hitchock-filmbe illő jelenet keretei között kőről kőre elhordták a várat, és összerakták egy másik magaslaton (ez a mai Hollókő), a lány pedig kiszabadult.

Mitől feminista?
Igazából leginkább azért válogattam be ezt a történetet a sorozatba, mert nagyon tetszett, hogy egy nő (ráadásul egy idősebb anyafigura) ment meg egy másikat. Mesemondóként egyébként személy szerint a férfi hős általi királylány-szabadítós meséket is nagyon szeretem, de jó volt olyat találni, ahol a dajka sietett a kisasszony segítségére. Főleg olyan esetekben, ahol egy fiatalabb lányt bántalmazás ér (mint ahogy a mondában látható), sokszor nagyon sokat jelent, ha idősebb nők segítik, támogatják.

Amit érdemes átgondolni
A monda legtöbb változatában a dajka boszorkány, aki az ördöggel szövetkezik, hogy kiszabadítsa a kisasszonyt (hogy mit ad érte cserébe, arról nem szól a fáma). Persze általános nézet, hogy sok mesei, mondai "boszorkány" eredetileg tudós asszony, gyógyító, bölcs bába lehetett (ld. az előtő történetet), és csak később alakult át gonosz banyává. Ízlés szerint lehet így is, úgy is mesélni.

Források
Érdekes módon ezt a mondát nem találtam meg könyvben (pedig biztos, hogy létezik, csak épp nem vagyok magyar nyelvű könyvtár közelében). Addig is, amíg megtalálom, itt vannak a weboldalak, ahonnan tájékozódtam. Olyan sok helyen és sok formában létezik a történet az Interneten, hogy az már önmagában folklór...

Hollókő.hu
Északi Várak - Hollókő
Nógrádi Várak
Eger, Bródy Sándor Könyvtár

Megjegyzés
Ez a történet megint csak nem népmese, hanem monda, de már letettem az ilyen műfaji megkötésekről a sorozat kapcsán...

Feminista Magyar Népmesék 42. - Csejte vára

Ismét szerda, ismét Feminista Magyar Népmesék! Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző negyvenegy mese itt olvasható.

Először is ne tessék megijedni, nem Báthory Erzsébetet állítom feminista példaképnek. Bár sokan szeretnek úgy gondolni a feministákra, mint véresszájú vámpírasszonyokra, Csejte várának (legalábbis Szombathy Viktor szerint) van egy másik legendája is...

Csejte vára

Történet

Csáky Fruzsinát eljegyzi gyermekkori szerelme, Komjáthy Dénes - ám Csejte várának rettegett rablólovagja, Stíriai Hermann is szemet vet a csinos leányzóra. Feleségül is kéri (útközben csapódik a menethez, "kíséretként"), de kosarat kap. Hermann az esküvő napján bukkan fel ismét, és amint a násznép Oroszlánkő várából a templom felé vonul, elrabolja a menyasszonyt. Komjáthy üldözőbe veszi őket, de egy vihar útját állja, elveszti a lovát is, másnapra vergődik csak haza - majd azonnal sereget toboroz Fruzsina kiszabadítására.

Dénes Csejte várát osrtomolja, Hermann pedig Fruzsinát. A lány határozottan nemet mond az ismételt házassági ajánlatokra; végül Hermann erőszakkal akarja átölelni - mire Fruzsina kirántja Hermann kardját, és egyetlen csapással lefejezi a rablót. A fejet a kard hegyére tűzve a "barackvirágarcú, hajnal gyöngeségű szépséges Fruzsina" kirohan a bástyára, a frászt hozza a várvédőkre, és véres jelenésként egyérteműen eldönti a csata kimenetelét. Csejte megadja magát. Damn, girl.

Mitől feminista?
Először is, aki egyetlen csapással le tud fejezni egy rablólovagot, az egyáltalán nem "hajnal gyöngeségű", de Szombathy Viktorral nem fogok vitába szállni. Valahol még tetszik is, hogy egy lány egyszerre lehet harcias, véres, és szépséges, legalábbis a legenda nyelvezete szerint...
Leginkább azért sorolnám ezt a történetet a "feminista" kategóriába, mert egy olyan lányról szól, aki valójában önmagát menti meg. Elsőre is nemet mond Hermannak, sőt, helyre is teszi, amikor udvarolni próbál; és bár később elrabolják, korántsem nyugszik bele abba, hogy ölbe tett kézzel üljön, amíg a vőlegénye meg nem menti. Egyrészt erős, másrészt pedig elszánt és okos is - miután lefejezte az erőszakoskodó rablólovagot, kiviszi a fejét a bástyára, hogy lássák, kié a győzelem.

Amit érdemes átgondolni
Ha már az erőszaknál és bántalmazásnál tartunk: Egyáltalán nem biztos, hogy mindenki képes arra, hogy hasonló helyzetben "megmentse" magát. Sokszor igenis szükség van a segítségre. Ha Fruzsina nem tudta volna, hogy a kapukon kívül ott vár a vőlegénye a felmentő sereggel, nem biztos, hogy ilyen bátran mészárolta volna le a vár urát...
(És hogy egyértelmű legyen: Nem az öldöklés a dicséretes tett a történetben, hanem az erőszaktevő megbűnhődése)

Források
Szombathy V.: Száll a rege várról várra (Madách Könyv- és Lapkiadó, 1986).
Online itt olvasható.

Megjegyzés
Szombathyn kívül nem találtam más forrását, de még nyomozok utána. Cserébe mindenképpen szerettem volna bevenni a sorozatba, mert Csejte az egyik kedvenc váram, és többször jártam már ott...