A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kongói Demokratikus Köztársaság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kongói Demokratikus Köztársaság. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 31., vasárnap

A király két felesége: Poligámia és poliamoria a népmesékben

Említettem már, hogy szeretem, ha nagyon speciális mesekutatási témával keres meg valaki? :) 

Ha az ember különböző népek meséit olvassa, nem különösebben akad fenn azokon a történeteken, ahol egy szultánnak, rádzsának, sejknek stb. több felesége van. Olyan kultúrákban, ahogy élő gyakorlat a poligámia, ez nyilván a mesékben is megjelenik, vagy családi háttérként, vagy akár az események mozgatórugójaként (gyakran a féltékenység és a versengés motívumán keresztül). Ebben a bejegyzésben olyan népmeséket, mítoszokat, legendákat gyűjtöttem össze, amelyek érdekes példái a kettőnél több embert tartalmazó mesei párkapcsolatoknak.

Elöljáróban az alapfogalmakról:

Poligámia: több mint két házastársból álló házasság.

Poligünia: a poligámiának az a formája, ahol egy férjnek több felesége van.

Poliandria: a poligámiának az a formája, ahol egy feleségnek több férje van.

Poliamoria: többszerelműség. Kettőnél több partner között kialakított bensőséges kapcsolatrendszer.

Ami NEM poliamoria: A megcsalás. A poliamor kapcsolatok minden résztvevő tudtával és közös megegyezésével jönnek létre. Részletesebben itt tájékozódhattok a fogalmakról.

Mielőtt belevágnék, még egy dolgot le kell szögezni: az, hogy egy mesében valakinek több férje vagy több felesége van, nem feltétlenül jelenti, hogy az adott kultúrában létezik vagy valaha is létezett poligámia (vagy pláne poliamoria, hiszen egy csomó helyen és korban a házasságot teljesen külön kezelték a szerelemtől). Nem ezt próbálom bizonyítani a listával. Inkább érdekes példákat szerettem volna hozni arra, hogyan pottyanhatnak ilyen motívumok a világ különböző népmeséibe. 

És akkor jöjjenek a mesei példák (linkek a címekben):

A lány, akinek három férje volt (spanyol népmese)

Ez tulajdonképpen egy tréfás megoldás egy sok helyen (pl. a székely hagyományban is) ismert dilemma-mesére: mit lehet tenni, ha egy királykisasszony megmentésében három legény együtt vesz részt? A spanyol verzió szerint azt, hogy a lány mindhármukat megkapja férjül. 

Tengöri Hereberi Atyámuram (magyar népmese)

A Rózsa és Ibolya mesetípus egy érdekes csongrádi változata. Mit lehet tenni, ha egy legény elfeledkezik az első feleségéről, és véletlenül még egyszer megházasodik? Például azt, hogy a két feleség összebeszél, és megegyeznek, hogy nekik jó így.

Az álomlátó fiú (görög népmese)

Egy legény álmot lát, de nem hajlandó elárulni senkinek, amíg az be nem teljesedik. Amikor furfangosságával és kitartásával nem csak egy, hanem két királykisasszonyt hódít meg, végül bevallja, hogy az álom pontosan ezt jósolta meg: két rózsával és egy rózsabimbóval (a gyerekük) körülvéve látta magát a királyi trónon. 

Az elátkozott elsőszülött fiú (koreai népmese)

Egy család minden elsőszülött férfi tagján átok ül: az a sorsuk, hogy fiatalon felfalja őket egy vérengző tigris. Egy lány azonban beleszeret a soron következő legénybe, és a barátnőjével együtt sikerül megtörniük az átkot, és elűzni a bestiát. A legény hálából mindkettőjüket feleségül veszi, mert nem hajlandó közülük választani. 

Aranyfa és Ezüstfa (skót népmese)

Hófehérke-verzió. Miután az első királynét a gonosz (édes)anya megmérgezi, a király ismét megházasodik. A második feleség rábukkan a felravatalozott első királynéra, kihúzza a kezéből a mérgezett tövist, és segít neki megszabadulni a gonosz boszorkánytól. A történet végén mindketten a király feleségei maradnak. (Ez a mese benne lesz a következő kötetemben, az érdekes Hófehérke-változatok között). 

A királyfi és a medve (marathi népmese)

Izgalmas történet egy gonosz medve-varázslóról, aki a lánya segítségével csalogatja áldozatait a vadonba, hogy a vérükkel öntözze varázslatos gyümölcsfáit. A lány azonban beleszeret az egyik kiszemelt áldozatba, és segít neki szerezni a ritka gyümölcsből, ami arra kell, hogy a kedvese életét megmenthesse vele. A királyfi végül mindkét lányt feleségül veszi.

Draupadi és az ő öt férje (Mahábhárata)

India leghíresebb eposzának hősei, az öt Pándava fivér, mind ugyanazt az egy lányt veszik feleségül. Ez a motívum végigkíséri a történetet, és olyan apró részleteket is rejt, mint pl. hogy az öt férj mind egy kicsit máshogy viszonyul Draupadihoz. Az egyikük még nőnek is öltözik a kedvéért, hogy tőrbe csaljon egy rossz szándékú herceget. 

A gyöngyöt termő fa (indiai népmese)

Egy királyfi elindul megkeresni egy legendás, gyöngyöt termő fát - amiről kiderül, hogy tulajdonképpen négy tündér átváltozott alakja. A történet végén (miután a testvérei megpróbálják elrabolni a tündéreket, de nem értik meg a fa varázslatos titkát) mind a négyen a feleségei lesznek. 

A három feleség, akik megmentették a férjüket (kongói népmese)

Egy vadásznak három felesége van. Amikor baleset éri a vadonban, a három asszony egyesült erővel menti meg - majd próba elé állítják, hogy megmutassák neki, mind a hárman egyformán fontosak kell, hogy legyenek a számára. 

A végére néhány további példa, amik igazából nem illenek ebbe a kategóriába, de súrolják a téma határait:

Nárdán kisasszony története (azerbajdzsáni népmese)

Ennek a fantasztikus mesének a hősnője hol lány- hol pedig fiúruhában bujkál a rá vadászó gonosz uralkodó elől. Lányként egy kertészlegénybe, fiúként pedig egy királykisasszonyba szeret bele, akik végigkísérik a kalandos úton, míg le nem győzi az összes ellenségét. A végén a kertészlegényhez megy feleségül, de ez máshogy is alakulhatott volna...

A három évszak istensége (thai népmese)

Három égi jóbarát egyszerre szeretne a földre születni, és valahogy hiba csúszik a tervükbe, mert mindhárman ugyanabban a testben landolnak. A történet hőse attól fogva évszakonként változik: egyszer lány, másszor fiú, a harmadik esetben pedig óriás. Mindhárom formájában mindenféle kalandokon megy keresztül, és több családot is alapít. 

A bátor Seventee Bai (indiai népmese)

Nagyon klassz történet, de a végében csalódtam. Egy királyfit két feleségével a vadonba száműznek, és a gyáva fickó magára hagyja a két fiatalasszonyt. Egyikük felveszi a férje ruháit, és királyfiként indul útnak, úgy téve, mintha a másik asszony az ő felesége lenne. Hosszas kalandok során Seventee Bai több újabb királykisasszonyt is megszerez feleségül - de végül az egész pereputtyot átadja ajándékba a hazatérő férjének. Nyeh.

Az éjjeli és a nappali tolvaj (sri lankai népmese)

A világ körül sok helyen (pl. az Ezeregyéjszakában is) ismert mesetípus. Egy asszonynak két férje van, egy éjjeli és egy nappali, akik sohasem találkoznak. Amikor végül kiderül a dolog, a két fickó összeméri a furfangosságát és tolvaj-tudományát, hogy eldöntsék melyiküké legyen a feleség. Nem találtam még olyan verziót, ahol mindketten megmaradnak, pedig érdekes lenne, mert sok változatban kifejezetten barátságos közöttük a mérkőzés. 

Férfi a csónakban (skót népmese)

Tréfás mese, amelyben egy fickó véletlenül nővé változik, családot alapít, anya lesz, és amikor végül visszaváltozik, megtudja, hogy nem telt el semennyi idő a valódi világban, amíg mindez történt. Nem derül ki, álmodta-e vagy a tündérek játszottak vele, mindenesetre gazdagodik egy jó sztorival. 

Sokáig lehetne még sorolni a mesei példákat, de most ezek voltak a legérdekesebbek, amik eszembe jutottak. Ha tudtok még, írjatok!

2019. szeptember 14., szombat

Ebben a bejegyzésben petymeg szerepel (Népmesék nyomában a világ körül 134. - Kongói Demokratikus Köztársaság)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Tortoise and Crocodile
and other folktales from the Komo People of the Democratic Republic of Congo
Barbara Thomas
Amazon Kindle Services, 2011.

A kötet húsz meséje a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő komo törzstől származik. A gyűjtemény elsősorban gyermeknek íródott, de ettől függetlenül tartalmaz olyan történeteket, amik a bevezető figyelmeztetése szerint "nyugati olvasók számára felkavaróak lehetnek." Ezeket a meséket mindig "szülői felügyelet" jelzés kíséri a könyv lapjain. A kötet elején feltüntetik a mesemondók neveit is, de az nem derül ki a rövid előszóból, melyik mesét melyiküktől gyűjtötték.

Fénypontok

Érdekes volt a Motondo, a Varázsszőnyeg meséje, amelyben néhány lánytestvér halászni indult, és nem akarták az öccsüket magukkal vinni, de az utánuk szökött. Éjjelente Pók Apa kilopkodta a lányok szemeit, de az öccsük visszalopkodta őket, és figyelmeztette a nővéreit a veszélyre. A lányok erre varázsszőnyeget szőttek, és azzal menekültek el a pók elől. Hasonló tanulsággal (ne hagyd otthon, aki veled akar jönni) Nyugat-Afrikában is találkoztam már.
Nagyon mókás volt olyan mesét találni, amiben a legjobb nevű állatfaj, a petymeg szerepel. A mese egyébként nem nagy szám, Kakas átveri Petymeget, aki ebbe belehal, és azóta az utódai bosszúból kakasokra vadásznak. A "szülői felügyelet" mesék közé tartozott Ingee jegyessége, amelyben a lánykérőbe induló címszereplő nem ott végezte el a dolgát, ahol illett volna, és a kupac ürülék büntető jelként attól fogva mindenhová gurult utána. Nem is lett végül felesége...
Teknős, az ügyeletes trickster, több mesében is meglehetősen negatív szerepet töltött be. A csalókán elnevezett Teknős és Barátai című mesében például vendégségbe vitte magával az adott barátokat, majd útközben sorra kiforgatta őket az ételükből és a fegyvereikből, és végül rájuk kent egy lopást is, amiért kivégezték őket. Így tett Endóval, a (halált szimbolizáló) vörös antiloppal, és másokkal is, míg végül Mboko, a(z életet szimbolizáló) fehér antilop visszaadta a kölcsönt. Egy másik sztoriban Teknős bábát játszott Krokodil felesége mellett, és megette a tojásait - azóta vadásznak a krokodilok bosszúból teknősre.

Kapcsolatok

Ádám és Éva történetéhez hasonlított Abha-Betombetombe, az Erdő Atyja legendája, aki figyelmeztette a halászó asszonyokat, hogy ne egyenek a banánjaiból. Természetesen mégis ettek, és ezért az Erdő Atyja megátkozta őket a menstruációval.
Megint csak előkerült a sztori arról, miért kapargálnak a tyúkok a földben, finom falatok után kutatva (az előző kötetben is szerepelt hasonló). A kis gömböc szteroidos verziója volt Kaunga és Tombai, amelyben egy Tombai nevű szörny felfalta a világot, míg egy vadonban élő árva fiú, Kaunga le nem nyelette magát vele, és ki nem vágott mindenkit késsel a gyomrából, hogy új világ kezdődhessen.
Az ügyeletes helyi trickster továbbra is Teknős. Ananszi és a mohás szikla meséjéhez volt nagyon hasonló az a sztori, ahol állatokat csalt fel sorra egy fára, hogy a Leopárd felfalhassa őket. Végül itt is Mboko, a fehér antilop járt túl az eszén. Egyébként egy mesében felbukkant egy Pókférfi nevű szereplő is, aki Ananszi kalandjaihoz hasonlóan a saját kárán tanulta meg, hogy ne utánozzon erősebb állatokat, de néven nem nevezték.


Hova tovább?
A Kongói Köztársaságba!